Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-10 / 23. szám

szám alatt és már eddig is sok helyen elfogadtak. Ismertető nyomtatványokkal, vagy rendelés esetén tiszteletpéldánynyal a szerző készséggel szolgál. Rendelések hozzá, Nagyváradra intézendők. EGYHÁZ. A baranya-viszlói ref. egyház, május 20-án tartott presbiteri ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy roskadozó tornyát megépítteti; templomába új úrasztalát, szószéket és orgonát állíttat. — Az Úrasztalára, szószékre és orgonára közadakozásból és közmunkából 2800 korona gyűlt össze. A toronyépítés költségeire (mely körülbelől 4000 korona) az úrbéres birtokosok közös földjük jövedelméből 1500 koronát szavaztak meg ; 1500 koronát pedig közmunkával állítanak elő, olyan formán, hogy a közös földet feléből megmunkálják. A hiányzó összegért az egyház folyamodni kénytelen valamelyik segély-alaphoz. Egyházmegyei felügy elő-választás. A zalai evang. egyházmegye gyülekezetei, az Ihász Lajos lemondása folytán megürült felügyelői széket egvhangúlag dr. Purgly Sándor országgyűlési képviselővel töltötték be. A kisküküllői ev. ref. egyházmegye Dicső-Szent-Mártonban, junius hó 11-énrendkívüli közgyűlést tart, Nemes Árpád esperes elnöksége mellett. Elintézés alá kerül ez alkalommal az egyházmegyei szabályrendeletek módosítása, a papi egyenruha kérdése, a főgondnoki és egy világi tanácsbirói állás betöltése. A közgyűlés után papi értekezlet lesz, melyen Nemes Árpád a gyakorlati lelkészet köréből olvas fel. Szó lesz ez alkalommal még a fiókkörök újjászervezéséről is. Az udvarhelyi ref. egyházmegye mult hó 17-én tartotta meg tavaszi közgyűlését Székely-Udvarhelyen. A közgyűlést megnyitó istentiszteleten Tólcos Jenő patakfalvi lelkész imádkozott. Menyhárt János esperes megnyitó beszédében rámutatott a »pax« jelszó érájában folyó pápás reakcióra és lélekhalászásra, s buzdította a papságot a hitben erősségre és kötelességei még odaadóbb teljesítésére. A gyűlésnek nevezetesebb mozzanatai voltak továbbá, hogy kimondták, hogy az egyházak közpénztári hátralékait a lelkészek kongrua-segélyeiből fogják levonni, ha azok elenyésztetésére minden lehetőt meg nem tesznek. — A budapesti egyetemi prot. theol. fakultás eszméjét pártolta a gyűlés, de csak azzal a kikötéssel, hogy arra csak az egyház által ajánlott tanárokat lehessen kinevezni; hogy a jelenlegi theol. akadémiák és alapok érintetlenül hagyassanak; hogy joguk legyen az egyházaknak internátust berendezni és stipendiumokat alapítani. — Sürgeti az egyházmegye az 1848. XX. t.-c. alapján az egyház .jogos igényeinek kielégítését is; valamint azt is, hogy az állam a lelkészi kongrua törvényét olykép alkalmazza, hogy a mellett az egyházi adók igazságosan és méltányosan leszállíttathassanak. — A görgényi egyházmegye átirata alapján szóba került a papi egyenruha kérdése is. A közgyűlés többsége azonban (igen helyesen!) az indítványt nem tette magáévá. Végül az egyházmegyei pénztarak számadásai terjesztettek elö és hagyattak helyben és az egyházmegyei gyámintézeti segélyek osztattak ki. Lelkészválasztás. A nagy-rábé-i ref. egyház F. Varga Lajos majtisi lelkészt, az ismert nevű egyházi irót, — a felsö-gelléri ref. egyház, meghívás útján Gálffy Géza komáromi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Szívesen gratulálunk. Dr. Bartók György püspök, mint a kolozsvári ref. egyház újonnan választott lelkésze, pünkösd második napján tartotta meg beköszönő beszédét. Templomavatás. Az aranykuti ref. egyház május hó 28-án avatta fel szent rendeltetésére uj templomát. A felavatást, mint püspöki megbízott, Kenessey Béla theol. igazgató végezte. A szép ünnepélyen jelen volt, az esperessel élén, a széki egyházmegye papsága. Püspöki látogatás. Antal Gábor dunántúli ref. püspök, Körmendy Sándor egyházkerületi főjegyző kíséretében f. hó 9—lö-ig a szlavóniai missziói egyházakat fogja meglátogatni. A pápai ref. egyházmegye folyó hó 19-én fogja közgyűlését megtartani Bakony-M. Szentkirályon. Tanácsbiró választás. A szatmári ref. egyházmegye gyülekezetei, az üresedésben volt világi tanácsbirói állásra Uray Géza szatmári ügyvédet választották meg. Az »erdélyi püspök* cim ügye. a kultuszminiszter ismeretes válasza után, ügy látszik még erősebb hullámokat kezd verni. A miniszter válaszával sem a protestánsok, sem a pápások nincsenek megelégedve. A protestánsok csendesen vannak és a hivatalos fórumokra hagyják az ügy tovább fejlesztését; a pápások azonban, s épen maga Majláth Gusztáv úr, erősen zajonganak, sőt egyenesen a »nem igaz« szót vágják a miniszter szeme közé. Wlassics miniszter ugyanis elismerte, hogy Majláth Gusztáv utódlási joggal az ^erdélyi róm. kath. püspök« mellé neveztetett ki, s így a királyi kinevezési okmányban az a cim szerepel, a melyet a protestánsok is viszszaállíttatni kívánnak. Ezzel szemben Majláth Gusztáv maga jelenti ki a saját lapjában, a gyulafehérvári »Közművelődés «-ben, hogy a miniszter ezen állítása »nem igaz«, mert az ő kinevezési okmányában az »erdélyi püspök« cím szerepel. Ez a cáfolat és támadás megszólaltatta a kultuszminisztériumot is, s télhivatalos nyilatkozatában kijelenti, hogy a miniszternek van igaza, mert a legfelsőbb elhatározás szövegében az »erdélyi r. kath. püspök t cim szerepel és csak a kinevezési okmányban van az »erdélyi püspök * szokásos formula. Kinek van már most igaza? Látszólag mindkettőnek; tényleg egyiknek sem. Majláth G. úr a kinevezési okmány alapján követelt s kapott oly címet, a mely a legfelsőbb királyi elhatározás címzésével ellenkezik ; a miniszter, a kinevezési okmány alapján egy oly cimet adott, a mely a legfelsőbb királyi elhatározás címzésével ellenkezik, s most azt, a legfelsőbb királyi elhatározás szövege alapján meg akarja gyengíteni. Itt a circulus vitiosus, a melybe a miniszteri a legfelsőbb királyi elhatarozás és kinevezesi okmány eltero