Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

hogy a német reformáció klasszikus földjén a szász nemesség a papizmussal és az ullramontanizmussal rokon szenvez, sőt hazafias és tudományos inferioritását bevallva, egyenesen a római klerikalizmusnak s a középkori pápás világuralomnak tolja a szekerét. Azt is hangsúlyozta a tudós német egyháztörténetiró, hogy a vegyesházasságok a felsőbb nemesi körökben állandóan a papizmusnak kedveznek; sőt, hogy orgánumuk, az »AdelsblatU, pápás politikát követ és hasonló tendenciát árul el szüntelen. Hát ez igazán szomorú dolog és iszonyú megtévesztése a népélet lelkiismeretének. A német protestantizmus bölcsőjében nem volna szabad ilyesminek történnie. De hát a vallás és a politika összezavarása régi baja a német birodalomnak, a melynek Rómával kacérkodó egyházpolitikája Canossáig, sőt legújabban Kináig jutott el. A theol. studium a külföldön emelkedőben van. A 17 német birod. egyetemen a mult nyári télévben 26,415 hallgatóból 2472 volt az ev. theológus, vagyis a hallgatóságnak 9'43 százaléka. Igy Berlinben 5105 hallgatóból 282, Bonnban 2162-ből 86. Boroszlóban 1662-ből 77. Erlangenben 974-ből 178, Giessenben 855-ből 68. Göttingában 1344-ből 136. Greifswaldban 808-ból 183, Halléban 1620-ból 346, Heidelbergben 1553-ból 52. Jénában 758-ból 44, Kielben 1056-ból 63, Königsbergben 881-ből 93, Lipcsében 3269-ből 296, Marburgban 1184-ből 113, Rostockban 495-ből 41, Strassburgban 1145-ből 85 és Tübingában 1544 hallgatóból 329 volt az ev. theológus. Legtöbb ev. theológusa volt tehát a ballei egyetemnek. A svájci 6 tudományegyetemen 3673 hallgatóból 174 volt az ev. theológus, vagyis 4,

74% és pedig: Baselben 484 hallgatóból 53, Bernben 962-ből 29, Genfben 809-ből 44, Lausanneban 569-ből 21, Neuchatelben 118-ból 18 és Zürichben 731 hallgatóból 9 ev. theológus. — A r. kath. theol. studiumot a mult nyári félévben 7 német birodalmi egyetemen 13.342 hallgatóból 1646, vagyis 12 34°/ n

; 4 osztrák tudományegyetemen 7346 hallgatóból 303. vagyis 412%, és 2 svájci egyetemen 1281 hallgatóból 120 volt a kath. theológusok száma. — Szomorú sorsra jutott a jurjew-i (dorpati) tudományegyetem, a melyen ritkulnak a német professzorok, sőt egy magyar ember is (Kvacsala dr.) oda adta magát az orosz politikának. (E tekintetben a német s a magyar prol. sajtó allitásait máig sem cáfolta meg!). 1709 hallgatójából a jelen téli félévben 143 az ev. theológus. Éles egyházirodalmi polémia fejlődött ki Németországban. mely eléggé élénken jellemzi a mai r. kath. és prot. felekezetközi viszonyokat. Herrmann marburgi tanár »Római és pápás erk ölcsiség* c. müvét élesen megtámadta hasonló cimü röpiratában Adloff' strassburgi papi szemináriumi tanár, a melyben visszautasítja a probabilizmus és mechanizmus vádjai és Gury, Cathrein és mások jezsuita moráltheológiaját védi a szokott vakmerő scholasztikus módon és modorban. Hoensbroech gróf, »Der Uitramontanismus« c. müvét pedig Schocller svájci r. kath theológus támadta meg, s különösen a római katholicizmus és az ultramuntanizmus közötti ultraprotestáns megkülönböztetés ellen kelt ki. Egy dogma- és egyháztörténeti quodlibet Schoeller müve, a melyben csakúgy hemzseg a sok hiba és tévedés. Olykor-olykor a prot. kritikusokat is tanúkul hívja föl, es könyvében Baur, Ritschl és Harnack igen szépen megférnek egymással. Zahn. Schultze, Hauck és mások társaságában. Hiába erőlködnek a pápás theológusok. Elhagylak az igazságot s most a tudományos igazság nem ismer rájuk. A piirisi világkiállítás alkalmával, Sahatier prot. theol. tanár elnöklete alatt, a chicagói vallási parlamenthez hasonló nemzetközi vallastörteneti kongresszust is tartottak. E tisztán tudományos jellegű kongresszuson 420 férfi és nő vett részt Európa 19 államából, s ezenkivúl több tudós, tanár, pap, rabbinus és buddhista prédikátor a többi világrészekből. A vallások statisztikáját Fourrier tanár ismertette, a melyből tanulság okáért közöljük a következőket: Európanak 390 millió lakosságából 7 millió mobainmedánuson. 7 millió izraelitán és 2 millió polytheistán kivül a többi mind keresztyén. A csaknem egészen keresztyén Amerika a római kath és a prot. keresztyénség között oszlik meg s csak 2 millió hódol a vad polytheista neptörzsek vallasának. Ausztráliában 4, a Philippineken 8 millió keresztyén lakik, a többi lakosság muzulmán, vagy pogány hitű. Afrika északi része mulzumán, középső része pogány, vagy muzulmán, déli része keresztyén. Indiában a 300 millió lakosságból 217 millió a hinduizmus, vagy a brahmanizmus híve, míg ugyanott a mohammedánok száma 60 millió. Ezeken felül van még 7 millió buddhista, 3 millió keresztyén (a kik között 2 millió róm. katholikus) és 12 millió polytheista. Kina 370 millió lakosa közül 1 millió keresztyén s 26 millió mohammedánus. A többiek ősi kultuszt űznek, mig a konfucianizmus a császári vallás. Fourrier statisztikája szerint a keresztyének száma az egész földkerekségen rövid 13 év alatt 477 millióról 555-re, a zsidóság 7 millióról 8-ra emelkedett, s az izlam is a maga 200 millió követőivel emelkedőben van. Az egész földkerekség lakosainak száma ma 1550 millió, mig 1810-ben csak 680 millió volt A zsidókról Kinabau a >Chr. der Chr. W.« hasábjaink erdekes adatok olvashatók. A zsidók története és azok jelenlegi helyzete a mennyei birodalomban kedvezőnek épen nem mondható. Nemcsak Shanghaiban, hanem a birodalom belsejében is vannak zsidók. Különösen Tschangsvangban van egy nagyobb zsidó kolónia. De a vidéki zsidók közül sokan nagyon elhagyatott állapotban vannak. Sem zsinagógájuk, sem tanítójuk, s héberül még olvasni sem tudnak. Mohamedánokkal és pogányokkal is összeházasodnak, sőt egy zsidó buddhista papi szolgálatokat teljesít. A XVII. és XVIII. században jezsuita misszionáriusok is megfordullak e vidéken, s több zsidó házat sőt egy zsinagógát is építettek. Több mint 40 felírás ékesiti a templomot. A három legfontosabb a XV. századból való Ezek egyikén Ábrahám van föltüntetve, mint a zsidó vallás alapítója, s ezen felül szimbolizálva van Mózes, Esdrás, a törvény, a három napi ima, a sabbath és a kiengesztelés nagy ünnepe. Az első zsidók e felírások szerint szabad vallásgyakorlatot nyertek volna a császártól. — Különben a zsidók vegyest űzik a kínaiakkal az ősök kultuszát, s az elhunytak szellemének áldozatokat is hoznak. — A zsidók első letelepedése Kinában forrásunk szerint a Krisztus utáni III. században történt. Újabban jobban kezdik őket is gondozni. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Beköszöntő egyházi beszéd és imák. Irta: Nagy Károly makói ref. lelkész. Ára 40 fillér. A beköszöntő prédikáció II. Tim. II: 15. alapján azt fejtegeti, hogy a protestáns lelkész akkor tesz eleget az apostoli figyelmeztetésnek, ha I. Igyekszik Isten előtt kedves lenni. II. Oly munkás, ki nem szégyenli a munkát. III. Igazan hasogatja az igazságnak beszédét. — Textusszerü, lendületes, bibliai kenettel és szárnyas szavakkal irt beszéd. Az elő- és az utóima versben van szerkesztve. Az utóima 104*