Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-16 / 50. szám

s Bodrogi Jánossal, a szoborbizottság titkárával együtt három enyedi tanár is jelen volt. Nyilatkozat. »Az elemi vallástanítás módszere és tananyaga. Különös tekintettel a fővárosi iskolákra* cim alatt Péntek Ferenc budapesti ref. hitoktató egy füzetet irt és adott ki. Midőn e 40 lapra terjedő kis füzettel foglalkozunk, szükségesnek tartjuk elmondani annak születési történetét is, mert csak igy lesz, érthető rá vonatkozó véleményünk. A budapesti ref. egyház szolgálatában álló vallástanítók, hogy a rájok bizott munkát sikeresebben végezhessék, egy bizottságot alakítottak, a melynek az volt feladata, hogy a vallástanítás anyagát a pesti viszonyoknak megfelelőleg megállapítsa. E bizottság tagjai, főként dogmatikai kérdések tekintetében nem értvén egyet, két részre váltak, illetve elvált a bizottságtól és annak felfogásától Péntek Ferenc úr, a ki aztán mint külön véleményt megírta és kiadta a kis füzetet. A bizottság többi tagjainak a vallástanítás anyagára vonatkozó dolgozata a testület által egyhangúlag elfogadtatott s annak az elemi iskolákra vonatkozó része a kerüiet tanügyi bizottsághoz, a középiskolák anyagát tárgyaló rész pedig a konventi bizottsághoz terjesztetett fel. Mint külön véleményt tárgyalta a testület e füzetel is, s mig annak főként módszertani elveit helyeselte, de a maga egészében nem fogadta azt el, mert: 1-ször a füzetben követelt feltétlen tanszabadságot megengedhetőnek nem tartja ; 2-szor mert a bibliai történetek tanítása mellett szükségesnek tartja a rendszeres 'hit- és erkölcstan tanítását is. Hogy miért nem engedi meg még papoknak sem a feltétlen tanszabadságot a testület: épen a füzet irója és álláspontja bizonyság arra, hogy ha valaki magára nézve nagyon szűknek találja Filó, Szász, vagy Papp Károly palástját, ugyanarra a Krisztus palástja még nagyon bő lehet, m&rt az evangélium értelmezésében a [papok is tévedhetnek, mint a hogy sokszor tévedtek is és mert nem minden pap mondhatja el magáról ma sem : élek többé nem én, hanemfél bennem a Jézus Krisztus és a mely életet élek, a Jézus Krisztusban való hit által élem azt. A ki a bibliát, mint hitregét, mint mesét tünteti fel, a ki a Krisztus váltságtényei felett átsurran, elegnek tartván: »hogy nem szükség ott okoskodni, a hol a szív érez«, a ki csak erkölcsi törvényeket ismer és akar tanítani, a hitet és a hittant pedig eldobja: hogy testületünk e felfogást nem osztja, sőt visszautasítja, azt mindenki természetesnek fogja találni. E sorok célja épen az, hogy azon közönség előtt, mely Péntek Ferenc úr füzetét olvassa, vagy olvasta, világosan és határozottan kifejezze, hogy az úgynevezett külön vélcménynyel a testület egyetlen tagja sem ért egyet, — az kizárólag Péntek Ferenc úr felfogása és álláspontja. Budapesten 1900. december hó 6-án. Az ev. ref. hitoktató^testülete. EGYESÜLET. A budapesti ref. ifjúsági egyesület közgyűlése f. hó 8-án délután tartatott meg, délután 3 órakor hálaadó istentisztelete gyűltek össze az egyesület tagjai a nagy közönség által teljesen megtöltött Kálvin-téri templomba, hol Haypál Benő budai lelkész buzgó imádsága után a gimnáziumi vegyes kar énekelt, Krausz Gusztáv vezetése mellett kiváló precizitással egy szép vallású éneket, majd pedig Csűrös István gimnáziumi vallástanár tartott lelkeket megragadó és komoly gondolkozásra hívó egyházi beszédet, a melyet lapunk jövő számában egész terjedelmében közölni fogunk. A közgyűlés a ref. főgimnázium rajztermében Gergely Antal imájával és Szilassy Aladár elnöki megnyitójával vette kezdetét. Az elnöki megnyitó beszéd főbb vonásokban reá mutatott az egyesület évi működésére s annak úgy az ifjúság, mint a nagy közönség körében észrevehető üdvös hatására s jelezte a tanácskozás fontosabb tárgyait, a melyek közt legfontosabb volt Szabó Aladár és Gergely Antal lemondása folytán megürült első és a második titkári állás betöltése. A megnyitó után Geryely Antal másodtitkár adott számot az egyesület évi működéséről. Jelentését lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük s olvasóink figyelmébe ajánljuk. Hamar István pénztárnok az anyagi ügyekről számolt el. Az egyesületnek a lefolyt munkaévben, beleszámítva a megelőző év pénztármaradékát (5938 kor. 20 fill.) bevétele 9918 kor. 18 fillér, kiadása 1013 kor. 92 fillér volt. Pénztármaradvány 8904 kor. 26 fillér, a melyből alapítványi összeg 700 kor. 65 fillér, helyiségalapi tőke 6784 kor. 64 fill., forgó tőke 1418 kor. 97 fillér. Kölcsönképen ki van adva ezeken kivül 358 korona. A jelentések megtétele és jóváhagyó tudomásul vétele után a közgyűlés a titkári és a választmányi állásokat töltötte be. Első titkárául Csűrös Istvánt, másod titkárául Kovács Lászlót választotta meg, a lemondott titkárokkal szemben pedig hálás köszönetét fejezte ki. Az indítványok során a helyiségalap gyarapításának, az »Ébresztő« terjesztésének, a helyiségbérlet költségei összehozásának s más kisebb fontosságú ügyek kérdéseinek megoldásátagyülésaválasztmányhoz utasította. A szépen komoly és higyadt tárgyalások közt lefolyt gyűlést Szöts Farkas alelnök imája zárta be, a mely után a tagok a gimnázium nagytermében, jólelkű hölgyek, főként a Lorántffy Zsuzsánna-egylet tagjai által előkészített szeretetvendégségre vonultak át. Az egyesület tagjai és az intelligens nagyközönség egészen megtöltötte a tágas termet s barátságos beszélgetés között töltötték el az ízletes hideg ennivalókat. A rendezők azonban nemcsak testi, hanem szellemi élvezetről is gondoskodtak. Egy szép vonós négyes után dr. Eördögh Árpád szavalta el Vörösmarty »Vén cigány*-át; Kovács Lajos pedig magyar darabokat játszott zongorán. A szép vendégséget Gergely Antal bibliamagyarázata és Hamar István hálaadó imádsága rekesztette be.