Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

egyházi, társadalmi és közgazdasági téren, s ugy és oda vezérlik, a hova akarják. Ha céljuk csupán a hittudat ébresztése s az erkölcsök javítása és a népen való önzetlen segítés volna, csak dicsérettel emlékezhetnénk meg róluk ; de a mikor tudjuk, hogy az igazi cél a protestantizmusnak minden téren való leszorítása és Magyarország rekatolizálása az egész vonalon, és a mikor látjuk ennek eredményes kísérleteit a sajtóban, a társadalomban, a tudományban és az állami kormányzatban: kell, hogy a legkomolyabb figyelmünkre méltassuk. Azért videant consules! * A vatikán arzenálja. A vatikán tanácsa, a mint a hir beszéh, legközelebb elhatározta, hogy a pápai arzenálban levő régi fegyvereket részint eladják, részint beolvasztják. Ezek a fegyverek az egykori pápai hadsereg fegyverei voltak. A mikor 1870 szeptember 20-án bevo nultak a győztes olasz csapatok Rómába s lefegyverezték a pápai zsoldosokat, elszedték azok fegyvereit is, a pápa azonban a kardok, puskák és ágyuk jó részét, bizonyára jobb időkre számítva, a vatikán pincéiben rejtette el. A fegyvereket azóta nemcsak a rozsda ette meg, hanem a modern fegyverek is értéktelen holmivá tették. Ezért határozták el eladásukat és beolvasztásukat. A hir szerint 150,000 darab lövő, vágó, szúró fegyver van még a pápai arzenálban, szomorú bizonyságául annak, hogy a • Krisztus helytartója* mily eszközökkei tartotta fenn egykor hatalmát. Mennyi vér, mennyi átok tapadt azokra Rizony ideje, hogy megsemmisíttessenek; csak azután modern öldöklő fegyverek ne foglalják el a hasznavehetetlenek helyét! * Népfajok Magyarországon. E cim alatt érdekes felolvasást tartott legközelebb Balogh Pál a Néprajzi Társaság ülésén. Felolvasásából érdekesnek tartjuk közölni a következőket: A tízezer leieknél népesebb magyar községek száma nyolcvan, a másajkúaké huszonnégy ; tehát a városi és kulturális élet országszerte mindenütt föltétlenül túlnyomóan magyar. Gyöngül a magyar szupremácia az öttizezer lakosú községekben, mert ilyen száztizenhat magyar községgel nyolcvanhét másajkú áll szemben. Ezek a községek jobbára mezővárosok. Fokozatosan veszíti szupremáciáját a magyar faj az egy—ötezer lakosú községekben ; mert mig az ötezer lakosú községekből még hatvannégy a magyar s hetvenkettő a másajkú, az ezer lakosú községekből már csak ezerötvennégy a magyar s ezernégy száztizenegy a másajkú. Határozott minoritásban van a magyar faj a kis községekben ; mert kétezerkilencszázharminc magyar községgel ötezernyolcszázhuszonhat másajkú község áll szemben. Igy az összes magyar községek száma az ország egész ter ületén csak négyezer hétszáztizennyolc, a másajkúaké pedig hétezerkilencszázhatvannyolc. Kedvezőbbé válik azonban az eredmény, ha az összes lakosság számarányát tekintjük, s azt. hogy melyik faj a legelterjedtebb? Az összehasonlítás eredménye igy a magyar fajnak kedvez, mert a tiszta magyar községek száma több mint fele az ország községei számának és a magyar elem csupán 3665 községből hiányzik. A magyar ajkú lakosság száma 7 millió 540 ezer, az idegen ajkúaké pedig 7 millió 584 ezer, a mi örvendetesen mutatja a magyar elem folytonos erősödését. Ezek a számadatok a jövő év elején megejtendő népszámlálás eredményei szerint bizonyára még kedvezőbbek lesznek, s hiszszük, hogy a magyar faj abszolút többségét fogják demonstrálni. * Prédikáló peerek. Az angol főurak között szép számmal vannak, a kik buzgó és ügyes laikuspredikátorok. Lord Kinnairdról pl. azt irják, hogy kevés ember van, a ki készebb volna nálánál Jézus Krisztusról és munkájáról beszédet tartani. Lord Overtoun is gyakran prédikál és beszéde rendesen építő hatasú. Lord Halifax is már több izben vezette egyházának istentiszteletét. Tankerville gróf pedig talán ép annyiszor prédikált másfelekezetü emberek előtt, mint az anglikán gyülekezetekben. (Cs.) * A pápa és a sajtó. Rizonyos financier-ek és a különböző egyházi csoportok fejei között tárgyalások indultak meg Rómában egy nemzetközi telegraph-ügynökség felállítása tárgyában. Célja a vállalatnak az lenne, hogy a pápa nyilatkozatai minél gyorsabban és biztosabban publikáltassanak. Azonban, a tárgyalások folyamán a pápás sajtó emberei a nem épen tisztességes verseny látványát rendezték. Némelyek azt kívánják, hogy az asszumpcionisták, kiknek hírhedett organuma a La Croix, őrködjenek a vállalat fölött. Ezek már némileg meg is vetették Párisban egy internacionális telegraph-ügynökség alapját. Több r. katholikus lap pedig a VUnivers körül csoportosul és együttesen állítanak fel külön sajtóirodát. Mondják, hogy a pápát, a ki a r. katholikus erők központosítását szeretné keresztül vinni, — nagyon bántja ez az egyenetlenség. De hát némely dolgokban még a pápa is tehetetlen. »Szerencsétlenségre — jegyzi meg naivul a római levelező — a vetélkedő pártok előtt a pénzügyi érdek oly nagy szerepet játszik, hogy a különben hathatós pápai befolyást minden erejetői megfosztja.* (Cs.) * A Sárospataki Lapok és az * Ébresztő*. Nevezett laptársunk, megemlékezvén a budapesti ref. ifjúsági egyesület által megindított >Ébresztő«-rőI, annak szellemét illetőleg olyan megjegyzéseket tesz, a melyeket, bár az »Ébresztő« prókátorai' nem akarunk lenni, nem hagyhatunk szó nélkül ; mert >úgy tetszik*, hogy azokban époly szélsőség nyilvánul meg, csakhogy ellenkező irányban, mint a melylyel laptársunk az Ébresztőt vádolja. »A cél nyilvánvaló: felébreszteni az evangéliom szerint való érdeklődést, előmozdítani a benső vallásos életet! Vájjon kicsoda szólhatna ellene?* — mondja laptársunk. — >És mégis nekünk ugy tetszik, hogy ez az »Ébresztő* is, meg a »Hajnal* is, meg sok más ilyen irányú lapocska, folyóiratka túllő a célon, mert erőnek erejével bűnösséget akar megállapítani, s az üdvöt mintegy rá akarja erőszakolni mindenkire, holott pedig protestáns állásponton ennek nincs, s nem is lehet jogosultsága olyan értelemben, a mint a »modern pielizmus* cselekszi, hiszen meg is van irva: >kiki magának áll vagy esik*. —Tiszteljük, becsüljük a liberális theológiát; mi is annak hívei vagyunk, de ezt az álláspontot nem