Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

a protestantizmus között az a jellemző különbség, hogy amott felülről, mig nálunk alulról kormányoznak. A mai r. kath. egyház alapja a babona és a hitetlenség. Ezzel szemben nem orthodox vagy liberális dogmatikára, hanem az evangéliumra van szükségünk. Ezt követőleg Kappus mürzzuschlagi lelkész a steyeri vallásos mozgalomról tartott előadást. Statisztikailag igazolta, hogy másfél év alatt az ev. gyülekezetek száma 6-ról 14-re, s a lelkészi állások száma 17-ről 43 ra emelkedett. Több mint 2000 r. kath. tért át az evang. hitre. Ausztriában evangéliumi érzületre és evangéliumi munkára van szüksége a német népéletnek. A nyilvános főgyűlést az Ev. Bund lelkes elnöke, Wintzingerode gróf nyitotta meg. A haagai békekonferencia s a párisi világkiállítás csendes intenzív munkásságát a délafrikai háború szomorújátéka s a kinai állapot zavarta meg, a melynek egyetlen óvszere az evangélium életereje s a kultúrát ápoló protestantizmus. Hanyatló századunk szomorú jele az anarkizmus, a hitetlenség és a babona, a tnelyhez méltán csatlakozik XIII. Leó pápának az evangéliumnak Rómában való szabad haladását letiltó leveie. A mai ultramontanizmus szövetségese a türelmetlenség, a babona, a lelkiismereti kényszer, a szolgaság és a politikai hatalom. A pápás egyház tudománya szűkkörű és megkötött célokat követ. A bonni papás nagygyűlés kihívó hangja meggondolásra indíthatná politikusainkat. A tartalmas megnyitót ISell bonni tanár előadása követte »a protestantizmus nyereségéről és veszteségeiről a század alkonyán» címén. Eszmemenete a következő: A protestantizmus lényegét és fejlődését legjobban megismerjük három legkiválóbb képviselőjén, ú. m. Lutheren, Cromwellen és Kanton. Ők képviselik a szabad hitet, szabad államot és szabad tudományt. A protestantizmus a szabadságok rendszere, — mintegy konstitucionális egyensúlya az emberiség vallási, politikai és intellektuális erőinek a valódi humanitás elérésére. A protestantizmus története a XlX-ik században e szabadságoknak haladását jelenti az egész világon. Az összes tudományos, technikai és szociális vívmányok a protestantizmus nyereségét igazolják. A lelkiismereti szabadság elismerése, a politikai jogoknak a vallástól való függetlenítése, a humanitás minden vívmánya, a keresztyén népek szolidaritásának mélyebb érzelme, a közös keresztyén vállalatok nagysorozata, s az egyetemes keresztyén érdekek iránti általános érzék a protestantizmus nyereségét igazolja. Veszteségeit az ultramontanizmus terjedésének köszöni, a mely a maga abszolutizmusát a protestantizmus bázisán, ú. m. a sajtószabadság, az egyleti tevékenység s a szabad érintkezés védelme alatt igyekszik megvalósítani. S az épen a paradoxia a protestantizmus történetében. A protestantizmusnak a r. katholicizmushoz való számbeli viszonyát a következőkben tüntette föl: Az utolsó 25 év alatt a protestánsok Európában 23%-al, a római katholikusok 21%-al, az orthodox katholikusok 25%-al emelkedtek. Legerősebben szaporodtak a protestánsok Bajorországban, Württembergben és Badenben. s a r. katholikusok Poroszországban Szászországban és Hasziában. Az egész német birodalomban 1890 óta a r. katholikusok 18%-al, a protestánsok ellenben 21%-al emelkedtek. Poroszországban a protestánsok a lakosság 63-46%, a róm. katholikusok 33'66%-át képviselik. A vegyes házasságok nagyobbára a protestantizmusnak használnak. Tízszer nagyobb az ev. egyházba való áttérők száma, mint a prot. kitérőké. A kitérésekből legkevesebb nyeresége van a r. katholicizmusnak, pedig az osztrák és francia vallásos mozgalmakat itt nem is érintjük. A legnagyobb csalódás érte Rómát Nagvbritanniában. Észak-Amerikában is az ev. keresztyénség a túlnyomó. 7.362,000 r. kath. áll itt 49.630,000 protestánssal szemben, vagyis a róm. katholikusok százalékszáma 11, a protestánsoké pedig 78. A pogány missziót tekintve a r. kath. egyház 3, a prot. egyház 2V2

milliót térített meg. Előbbi 300, utóbbi csak 100 éves munkásság eredménye. A protestantizmus, mint a kultura hatalmas faktora, összfogalma az összes liberális modern eszméknek az államban, a vallásban és a tudományban Így a konstitucionális államforma a reformáció szüleménye, s a vallásszabadság ma már csak Oroszországban, Portugáliában és Törökországban van megszorítva A reformáció folyománya a szabad tudomány is, a melyben máig is a protestánsok dominálnak. A r. katb. tudomány inferioritását a protestánssal szemben r. kath. tudósok is elismerik. Igazolja ezt az analfabéták nagy szama is a pápás országokban. Az újoncok közül 1890-ben Olaszországban 47%, Ausztriában 38%, Franciaországban 14% nem tudott irni és olvasni, mig Németországban csak 1 %> Svédhonban 0"39% s

Dániában pláne 0'36%- Az egyház pápás világképe s Aquinói Tamás scholastikus rendszere szemben áll ma a prot. hitszabadsággal. Az egyéni hitszabadság nagy prot. alapelve csak e században jutott teljes érvényre. Csak annak a vallásnak van értéke, mely a személyes meggyőződésből fakad, a miért is minden vallási kényszer, mint erőszak a lelkiismereten, a legnagyobb bűn a világon. A vallásnak ez az egyéni jellege folyton emelkedőben van, s mig a r. katholicizmus a hatalmas, addig a protestantizmus az evangéliumi szabadságot keresi. Szabadságot keresünk az evangéliummal való szövetségben. Az Evang. Bund is ilyen evangéliumi szövetsége a prot. keresztyéneknek. A rendkívül tartalmas és tanulságos előadással kapcsolatban a nagygyűlés két rezoluciót is hozott, a melynek egyike a kínai prot. misszióra szórt vádak, másika pedig a Rómában lakó protestánsok vallásszabadságát támadó pápai levél elleni tiltakozását foglalja magában. Az esti gyűlésen Bourrier párisi lelkész »a francia ev. mozgalomról« értekezett. Saját megtérésének előzményeit s a francia pápás egyházi viszonyokat ismertette megrázó vonásokkal. Kétszáz r. kath. pap követte az ő példáját, .lobb vallást és Rómától szabad egyházat keresnek, s a közvélemény rokonszenvez a mozgalommal. Forrásunk szerint komolyság, fájdalom és lelkesedés szólott Bourrier szavaiból. A beszéd hatása alatt a francia ev. mozgalomra azonnal 771 márkát gyűjtöttek, s Wintzingerode gróf nyújtotta át az adományt egy szép beszéd kíséretében. Az utolsó esti előadást Kranz shanghai-i misszionárius tartotta >a kinai zavarok okairól*. Ime rövid vonásokban az Evang. Bund halberstadti nagygyűlésének és munkásságának a képe. Mennyi eszme és gondolat hangzott ott el a szónokok ajakán a protestantizmus szolgálatában! Nekünk is kellene gondolkoznunk a módokról és eszközökről a hazai protestantizmus megvédésére. Nem szabad elmulasztanunk az időt és az alkalmat, a mikor egyházunk jelenéről és jövőjéről van szó. Gondolkozzunk komolyan és cselekedjünk gyorsan és következetesen, s akkor majd mi is beszélhetünk a protestantizmus haladásáról. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás.