Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-18 / 46. szám

menet, telve voltak érdeklődő közönséggel, a mely lelke sen adott kifejezést az egyesülés felett érzett örömének. A két egyház képviselői és az érdeklődő közönség teljesen megtöltötte a Waverley Markét gyülésteremmé átalakított óriási helyiséget Körülbelől 7000 ember vett részt ezen a történeti fontosságú gyűlésen és volt tanúja a testvéries egyesülésnek. A két egyház moderátorai és hivatalnokai elfoglalván helyeiket az emelvényen, pontban fél tizenkettőkor nyilt meg a gyűlés, közénekkel és a moderátorok imádságával, a mely után felolvasták a két egyház megelőző napi gyűléseinek az egyesülést kimondó határozatait. A Free-Church részéről dr. Murray Mitchcl, az United Presbiterian-Church részéről dr. Andrew Hendcrson, a két egyház legidősebb lelkipásztorai ajanlották elfogadásra a Uniting Actot. a mely után elkövetkezett az egyesüles hivatalos deklarálásának nagyfontosságú és törteneti jelentőségű pillanata. Dr. Ross Taylor, az idősebb moderátor feltette a komoly kérdést: kivánja-e kimondani a gyűlés az egyesülést? A gyűlés csaknem 7000 tagja mint egy ember állott fel egyszerre, s kitörő lelkesedéssel, egy szó ellenmondás nélkül felelte a kérdésre az »igent*, s ezzel megszűnt a külön Free- és a United Presbiterian-Church és megalakult a United Free-Church. Dr. Ross Taylor, a nagyfontosságú tény hatása alatt megindultan hirdette ki a határozatot, a következő szavakkal: »A mi isteni fejünknek, az egyház fejedelmének és fejének szine előtt és az én moderátor testvéremmel egyetértőleg kijelentem, hogy az egyesülés hivatalosan kimondatott, és hogy a Free-Church of Scotland és a United Presbiterian-Church, United Free-Church of Scotland név alatt egy egyházzá lettek a Krisztusban!« Egy Istent magasztaló dicséret eléneklése után a két moderátor testvérjobbot nyújtott egymásnak, e szavakkal: »A három egy Isten, az Atya, Fiű és Szentlélek áldja meg bőven Skócia Egyesült Szabad Egyházát*, . . . mihez a másik hozzátette: »és segélje, hogy váljék áldásává Skóciának és az egész világnak és dicsőségére ami Urunk, Királyunknak. Amen!« Az egyesülés ez ünnepélyes kimondása után a volt két egyház moderátorai és hivatalnokai aláírták a Uniting Act-ot, s ezzel hivatalosan megpecsételtetett a nagy tény, a mely egyesítette a testvéreket s képessé fogja őket tenni közös nagy feladataik sikeres munkálására. Közének és ima zárta be a nagyfontosságú jelenetet, a mely után dr. Mair moderátor felhívta a gyűlést, hogy válaszsza meg az egyesült egyház assemblijének első moderátorát. Erre a tisztre dr. Bainy-t,a volt Free-Church edinburghi New-College-ának igazgatóját ajánlotta, a ki legkimagaslóbb vezére volt az egyesülésnek. A gyűlés kitörő lelkesedéssel fogadta az ajánlatot, s dr. Bainyt egyhangúlag megválasztotta moderátorává. Dr. Bainy nagy, igen figyelemreméltó beszéddel foglalta el elnöki székét. Hangoztatta, hogy a független skót presbiteriánus egyházak őrizték meg az egyház szabadságát, s ezt nemcsak fentartani, hanem tovább munkálni szent feladata az egyesült egyháznak. Reményét fejezte ki az iránt, hogy el fog következni az az idő, a mikor a skót államegyház is felbontja azokat a kötelékeket, a melyek ma az államhoz fűzik, s a mikor a szabad presbiteriánizmus diadalmaskodni fog egész Skóciában. Feladata lesz, mint mondá, az új egyesült egyháznál; az istenországa munkálása, úgy a hazában, mint azon kivül; de erre a munkára szent elhatározással, rendületlen reménységgel kell elindulnia, mert másként nem fogja törekvését Isten áldása koronázni. Beszédét e szavakkal végezte: »Nekünk hatalmas Urunk és nagy hivatásunk van. Ha önös és világi célokra törekszünk, teljesen csalódni fogunk, és én azért imádkozom, hogy csalódjunk. De ha az istenországa terjesztésére törekszünk, miért ne lehetnének a legszebb reménységeink ? Ha keveset nyerünk, annak egyetlen nagy oka csak az, hogy keveset kívánunk. Ha erős volna kívánságunk, akkor nem egy könnyen nyugodnánk bele abba, hogy semmit se nyerjünk. Beméljünk mind inkább és inkáb. Miért kellene a Krisztus egyházának szűk korlátok közé szorítania varadalmait ? Eljutottunk erre a pontra, de innen csak akkor haladhatunk tovább, ha tudunk reniényleni. Semmiféle áldozat sem pótolhatja a rtménységet. Az új testamentum lele van reménységgel és a nélkül boldogulás és előrehaladás nem is várható. A reménység Istene tölt he bennünket minden békességgel és örömmel és ennek tudatában bővülködünk a reménységben és a Szentléleknek erejében!« A messze távolból testvéri szeretettel üdvözöljük az egyesült Skót Szabad Egyházat! Áldja meg a kegyelemnek Istene egyesülésüket; töltse be a testvérek szivét szeretette], hogy összeforrhassanak a Krisztusban, s erejöket, tehetségöket egyesítve válhassanak Skóciának s az egész világnak áldására és dicsőségére a mi Urunk Jézus Krisztusnak! H. I. IRODALOM. ** A Magyar Könyvtár októberi füzetei ismét tanúságot tesznek e vállalat vezetőinek jó Ízléséről s arról a helyes érzékről, melylyel irodalmunk hézagait pótolni igyekeznek. Olcsó kiadásban, új és jó fordításban közrebocsátja nemzeti történetünknek egyik legbecsesebb forrását, a Bécsi Képes Krónikát, Madzsar Imre fordításában. Örömmel üdvözöljük Balassa Bálint válogatott verseit, melyeket jó bevezetéssel és jegyzetekkel Erdélyi Pál bocsátott közre. Az új magyar szépirodalmat ezúttal Cyprian (Andor József) képvisel »Margitka szökése és egyébb történetek* című (üzetéveli. A külföldi belletrisztika nagy nevei közül kettővel találkozunk e rovatban: Patapenkóval, a hires orosz novellistával, a kinek »Egy vén diák elbeszéléseiből* c. kötetét Ambrozovics Dezső fordította le és Conan Doyle-lal, a legnépszerűbb angol regényíróval, a kinek geniális és szenzációs Sherlock-Holmestörténeteiből hármat ültetett át Lándor Tivadar. A »M. K.«-nak immár 190 számra rugó teljes jegyzékét kívánatra ingyen küldi meg a Wodianer-féle kiadóhivatal (Budapest, Andrássy-út 21.) ** A Protestáns Árvaházi Képes Naptár 1901-iki évfolyama Kenessey Béla szerkesztésében Hornyánszky Viktor kiadásában rendkívül gazdag és változatos tartalommal jelent meg. A naptári részben Kis biblia, Régulák az időről, Kamatszámítási táblázat, Bélyegtörvény, Posta és távirdai szabályok olvashatók. Az irodalmi rész tele jól megválogatott olvasnivalókkal. Költeményeket közöl Szabolcslia M.-től (A bethlehemi angyalok), Forgács E.-től (A csilag), F. Varga Lajostól (Zörgess), Sántha Károlytól (Jó napokban, rosz napokban), Ladányitól (Boldog a ház), Vargha Lászlótól (Heródes nevenapja), Lampérth Gézától (A gályarab), Juhász Sándortól (Este), Nagy Lajostól (Az új esztendő kezdetén), Szabó Gézától (Árvákról az