Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-18 / 46. szám

Majd Györy István jegyző elóadásaban a tiszai egyház­kerület indítványára került a sor az 1848: XX. t.-cikk fokozatos végrehajtása és megsürgetése tárgyában. Szent­iványi és Zsilinszky felügyelők és Zelenka püspök fel­szólalására a gyűlés a sürgető felirat megszerkesztésével a jegyzői kart bizta meg. A Luther-társaság ügyeinek és a nyugdijintézeti bizottság jelentésének meghallgatása és beható megvita­tatása után az erdélyi püspök-cim sérelmes ügyére ke­rült a sor, a melyre a gyűlés Setehló Kornél előadó indítványára a kővetkező feliratot fogadta el: >A magyarhoni ág. h. ev. egyházmegye tudomást szerzett Nagyméltóságodnak rendeletéről, melylyel el mél­tóztatott rendelni, hogy a gyulafehérvári r. kath. püspök, a r. kath. jelző elhagyásával, erdélyi püspöknek nevez­tessék. Köztudomású a r. kalh. egyháznak az az állás­pontja, hogy főpapjaink joghatósága kiterjed az összes keresztyénekre, vagyis az evangélikusokra, g. kel. hit­vallásuakra, altalában minden keresztyén felekezet tag­jaira. A római katholikus egyház ezen álláspontjának érvényesítésére irányuló törekvése a múltban üldözésekre és szomorú belviszályokra szolgáltatott okot. Nem akar­juk e szomorú emlékeket felidézni, annál kevésbé, mert a r. kath. egyház ezen törekvéseivel szemben ma már közvetlenül védekeznünk nem szükséges. Megvédenek azok ellen hazánk törvényei, a melyek a vallásszabadságot és a törvényesen bevett vallásfelekezetek teljes viszonosságát és jogegyenlőségét biztosítják. Ámde Nagyméltóságodnak idézett rendeletei ellentétben állanak a hazánk alaptör­vényeiben, a törvényesen bevett vallásfelekezetek számára biztosított teljes jogegyenlőséggel és viszonossággal. Nem akarjuk föltenni, hogy Nagyméltóságodnak az lett volna szándéka idézett rendeleteinek kibocsátásával, hogy tért engedjen ama feltevésnek, mintha a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány az ország alaptörvényéivé! ellenkező rendelettel mintegy rést akarna nyitni oly törekvéseknek, a melyek a vallásfelekezetek közötti béke megzavarására alkalmasak. Sajnálattal kell azonban kije­lentenünk, hogy Nagyméltósagodnak idézett rendeletei az ország alaptörvényeivel ellenkezvén, sérelmesek és ennél­fogva a/ok ellen ezennel tiltakoznunk kell. Fel akarjuk azon­ban tenni, hogy Nagyméltóságod bölcs belátása talál majd módot ezen kétségteljes sérelem orvoslására. Egyébként bármiként alakuljanak a körülmények, azon tudatban találunk megnyugvást, hogy a rendelet, meiy hazánk vi­lágos alaptörvényeivel, közjogunk szellemevei ellenkezik, joghatálylyal nem bir.« A közgyűlés 3-ik napján a tiszakerületi nyugdíjinté­zet s a banyakerületi lelkész- és tanítóválasztás szabály­zatának tárgyalása után az egyházkerületek tökevagyo­nanak miként elhelyezésenek kérdesére került a sor, mire nezve az egyházegyetem, Lehoteky, Haviár, Laszkáry, Glauf és Mathcrny felszólalására azt határozta, hogy az egyházkerületek szabályrendelet megalkotására hivas­sanak fel. Majd a Reischel-aluj) egyházjogi kérdése keltett nagyobb es elénkebb vitát. E vitában Láng L., Szenliványi Á., Györy .J., Posexck S., Haviár D., és Sztehló K. vettek részt. A szónokok meghallgatása után, Prónay D. indít­ványara kimondotta a gyűlés, hogy a Reischel-alap jogi természetének és hovaforditásának ügye valasztott birósag elé tartozik, s felhívja a dunaninneni egyházkerületet, hogy a jövő közgyűléskor, lehető záros határidő mellett jelentse be valasztott bíráinak névsorát. A budapesti theol. fakultás kérdése, Poszvék S. indít­vanyara, javaslattétel céljából a hazai ev. theológiák és tanítóképzők egyetemes rendezése céljából kiküldött bizott­sághoz tétetett át. A közgyűlés egyik igen érdekes és felette tanulságos végső pontját az egyházkerületek püspökeinek az egyház­politikái törvények hatásáról szóló és Glauf P. előadó által ismertetett jelentése kepezte. mely is tóbb pontjaiban a következő: A dunáninneni egyházkerületben a helyzet válto­zatlan. Hátrányos még a gyermekek vallásos nevelése. 284 vegyesházasságból 221 esetben nem intézkedtek a gyermekek vallását illetőleg. Kitért 59, áttért 28. A bel­missziói-munkálkodás szép sikerrel jar. A bányai egyház­kerületben tűrhetők a viszonyok; dicsekedni ugyan nincs okunk, de különös panaszra sincsen. A dunántúli egyház­kerületben a házasságkötéseknél reánk nézve határozottan kedvezők a viszonyok, úgyszintén az áttéréseknél is. Az egyházi szolgálatot a hivek 93 százalék esetben vet­ték igénybe. A lélekhalászat nagyban folyik, úgy nyíltan, mint titokban. A vak fanatizmust élesztik. De remélhető, hogy megküzd a kerület híveinek serege a káros áram­latokkal. A tiszai egyházkerületben, a brassói egyház­megyében feltűnően mellőzik az egyházi házasságkötést. Ugyanez tapasztalható a hegyaljai egyházmegyében. Káros hatás mutatkozik a lélekfogdosás és a reverzálisok adása miatt. Küzdelem folyik a kishonti egyházmegyében is a reverzálisok körül, valamint a sárosi egyházmegyében. Egyébként dicséretre méltó sok helyütt a hivek rendíthet­len hitbuzgalma. Az általános érdeklődéssel hallgatott jelentéseket a közgyűlés tudomásul vette s elhatározta, hogy ugyanily irányú tájékoztatás nyújtására a püspököket a jövőre nézve is felkéri. A közgyűlés Baltik püspök imajával és Prónay felügyelő éltetésével véget ért. Idöközileg az egyetemes törvényszék is ülésezett, 5 három peres ügyet intézett el, ú. m. a felpéczi egyház­községnek Matkovich László birtokos elleni adókivetési, az ó-verbászi papválasztás és Kovács Gyula sókúti ev. lelkész fegyelmi ügyét. Az ügyeket Kubinyi Aladar, kis­honti esperess. felügyelő ismertette Valóban sajnos dolog, hogy egyházunkban ilyen dolgok is előfordulhatnak. Gömöri. MISSZIÓÜGY. A mentő szeretet munkája. (A Nagypénteki Református Társaság Erzsébet házának felavatási ünnepén elmondott beszéd.) Alapige: II. Kor. X. 4. A mi vitézkedésünknek fegyverei nem testiek, hanem Isten ereje által erősek a nagy erősségeknek leron­tásokra. Az Urnák kegyelme megadta néktek, hogy sok esz­tendők folytonos, fáradságos munkájának gyümölcsét láthassátok; e házat, a melynek minden kövén ez igéket olvashatjátok: megsegített mindezideig az Isten! Látom szemetekben csillogni az örömnek könyét, a jótéteinek e leg­drágább jutalmát, buzgó Máriák és szorgalmatos Márthák! a kiknek lelketeket annyiszor tette bússá az a szomorú kép, a mely a nagy városokban sokszor ötlik szemünkbe: 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom