Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-18 / 46. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztősig : IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Ki adó-hivatal : llornyánszki/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az plöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Eldtizetlsi ára : Félévre : 9 kor.; egész evre : 18 korona. Et/yes szám ára 4<> fll. El Rómától, vissza az evangéliumhoz. Rómától az evangéliumhoz való visszatérés protestáns jelmondata ismét népszerű kezd lenni egyes pápás országokban. Ausztriában és Franciaországban pár év óta erőteljes áttérési mozgalom van folyamatban, a mely évenként ezer meg ezer lélekkel szaporítja Jézus egyháza hiveit. A protestantizmus ismét nagy méretekben hódít a romanizmustól. Rómától az evangéliumhoz térni: régi protestáns jelszó. Az ebben kifejezett nagy hitelvet Lutherék és Kálvinék alakították egyházi szervezetté. Rómától az evangéliumhoz térni annyi, mint a pápától a Krisztushoz ; az emberi tradícióktól az isteni kijelentéshez; az emberi dogmáktól az evangéliumi igazsághoz ; a pápai lelki zsarnokságtól az evangéliumi szabadsághoz ; az elkorcsosult keresztyénségtől a Jézus tiszta keresztyénséghez ; a szertartásos papuralmi egyháztól az evangélium szabad egyházába visszatérni. A keresztyén emberiségnek nagy része ezt a vallási protestantizmust nagy szellemi küzdelmek és véres harcok után bevette és vallás-erkölcsi és egyházi életét Jézus ós az ő evangéliumából megjavította; az elvilágiasított ós elfajult keresztyénséget eredeti krisztusi typusa szerint átnemesítette. Ezt az evangéliumi keresztyénséget a föld kerekségén lakó ötszáz millió keresztyén ember közül ma már 32—33% vallja, mig a gör. keleti keresztyénség mintegy 20%-át, a római kath. keresztyénség pedig mintegy 47—48%-át képezi az összes keresztyéneknek. Az evangéliumi protestáns keresztyének lélekszámaránya különösen a XIX. század folyamán fordult ilyen kedvezőre, a mióta az elvhű protestánsok világszerte erőteljes bel- és külmissziót gyakorolnak, a minek következtében a világ protestáns keresztyénei a XIX. század folyamán épen megháromszorozták a száz év előtti lélekszámukat. Ez a nagy arányú szaporodás alaposan rá cáfol Montesquieu ama hires jóslatára, melyet 1718-ban a Letters persanes cimű művében ekként fejezett ki: a protestantizmus 1717-ben utolszor ünnepelte a reformáció százados évfordulóját. Nem, nem. Sőt az óta oda jutottunk, hogy a XVII. században a rekatholizáció által Európaszerte vérébe fojtott, a XVIII. század úgynevezett nagy gondolkozói által pedig legyalázott protestantizmus a jézusi evangélium erőivel a maga elvhű követőit a XIX. században a föld első nemzeteivé, a világ uraivá tette (angolok, németek, egyesült-állambeliek, stb.); ellenben a pápaság lelki zsarnoksága alatt maradt nemzetek (spanyolok,, olaszok, franciák, stb.) nemcsak hogy egykori világtörténeti nagyságukat nem tudták megőrizni, hanem erkölcsben, szellemben, közművelődésben, politikai hatalomban, anyagi jólétben és számbeli erőben is a folytonos hanyatlás lejtőjére jutottak. Elannyira, hogy ma már szinte szállóigéivé vált Macaulay ismeretes mondása: a protestáns népek emelkednek, erősödnek, haladnak; a római katholikus országok hanyatlanak, sorvadnak. íme, Rómától az evangéliumhoz való viszszatórésnek történeti következményei. De ez még nem minden. A XVI. század Rómától való elszakadása első sorban vallási protestáció, egyházi reformáció; de közvetett hatásaiban a politikai és a tudományos szabadság kivívása lett. A reformáció először a vallást szabadította föl Róma gyámkodása alól; de azután az állami és tudományos életet is emancipálta a pápák és a papok igája alól. Köztudomású tény, hogy Hollandia, Németország, Angol- és Skótország, valamint Magyarország XVI. és XVII. századbeli vallásszabadsági küzdelmei egyszersmind az alkotmányos és nemzeti sza badságért vívott harcok valának, a melyekből legelőször az északamerikai Egyesült-Államokban, azután sorban egymásután, az összes protestáns 91