Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-28 / 43. szám

szűk: Ó néki veszszük fel gondját. Éljen ez a tudat mindnyájunk lelkében; vezéreljen cselekedeteinkben, — s ha ez él s ez vezérel, akkor nem hiába fáradtak az építők: állani, virágozni, növekedni fog, a mit alkotának, nem a magok, hanem Istennek és a Jézus Krisztusnak dicsőségére! H. l. EGYHÁZ. Dunamelléki egyházkerületünk közgyűlése f. hó 25-én öt napi tanácskozás után az esti órákban véget ért. Erős munkát végzett, mert nagyon sok tárgya volt s mert a bizottságok is nagyobb részben a közgyűlés napjain, a délutáni órákban tartották üléseiket, a mi bizony nincs előnyére az ügyek nyugodt előkészítésének. Ugy halljuk, hogy ezt igen helyesen jövőre akként szándékozik megváltoztatni az elnökség, hogy a bizottságokat a közgyűlés előtt összehívja. Azt azonban elismeréssel kell kiemelnünk, hogy gondnokaink és világi tanácsbiráink az üléseken példás pontossággal jelentek meg és élénk érdeklődéssel vettek részt a tanácskozásokban. Tisza Kálmán Darányi Ignác, Hegedűs Sándor, Cseh Ervin, Szilassy Aladár, Teleki József, gróf Ádám András, Vécsey Tamás, Puky Gyula, Veszprémi János eleitől végig ott1

voltak az üléseken Annál feltűnőbb volt, hogy két egyházmegye gondnoka, a kik korábban sem voltak szorgalmas látogatói az üléseknek, az idei gyűlésnek feléje sem néztek és még távolmaradásukat sem látták szükségesnek bejelenteni. A belmissziói egyesületek kérdéséről, Raffay Sándor pozsonyi evang. thol. tanar tollából vezércikket közöl az Evang. Egyh. és Iskola legutóbbi száma. E cikk oly félreértésekkel s oly szándékok imputálásával tárgyalja a belmissziói egyesület kérdését és a pozsonyi belmissziói gyűlést, a melyeket ez az ügy és annak vezetői épen nem érdemelnek meg. Addig is, mig erre a cikkre érdemlegesen reflektálhatunk, csak annyit mondunk, hogy legnagyobb bajunk legfontosabb kérdéseink körül az, hogy még mindig nem tudjuk egymást megérteni, s ebből a meg nem értésből fakadt Raffay cikke is. Hiszszük azonban, hogy a megértés ideje nemsokára el fog jönni s az az »alkotmányos eltemetésére itélt belmisszió lesz anyaszentegyházunk újjászülője. Lelkészi értekezlet. Az ág. evang. egyetemes gyűlés első napján délután egyetemes lelkészi értekezlet fog tartatni az evang. főgimnázium nagytermében, a melynek targyai lesznek: a lelkészfiakat segélyző egyesület alapszabályai; Kruttschnitt Antal felolvasása: »Védekezés a szekták és a felekezetnélküliség ellen«; Margócsy Kálmán indítványa a segédlelkész-hiány ügyében és netáni egyéb indítványok. A nagyenyedi ref. egyházmegye f. hó 8. és 9. napjain tartotta meg Nagyenyeden lelkészi értekezletét. Az értekezlet előtt tartott istentiszteleten Szécsy Ferenc felvinci lelkész tartott egyházi beszédet. Sándor János esperes elnök, rámutatva megnyitó beszédében a felekezeti versenyre, hangsúlyozta, hogy ebben a kálvinista egyház csak úgy állhat meg, ha az egyszer a Krisztusban vetett fundamentomon, papok és világiak egyesülve s vállvetve építenek. Ezután megállapították az értekezlet alapszabályait s megválasziották a tisztikart és a választmányt. Elnökök lettek Zevk Dániel gondnok és Sándor János esperes. Volt az értekezleten két felolvasás is. Az egyiket Szilágyi Farkas n.-enyedi lelkész tartotta »A magy. r. kath. egyház 900 éves jubileumi ünnepe, szent István királyünnepe és a magyar protestantizmus* cim alatt, s felolvasását azzal az indítványnyal rekesztette be, hogy a prot. egyház is gondoskodjék a 900 éves fordulónak alkalmas módon való megünnepléséről és találja módját annak, hogy első István király ünnepe a prot. egyházban is megtartassák. Az indítványt az értekezlet a kerületi értekezletre terjeszti fel. — A másik felolvasó Ujváry István rnaros-ludasi lelkész volt, a ki az egyházi teherviselést szabályozó törvényes intézkedésekről szólt és az (erdélyi) egyházi törvény 247. §-ának módosítását hozta javaslatba. A javaslat az egyházmegyei közgyűléshez tétetett át. — Végül felterjesztést tettek a kerületi értekezlethez a Nagy Péter-féle Agendás könyv és Révész B. Vasárnapi és ünnepi imáinak újabb kiadatása iránt. Lelkészválasztás. A tihanyi ref. egyház meghívás útján Vörös Pált választotta meg lelkipásztorává. Lelkészavatás. A dunamelléki ref. egyházkerület újonnan választott lelkipásztorait f. hó 21-én avatta fel Szász Károly püspök úr és az esperesi kar. Felavattattak : Ádám Imre kölkedi, Borsos István etyeki, Csáki István felcsuthi, Hanlcó Gyula csabdii, Kerecsényi Zoltán dömsödi, Molnár Sándor magyar-gyönki és dr. Vásárhelyi József makádi lelkészek. — Adjon az Ür az uj pásztoroknak erőt, kitartást szent hivataluk folytatására A viszlói templom százéves ünnepe. A baranyaviszlói ref. gyülekezet temploma 100-ik esztendejét érte meg ez évben. Alapköve 1800 május 26-án tétetett le. Az egyház a 100 éves fordulót szépen megünnepelte, még pedig nemcsak ékesen hangzó beszédekkel, hanem ékes tettekkel. Ó-templomát, tornyát megújíttatta; templomába új szószéket, új úrasztalát (márványból) s új orgonát állíttatott. Diszes szószék- és úrasztali térítőkét, valamint ezüst kelyhet vásárolt. Az egész költség, a mely csaknem eléri a 8000 koronát, minden egyházi adókivetés nélkül ügy gyűlt össze közadakozásból, közmunkából és községi segélyből. Úrasztali terítőkre és kehelyre az egyház nőtagjai gyűjtöttek maguk között. Az ünnepély a környékbeli papság és lakosság, valamint a világi hatósagok jelenlétében példás rendben folyt le. Felavató beszédet és imát Morvay Ferenc egyházmegyei főjegyző mondott ékes nyelven, szívhez szóló tárgygyal. (Dányi Gábor esperes betegségével mentette elmaradását s szép levélben üdvözölte az. egyházat.) — Az űj orgona megszólaltatása után egyházi beszédet Lukácsy Imre helyi lelkész mondott a Jel. XXI: 5. alepigékről, foglalkozván az egyház és templom múltjával is egyúttal. Keresztelt Kiss Lajos csarnotai lelkész. Nagy Imre és Aracs Gyula egyházmegyei aljegy-