Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-28 / 43. szám
bizottság jelentését terjesztette elő. A jelentésből kiemeljük a következőket: 6—12 éves tanköteles volt tavaly a kerületben 39,915; a harmadévi számnál 182-vel több. A tankötelesek közül iskolába járt 38,387 vagyis 96" 17Q /0 ; — nem járt iskolába 1528, vagyis 3'83%- A 13—löéves tankötelesek száma volt 14.748, a kik közül iskolába járt 13.056 (88'52%) ; nem járt 1692 (11-47%). Tanterem volt 493. Mind a hat osztály nincs szervezve 27 iskolánál. Tanítók száma volt 484, a kik közül képesített 435, nem képesített 49. A tanítás eredménye: jeles volt 127, jó 228, elégséges 122, nem kielégítő 9 tanteremben. A népiskolák alapját képező vagyon értéke 3.715,952 kor. Szaporodás 71.206 kor. Az iskolai vagyon jövedelme volt 697.944 k., kiadása 693.031 korona. A tanítók fizetésének összege 464,688 kor., s 800 koronán alul mindössze csak 48 tanítói állás marad. A kerület gyülekezetei közül 258 tart fenn felekezeti iskolát; 44 egyházban pedig községi, illetve állami iskola van. Az ezekbe járó reformátás növendékek száma 11,177. A horvát-szlavonországi misszióban a 6—12 éves tankötelesek száma volt 454, a kik közül csak 10 nem járt iskolába. A 13—15 éves tankötelesek, a kiknek száma 117 volt, mind jártak iskolába. — A jelentéssel kapcsolatos külön ügyek során elrendelte a gyűlés a hazai gyártmányú papir és tanszerek alkalmazását; Tószeget, a mely iskoláját államosítani akarta, utasította, hogy előbb kisértse meg iskolájának államsegélylyel fentartását; tudomásul vette a nagykörősi preparandiánál történt tanárváltozásokat; a kisszentmártoni tanítói államsegély sérelmes ügyének megvizsgálására külön bizottságot delegált; a fülöpszállási iskola-ügyet kiegészítés végett visszatette a megyéhez s egyszersmind utasította az egyházat, tiogy az iskolák államosítása után külön, állandó hitoktatói állást szervezzen; a tolnai egyházmegye felterjesztésére megbízta a tanügyi bizottságot a népiskolai statisztikai rovatos-ívek átdolgozásával s az új tervezetnek, véleményezés végett, az egyházmegyékhez megküldésével. A népiskolai tantervrevízió elkészítésével a nagykőrösi preparandia tanári-karát hízta meg. A nagykőrösi preparandiáról szóló jelentést H. Kiss Kálmán igazgató terjesztette elő, s azt a gyűlés minden pontjában tudomásul vette. Az intézetnek tavaly, az év elején 108, az év végén 103 növendéke volt. Református volt 98, evangelikus 1, róm. kath. 5, izraelita 4. Képesítést nyert az intézetben 32 egyén. — A jelentéssel kapcsolatban elhatározta a gyűlés, hogy a kerületben fekvő, nem felekezeti tanítóképezdék képesítő vizsgálataira képviselőt küld, a vallástanból és az egyházi énekből való képesítés ellenőrzése végeit. A budapesti egyház katekhetáinak a vallástanítás revíziója tárgyában felterjesztett memorandumát a nagykőrösi tanítóképezde tanári-karának adta ki, a tantervreviziónál leendő esetleges figyelembevétel végett. A középiskolai tanügyi bizottság jelentése következett ezután, Katona Mihály kecskeméti főgimnáziumi igazgató referálásban. A kerület 6 gimnáziuma közül csak a pesti és a gyönki követte a konventi tantervet, a többi már az állami tantervhez alkalmazkodott, illetve alkalmazkodik fokozatosan. Görögpótló csupán a halasi főgimnáziumban volt. A tanarok közt okleveles rendes volt 39, törvény alapján jogosított rendes 9, oklevélnélküli helyettes 15. A tanárok fizetése minden intézetben megfelel a törvény követelményeinek, csupán a gyönkiben nincs még meg a korpótlék szabályszerű összege. A hat gimnáziumban tavaly 1862 tanuló volt; a főgimnáziumokban sikerrel tette le az érettségi vizsgálatot 117 növendék. A gimnáziumok feniartási költségei 285.505 koronára rúgtak. Államsegély cimén kaptak 75,000 koronát. Az iskolák részére tett adományok és hagyományok összege 40,100 korona. — A jelentésnek a más intézetekben tanuló református növendékekre vonatkozó része több sérelmet sorolt fel. Panaszolja, hogy pl. a pécsi hadapród iskolában szinte lehetetlen a hitoktatás; hogy a zárdai és r. kath. iskolákba a ref. vallástanítót be nem bocsátják ; hogy a ceglédi áll. gimnáziumban a hitoktatással kapcsolatban nem engedik meg az egyházi ének tanítását stb. E sérelmeket, orvosoltatás végett a konventhez terjeszti fel a gyűlés. A kecskeméti jogakadémiáról szóló jelentés tudomásul vétele után még a német énekeskönyv ügyében kiküldölt bizottság jelentését hallgatta meg és vette tudomásul a gyűlés, s ezzel végződött a második nap. A harmadik napi ülés főbb pontjai voltak a theol. választmány jelentése, a segédlelkészek elhelyezése és a halasi közigazgatási ügy elintézése. A theol. választmány jelentését a gyűlés tudomásul vette, a Farkas Józsefjubileumi alaphoz való járulás kérdését pedig véleményezés végett a számszékhez tette át. A dislokáció dolga, az ismeretes káplánhiány folytán több felszólalásra adott alkalmat, a melynek során Mészáros János felhozta, a már a kecskeméti egyházmegye gyűlésén is hangoztatott azon panaszt, hogy Budapest elvonja a segédlelkészeket a vidéktől, s a vidéki gyülekezetek gyakorlatlan theológusokat kapnak, sokszor még adminisztrátoroknak is. Indítványozta, hogy a vidékre exmittált theologusokat alkalmazzák Pesten vallástanítóknak, az igy felszabaduló pesti hitoktatókat pedig engedjék át a vidéknek. Szilágyi Dezső elnök ezt a kérdést oly fontosnak tartotta, hogy külön tárgyalandónak ítélte, s igy annak eldöntése még a gyűlés további folyamán fog megtörténni. A halasi gimnáziumépítés odiózus ügyét, a mely miatt a gyülekezet belső békéje már évek óta fenekestől fel van fordulva, a mult évi közgyűlés által kiküldött bizottság vizsgálta meg s e vizsgálat alapján referálta, nagy precizitással dr. Nagy Dezső egyházkerületi ügyész. A vizsgáló-bizottság egész sorát konstatálta ugyan az egyházi elnökség által elkövetett szabálytalanságoknak, de azokra nézve megtorló intézkedéseket nem hozott indítványba, hanem csupán arra szorítkozott, hogy a kibontakozás útját megjelölje. Erre vonatkozó határozati javaslatát a közgyűlés el is fogadta egyhangúlag, s kimondotta, hogy az 1893. dec. 31-ig terjedő építési számadásokat rendben levőknek tekinti, az ezután történt építkezésekről és kiadásokról azonban a számadások elkészítendők és az illetekes fórumok által megvizsgáltatandók lesznek. A 20°/0 -°s egyházi adókivetés ügyét, miután azt már mind az egyházmegye, mind a kerület helybenhagyta, revizió alá nem veszi, a mi azonban nem zárja ki, hogy az illetékes tényezők a teherviselés tekintetében, a törvényes módozatok mellett, újabb határozatokat hozzanak. Kötelezte a gyűlés a halasi egyház elöljáróságát, hogy az egyház terheiről, s az elköltött alapítványokról részletes kimutatást készítsen és adjon tervezetet a kibontakozásra nézve. Szintén elrendelte továbbá az egyházi és iskolai vagyonkönyvnek elkészítését és a jövő évi gyűlésre felterjesztését. Utasította az egyház elöljáróságát, hogy a Páka-puszta telekkönyvi biztosítása ügyében az egyházkerületi jogügyi bizottsággal egyetértőleg tegye meg a szükséges lépéseket. A kecskeméti esperesnek pedig kötelességévé tette, hogy e határozatok pontos végrehajtását szigorűan ellenőrizze és a történtekről tegyen jelentést a jövő közgyűlésen. Eként tehát elintézte volna ezt a komplikált ügye
