Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-28 / 4. szám

A szám megjelent, de levelemet benne nem találom. Okát nem keresem. De mivel a magyar protestantizmus is van itt érdekelve, reménylem, hogy az »Egyházi és Iskolai Lap« helyet adand felvilágosítást célzó rövid levelemnek. Kiváló tisztelettel maradok Dúka Tivadar. * London, dec. 24-én 1899. Az »Evangélikus Családi Lap< nagy tiszteletű Szerkesztőjéhez! Becses figyelme folytán rendesen jár hozzám az »Ev. családi lap«. Figyelemmel forgatom annak számait, kivált a délafrikai háború kezdete óta, melyet Transvaal elnöke, Krüger kezdeményezett az angol hatalom ellen, megtámadván Natal tartományát mult október 11-én. Rövid cikkeket olvasok az »Ev. családi lap« hasábjain, kissé ellenséges modorban fogalmazva.azon nemzet ellen, melynek a magyar protestantizmus nemcsak ezen században, de már a reformáció óta annyi rokonszenves tanúbizonyságát vette. Mi lelt volna például belőlünk, szabadságharcunk elnyomatása után, ha a száműzöttek istápoló kezekre nem találnak Angliában ? Úgy látszik hogy dr. Leyds, a Biüsselben székelő transvaali ügynök, mérges értesítései, sőt koholmányai után indul az »Ev. családi lap« is, mert véleménye nem alapul beható tanulmányozáson, a mi jegyzeteiből eléggé kitűnik és csakis az angol nemzetet érdemetlenűl gyalázni segíti az evangélikusok előtt, a mi különben nem lehet óhajtása. Folyamatos történeti adatokat felhozni itt nem lehet, annyi azonban köztudomású, hogy : a transvaali állam Anglia közbenjárásával létesült; Krüger elnök évek óta alattomosan készülődött a háborúra, s igyekezett az angol fenhatóságot lerázni; hogy a boer oligarchia az egyenlőséget a fehér emberektől, különösen az utóbbi években megtagadta és a politikai jogokat kizárólag magának tartogatta ; hogy a közterhet csak egy ötödrészében viselte a boer, a többit, négy ötödrészt, a szavazattal nem bíró uitlanderekre rótta; hogy innen keletkezett és folyton folyt a súrlódás a boer és a többi fehér nép között; hogy a midőn a háborút már megkezdette Krüger október 11-én, már nekie hetvenötezer elszánt harcos állott rendelkezésére, míg az összes angol haderő száma Dél-Afrikában akkor csak tizenötezer ember lehetett. Nincs tehát oka, >magát szégyellenie< a mint az Ev. családi lap december 15-iki száma mondja azért, hogy meglévén támadva, elegendő hadsereget küld az angol birodalma védelmére, mely különben ez esetben hétezer tengeri mért föld távolságra van Londontól. Az igazság és az »Ev. Családi Lap« érdekében kérem a t. szerkesztő urat ezen levelem közlésére. Alázatos szolgája Duka Tivadar. * Németalföld felekezeti viszonyai. A németalföldi ref. egyház, mely 1852 ben újjá szervezkedett és Hollandia legnagyobb keresztyén egyháza, jelenleg 2.200.000 hívőt, 1605 lelkészi állást és 1347 templomot számlál. Az u. n. szabad rif. egyházban van 370 ezer lélek, 486 lelkészi állás és 685 templom. Az 1614-iki évben alakult, régebbi luih.egyháznak van 66 ezer lelke és 60 papja. Az 1791 ik évre visszamenő fiatalabb luth. egyháznak van 22 ezer lelke és 11 papja. A pápás egyháznak van 1 érseksége, 3 püspöksége, 1056 lelkészi állása, 2500 papja s 92 ezer lelke A jansenista ókath. hívőket, kik 7 ezeren vannak, 27 lelkész gondozza. Ezeken felül van 14 ezer remonstráns, 10 ezer wallóni és 53 ezer baptista és mennonista lélek. (Sz. M) * Az orosz hivatalos egyház és a prot. felekezetek, Az orosz hivatalos egyház még ma is igyekszik elfojtani minden szabadabb, protestáns irányú vallásos mozgalmat. A mindennek dacára is szaporodó vallásos szekták e miatt folytonosan szenvedni kénytelenek a hivatalos egyház és az az által inspirált politikai hatóságok üldözését. Különösen nagy ellensége a szektáknak Pol-edonostseff, a szent synodus procuratora, a ki a mult év végén egy hivatalos iratában is a legveszedelmesebb vádakat emelte ellenök és sürgősen kiirtandóknak Ítélte őket. Véleménye szerint a legtöbb szekta olyan elveket hirdet, hogy ha azok következetes alkalmazást nyernének : anarkhiára, szocializmusra és atheizmusra vezetnének. Különösen veszedelmeseknek ítéli e tekintetben a stundistákat. Az utóbbi években — úgymond — a stundistak egészen forradalmi elveket hirdetnek. Vezetőik atheizmust prédikálnak s e munkájokban még inkább támogatják őket a Németországból becsempészett brosúrák, könyvek és lapok, mivel ezek teljes nihilizmust hirdetnek. Pobedonostseff szerint a molokanok és duchoborzik az orosz birodalom mai berendezésével homlokegyenest ellenkező elveket hirdetnek, a melyek, ha megvalósulhatnának, Oroszországot egy szocial-demokrata állammá változtathatnák át. Valóban veszedelmesek voinának e szekták, ha a reájok szórt vádak csakugyan igazak lennének. E vádak azonban teljesen légből kapottak, s csupán azt a fanatikus elfogultságot és rosz indulatot illusztrálják, a mely az orosz egyház hivatalos köreit eltölti. Azok a Németországból becsempészett könyvek és lapok a hamburgi baptista egyesület kiadvanyai és nem hirdetnek azok sem szocializmust, sem nihilizmust. Ilyen dolgokat azokban csak az találhat, a ki sohasem látta őket s a kinek lelkét a vak vallási fanatizmus tölti el. * A holt kéz uralma Franciaországban is az ultramontánizmus diadalát jelzi az egész vonalon. így a »Kirchl. Corresp.« közlései szerint a francia kongregációk fekvő-vagyona 23;

823 hektárt tesz és 420.934,978 frankot képvisel. Az el nem ismert vallásos társulatok (p. o. a jezsuiták és a rokon kongregációk) fekvősége 160.492,692 frankot és épületeik 121,111,300 frankot képviselnek. Ma napság pláne ingatlanokban 2 milliardra, ingókban pedig 8 milliardra rúg a kongregációk vagyona. Aztán mondja valaki, hogy Róma a szegénységet prédikálja, s hogy egyháza »nem e világból való«. Lapunk 1888-diki évfolyamának teljes és ép példányát keresi szerkesztőségünk. A ki hajlandó azt eladni, tudassa árát a szerkesztőségge1

. GYÁSZ ROVAT. f Rimler Károly a nagyváradi evang egyház nyugalomba vonult lelkipásztora, életének 76-ik évében f. hó 13-án elhunyt. Nyugodjék békével.