Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-23 / 38. szám

a menyei fényt és hallották a mennyei szózatot (»Ez az én szerelmes fiam, kiben én megnyugodtam. Őtet hallgassátok !«), — tekintetök mind felebb emelkedett, s akkor már csak Jézust látták, az ő valódi eszményképüket. Nézzünk mi is fel és keressük a magasban a mi eszményképünket, a Jézus Krisztust. Minél szorgalmasabban keressük őt, annál bizonyosabban meglátjuk az ő dicsőségét és megtaláljuk az ő megtartó isteni hatalmát, mindennapi életben, fényben és borúban egyaránt. Ennek az isteni segedelemnek az eszméjét a legerőteljesebben Luther fejezte ki, abban a szép énekében, a melyet ma is énekeltünk : »Erős várunk nekünk az Isten !« Az Isten a mi erősségünk; de ez nem azt teszi, hogy mi tótlenek és közönyösek maradjunk. Csak akkor leszünk ennek a várnak méltó katonái, ha mi magunk is erősek vagyunk. Most, a midőn mindenütt új fegyverekkel küzdenek, mi is, bár nem változtatjuk meg hitalapunkat és egyházszervezetünket, mindennap pótoljuk és javitsuk régi fegyverzetünket; mert ha ezt teszszük, ha az élet modern követelményeinek megfelelünk akkor mondhatjuk el igazán : »Erős várunk nekünk az Isten !« ISKOLAÜGY. . : ' , t'i Iskolai értesítők. Egy iskolai év története, s munkálkodásának eredménye fekszik előttem a középiskolák tavalyi értesítőiben, melyek nem csupán statisztikai adatokat nyújtó füzetek, hanem legtöbbjében szakszerű, tudományos értekezések, az iskolára vonatkozó történelmi részletek, s az ifjúság hazaíiasságának, vallásosságának emelésére buzdító ünnepélyek leírásai is helyet foglalnak, a melyekből azt látom, hogy felekezeti iskoláinkban nemcsak tanítanak, hanem nevelni is igyekeznek, hogy gyermekeinkből az élet harcára előkészített és megedzett emberek váljanak. De a előmeneteli osztályzatok, melyekből a tanulókra következtetést vonhatunk, oly gyengék, hogy a komoly gondolkozót valóban elszomorítják. Mi az oka, hogy a tanárok buzgó törekvése sikertelennek látszik e tekintetben? Én e nagy baj okát két tényezőben keresem és vélem megtalálni. Első, hogy sokan, sőt legnagyobb részben olyanok mennek a tanulói pályára, a kik nem oda valók. Mig régebben leginkább a hivatalnokok gyermekei léptek a tudományos pályára és az iparosoknak, földmiveseknek csak olyan kiváló tehetségű gyermekei, a kiket nem taníttatni bün lett volna: mi már mindenféle rendű és rangú ember tudóst akar kepezni gyermekéből, még ha nincs is abban nrravalósdg. Hogy e nagy baj megszüntettessék, vagy csak csökkenttessék is, a tanároknak kell éber figyelemmel odahatniok, hogy a tanulásra képtelen elem az iskolákból kiszoríttassék. De e kiszorításnak csakis az alsóbb osztályokban volna helye és ideje, a mikor a gyermek még mehetne más, — mondjuk, iparos, vagy kereskedelmi pályára, mert igy csak szellemi proletárokat nevelünk, a kik önmaguknak, államnak és egyháznak és csak terhükre lesznek. Az ű. n. tanult emberek ma már oly nagy számmal vannak, hogy egy-egy kidűlt, vagy nyugalomba vonuló hivatalnok helyére százával jelentkeznek a pályázók. E betegség orvoslására meg kell tennie államnak és egyháznak mindent és pedig annyival inkább, mert a betegség mindig jobban és jobban terjed. Hogy mennyi gyenge tehetségű s nem tanulói pályára való növendék él iskoláinkban, — egyelőre csak a dunamelléki kerület gimnáziumait véve tekintetbe, — a növendékek előmenetelét illetőleg a következő statisztikai adatok szolgáljanak bizonyságul : A halasi főgimnáziumban jeles 28, jó 199, elégséges 121, vizsgálatlan maradt: 27. A kunszentmiklósi gimnáziumban jeles 6, jó 21, elégséges 56, elégtelen 6. A budapesti főgimnáziumban jeles 34, jó 71, elégséges 279, egy és két tárgyból elégtelen 110, több tárgyból elégtelen 56. A nagykőrösi főgimnáziumban jeles 41, jó 68. elégséges 212, egy és két tárgyból elégtelen 36, több tárgyból elégtelen 25. A kecskeméti főgimnáziumban jeles 12, jó 34, elégséges 146, egy és két tantárgyból elégtelen 37, több tárgyból elégtelen 33. Az öt gimnázium 1658 tanulója között jeles 121, jó 393, elégséges 814, egy és két tárgyból elégtelen 189, több tárgyból elégtelen 114. Az érettségi vizsga eredménye következő: Halason jeles 1, jó 4, elégséges 21, visszavettetett 1, összesen: 26. Budapesten jeles 2, jó 8, elégséges 13, vissza vettetett 8, összesen: 31. Nagy-Kőrösön jeles 4, jó 3, elégséges 20, összesen: 27. Kecskeméten jeles 1, jó 4, elégséges 6, visszavettetett 4, összesen: 15. összesen jeles 8, jó 19, elégséges 60, visszavehetett 4, összesen : 99. Bizony elszomorító, ha a középiskolák növendékeinek több mint kétharmada elégséges és elégtelen, a minek második oka szerintem abban is rejlik, hogy az elemi iskola a legtöbbször igen gyenge alappal bocsátja növendékeit a felsőbb iskolákba. Saját tapasztalatomból tudom, hogy a gimn. I. osztályában akárhány olyan tanuló akad, a ki tisztességesen, értelmesen még olvasni sem tud. Mi történik az ilyen tanulókkal a gimnáziumban ? Ha a tanár jószívű, illetőleg gyenge: a tanuló haladni fog, bár nagyon keservesen, tovább; ha pedig a tanár szigorú és az ilyen gyenge tanulót érdeme szerint megbuktatja, akkor a tanárnak, mint szívtelen zsarnoknak a szülőkkel gyűlik meg a baja. Szigorú felvételi vizsgát kellene követelni mindenkitől, s nem tekin-75*