Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-16 / 37. szám

2 óra. Előadó tanár: dr. Meliórisz Béla. Római jog, heti 8 óra. Előadó tanár: dr. Horovitz Simon. Maggar alkotmány és jogtörténet, heti 7 óra. Előadó tanár: dr. Mikler Károly. II. évfolyam: Jogbölcselet, heti hat óra. Előadó tanár: dr. Horváth Ödön. Magyar magánjog, heti 5 óra. Előadó tanár: Schulek Gusztáv. Nemzetgazdaságtan, heti 5 óra. Előadó tanár: dr. Sarudy Vilmos. III., vagyis jogtudományi évfolyam: Büntetőjog, heti 5 óra. Előadó tanár: dr. Horovitz Simon. Peres- és perenkivüli eljárás, heti 5 óra. Etőadö tanár: Schulek Gusztáv. Kereskedelmi- és váltójog, heti 6 óra. Előadó tanár: dr. Sarudy Vilmos. Osztrák magánjog, heti 6 óra. Előadó tanár: dr. Schulek Gusztáv. IV., vagyis államtudományi évfolyam: Politika, heti 5 óra. Előadó tanár: dr. Horváth Ödön. Magyar közigazgatási jog, heti5 óra. Előadó tanár: Meliórisz Béla. Egyházi jog, heti 5 óra. Előadó tanár: dr. Mikler Károly. Magyar pénzügyi jog, heti 5 óra. Előadó tanár: dr. Meliórisz Béla. — B) Speciál- Collégiumok. Bölcsészettörténet, heti 4 ó. Előadó tanár: dr. Szlávik Mátyás. A jog- és állambölcselet irodalma, heti 3 óra. Előadó tanár: dr. Horváth Ödön. Biztosítási jogunk, heti 1 óra. Előadó tanár: dr. Sarudy Vilmos. Az 1877: XX. t.-c. magyarázata, heti 1 óra. Előadó tanár: Máriássy Béla. A francia közigazgatásról, heti 1 óra. Előadó tanár: dr. Máriássy Béla. EGYESÜLET. A budapesti ref. ifjúsági egyesület, az uj iskolai évvel újra megkezdte áldásos munkáját az ifjúság körében. Hívogatja, gyűjtögeti az ifjakat az igaz élet forrásához, az evangéliumhoz, s az Isten bizonyára meg is fogja áldani működését ebben az uj iskolai esztendőben is. Minden kedden este biblia-olvasó és minden csütörtökön este felolvasó és szórakoztató összejövetelt tart a ref. theologia nagytermében és legközelebb megindul a munka az egyesületi működés minden ágában. Összejöveteleire minden ifjút szívesen hiv és vár az egyesület. F. hó 8-án már szép szeretetvendégséget is rendezett a skót misszióiskola épületében. A testi táplálék mellett lelki táplálékban is bőven volt része a közönségnek. Moody András és Webster János skót lelkészek, Szabó Aladár theologiai igazgató, Gergely Antal lelkész és Malcay Lajos szeretetházi igazgató szép beszédeket mondtak; Viktor János tanító harmoniumjátékával kötötte le a hallgatók figyelmét ; Megyercsy Béla és Nyáry Pál theologusok szép költeményeket szavaltak. KÜLÖNFÉLÉK. * A brassói magyar esperesség ügyében a következő választ kaptuk: Nagytiszteletü Szerkesztő Űr! Kedves barátom! Okosabb dolgom is volna ugyan, mint dr. Hermann Antal úrral Moór esperes úr személye felett személyeskedni, de a protestáns közönségnek s saját reputációmnak tartozom azzal, hogy a nevezett úrnak e becses lap f. é. aug. 19-iki számában közzétett nagy kései kirohanására rövidesen reflektáljak. — Én nem voltam illetékes a brassói evangélikus esperesség dolgában irni, mert térbelileg távol esem; — azért csak valótlanságokat irkáltam. Ez Hermann úr első igazsága. — Hát — a mit irtam, azt a hely színéről, az ügyekben való teljes információ, közvetlen tapasztalat és hiteles okmányok alapján irtam. Ez az én első igazságom. — Én személyileg közelről érdekelve voltam, — bátyámról lévén szó. Ez Hermann úr második igazsága. — Hát — tessék csak a periratokat megnézni — s meggyőződik Herrmann úr, hogy abban a sajnálatos ügyben sem én, sem bátyám nem voltunk személyesen érdekelve, hanem igenis érdekelve volt egy, Moór úr által világnak kergetett szegény evangel. papi család, melyhez minket az emberszereteten kivül más kötelék sohasem fűzött, s érdekelve volt egy egész esperesség tisztesség- és igazságérzete. Hogy akkor és abban az ügyben a legfőbb törvényes hatóság: az egyetemes törvényszék kinek javára döntött? — azt megtudhatja Hermann úr a hozott ítéletből, mely a tiszai kerületi törvényszéknek bátyámra kedvezőtlen Ítéletét egészben megsemmisítette. Ez a mi második igazságunk. — Törvényszékileg elintézett ügyet két év után egy választási ténynyel kapcsolatba hozni és a választás kedvező eredményéből a mult bűneit igazolni akarni, — lehet jó ügyvédi fogás, de csak »ignotos fallit.* Ha Hermann úr Moór úrnak jóakarója, barátja, — bizony jobb, ha a multakra borított fátyolt nem bolygatja; csúnya dolgokat takar az. De ha kivánja: levehetjük azt a fályolt ; — egyet tudok: — nem a mi szégyenünket takarja. — De most veszem észre, hogy én egyházi ügyről oly férfiúval váltok szót, a ki ahhoz nem ért. Hiszen Hermann úr azt mondja, hogy ő nem is evangélikus! Hogy ő »a brassói magyarság ügye iránt érdeklődik, őszintén és tevékenyen« (azt is jobb, ha mások mondják rólunk!), hogy »a brassói esperesség alakulásában ő nem felekezeti, hanem politikai követelményt* lát! — No hát édes uram! ez a hang nem a mi hangunk, az bizonyos. Mi sarut leoldva szoktunk a szent helyre lépni! Jobb hát, ha kiki a maga dolgát folytatja s otthon, a maga háza előtt söpör. Egyházunk ügyeinek intézését csak tessék ránk bizni. — Pozsony, 1900. szept. 6. Dr. Masznyik Endre. * A debreceni ref. egyház presbitériuma, a mint a Debr. Prot. Lapban olvassuk, elhatározta, hogy a nagytemplomban a vasárnap délelőtti istentisztelet idejét 9 óráról 10 órára teszi át. Erre a változtatásra, ha a sorok közt jól olvasunk, az adott okot, hogy az un osztály koránnak találta a 9 órai templomozást, s igy elmaradt az istentiszteletről. Van ugyan a dologban bizonyos furcsaság, de azon tülteszszük magunkat, mert tudjuk, hogy a a presbitérium csak jót akart, a mikor alkalmat kivánt adni a későn kelő intelligenciának is az istenigéje hallgathatására; hanem azután, debreceni laptársunkkal együtt mi is elvárjuk, hogy az igy kielégített intelligencia most már minden vasárnap megtöltse a nagytemplomot. A kérdés