Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-02 / 35. szám

városában. Ausztráliában 2000 fiókegylet működik, s a mult évi konvenc'ón 4 delegátusunk volt abból a távoli világrészből. * * * Abból az alkalomból, hogy a Chr. Endeavour Egyesület most tartotta konvencióját Londonban, érdemes lesz egyetmást feleleveníteni a mult évek konvencióin történt eseményekből. 1895-ben tartották Bostonban a 17-ik évi gyűlést s tavaly Detroitban a 18-ik összejövetelt. Bostonban 57,000 delegátus és tag jött össze a világ minden részéből, legnagyobb számban persze Amerikából. Mig a tavalyi detroiti gyűlés csak 26,000 résztvevővel dicsekedhetett. De ebből korántsem szabad az érdeklődés csökkenésére következtetni. A bostoni gyűlésen részt vevők abnormális nagy számát az magyarázza meg, hogy a rendezők olyan szerencsés időt választottak a gyűlés megtartására, midőn e hatalmas egyetemi város tanuló polgárságát mind odavonzhatták érdekes gyűléseikre. Nem lehet tagadni, hogy a detroiti konvenció minden tekintetben tartalmasabb és és eredményesebb lefolyású volt, mint a bostoni. Különösen az elhangzott beszédek hamisítatlan keresztyén tenorja, — melyekből teljesen hiányzott a felekezeti féltékenykedés árnya, — s az ezen beszédek nyomán tettekben is megnyilatkozott lelkesedés, ezek azok, mik kiválóvá tették a Chr. Endeavour tavalyi gyűlését. Azokon a vasárnapokon, mig a Chr. End. egyesületek tagjai Detroitban időztek, instruálva voltak a lelkészek megszámolni a templomban jelenlevőket, s kitűnt, hogy ^a 2 vasárnapon 288,000 ember vett részt az alkalmi és közönséges istentiszteleteken! A konvenció folyamán estéken bankettek és táncmulatságok helyett 66 alkalmi istentisztelet volt tartva, 15,000 résztvevővel. Az egyházak külső építésének szent és áldott munkájából is kivették e derék szövetség tagjai az ő részöket. Félmillió dolláron felül adakoztak az 1899. év folyamán egyházi célokra. A presbiterián s aztán a lutheránus ifjak mentek elől a legszebb példával. A mult évi jelentés 3 millió 385,000 tagról számol be, összeverbuválva a földnek minden pontjáról. Micsoda hatalmas sereg, kezében Isten igéjével, azzal a győzhetlen hatalmas fegyverrel, szivében a szeretet mindeneket átölelő magasztos érzelmével, követve Jézust, az általa kibontott zászló alatt! Chicago 11 Is. Harsányi Sándor. ev. református missziói lelkész. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. Mult hő 25-én halt meg Weimarban a megőrült. Nietzsche Frigyes Vilmos, az ujabbkori német filozófia egyik legkiválóbb, de egyszersmind legszertelenebb alakja. Ebből az alkalomból érdekes lesz felelevenítenünk Grimm tanár müvét, a melyben »Nietzsche problémáját« vizsgálta meg mélyebb bölcseleti alapon. — Alapos szakismerettel találó ítélettel s életeleven előadással mindenekelőtt a problémának történeti kifejtését kutatja. Öt korszakot különböztet meg ennek az »időszerűtlen és szánalomra méltó bölcselőnek* egyéni világnézetében. 1. A geniekultusz, a melynél a görögök, Schopenhauer és Wagner voltak Nietzsche vezetői. Szellemarisztokrata itt Nietzsche, eszthetikai értelemben véve. A kultura becsét nem a tömegek művelésében, hanem a genius megszületésében látja. Erre következett 2.) az mtellektualisetikus korszak, a melyben szenzualista ismeretelméleti alapon a metafizika, a vallás és a morál ideálizmusa ellen kelt ki. A genius helyére a filozófus lép, ki kérlelhetetlenül agyonkritizálja az emberiség illúzióit. Nietzsche itt materialistává lett, a gondolkozás s az erkölcsiseg fogalmait darvinista értelemben magyarázta, s ezen a skepszisen elméjében maga is hajótörést szenvedett. A filozófia ez állásponton csupa játékká és álommá lesz, mert nem ismer feltétlen igazságot. E korszakra következik 3. az fíjbermcnschi-röl szóló tan. Az ismeret útja bizonytalan, ép azért az emberi törekvés célja az uralkodás és az alkotás. Az élet magva a hatalomra törekvő akarat. Megszemélvesül ez az akarat az emberfeletti lényben (Gothe Fausztjának kifejezése), a kinek élethatalmára és titokzatos bölcseségére alig van szava az emberi értelemnek. Az Ubermensch alakja az optimizmus felújítása a vigasztalan skepszis után, vagyis uj törekvés az valamely uj életideál után. A régi értékek fel voltak forgatva; ujakat keresett, de nem talált. Zarathustra kopog a túlvilág zárt ajtain, de titáni törekvéseire választ nem kap. Csak azt halljuk, hogy az Übermensch a legnagyobb gondolatokból és tervekből él, a melyeknek tartalma azonban előtte és előttünk ismeretlen. A 4. korszak az úrimorál korszaka. Itt az erkölcsiség nem más, min* természeti erő és egészség, a mely elől el kell tűnnie a nyomorult szolgai morálnak. Egyedül az erős és hatalmas embernek kell uralkodnia. A szolgai morált hirdető keresztyén vallás helyére a könyörtelen filozófiának kell lépnie. Az 5-ik korszak a hanyatlás korszaka. Nietzsche egyéniségének ésMrodalmi munkásságának teljes hanyatlása ez. Világnézetének különböző fázisait önmaga élte át s azokon hajótörést is szenvedett. »Götzendámmerung« és »Antichrist« c. műve tartozik ide. Pathológiai hangulattal összetört minden kulturát, hogy annak helyére a természeti ösztön lépjen. Aforisztikus és rapszodisztikus gondolkozása és elvi álláspontjának következetlensége itt véget ér. Nincs .a bölcseletnek, morálnak, vallásnak, társadalomnak, államnak és hazának az a java, a melyet fektelen és üres gondolkozásával össze ne tört volna. A theol. doktorátus, mint a »Ch. W.« írja, most már a nonkonformisták által is elnyerhető Angliában. Eredetileg az oxfordi és cambridgei egyetem csak az államegyház tagjait fogadta be, s azokon a theol. doktorátus a nonkonformisták által nem volt megszerezhető. Angol egyetemen még a legképzettebb nonkonformista theológus sem nyerhetett doktori képesítést. E napokban kapta meg a londoni egyetem azt a jogot, hogy a theol. baccalaureátus és doktorátus cimét a konformisták mellett nonkonformistáknak is osztogathassa. Az életbe lépő új akadémiai szabályzat szerint több nonkonformista theol. kollégium egyetemi theol. szakiskolákká emeltetett, amivel aztán a theol. promóció útja is megnyílt. Hét kollégiumot ismertek el ilyennek, s több mint 18 nonkonformista tanár egyetemi tanári rangra emeltetett. Maga a londoni egyetem is theol. fakultást kapott, a melynek 8 tagja közül 5 nonkonformista s az egyetemi tanácsba is beválasztható. Forrásunk szerint az új szabályzat lényeges haladást jelent az angol prot. theológiai studiumban. Ehez hasonló jogot az akad. fokozatok tekintetében a mi hazai prot. theol. tanintézeteink is nyerhetnének. Lényegesen előmozdítaná az nálunk a theol. tanulmányozás ügyét s erősítené amúgy is szegényes theol. és egyházi szakirodalmunkat. Az oberammergaui passzió-játékokról igen érdekes közlemény olvasható Waitz tollából a »Chr. W.« 3l-ik számában. Látogatja ezeket a legvegyesebb közönség :