Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-19 / 33. szám

Asszony mindazokat, kik magukat az efféle vétekben elmerülteknek érzik, azonnal való maguk megtérésére keményen inteni akarja; különben ha ezen kárhozatos tévelygésből azonnal ki nem térnek, vagy kitérni nem akarnak: akkoron kemény vállozhatatlan és a bűnnek minémüségéhez vagyis terhes voltához szabandó büntetés alá vettetni, — úgy hasonlóan azoknak, kik az ilyetén botránkoztató, dísztelen és vakmerő beszédet hallván, azt azonnal az illő helyekre fel nem adják, példás büntetést adatni kiván. Hogy mindazáltal ily tormán és úttal mások igazságtalanul is ne vádoltassanak, Ő Fölsége nagy számadás alatt tiltja és parancsolja.* Továbbá kegyelmesen parancsoltatik ez is, hogy a kiknél olyatén könyvek találtatnak és vágynák, melyek a Libertinismusra és Indifíerentismusra úgy is útat mutatnak, és a hitnek mélységes titkait felforgatván, az igaz vallást kisebbítik; azon könyveket ezen pátensnek publikálandó napjától nyolc napokat számlálván, összeégetni annak urai tartozzanak. Máskülönben, akárminémű személy legyen az, a kinél olyan könyvek találtatni fognak, vagy a kik azokat mindjárt fel nem adják, azonnal azok is, mint ezen kárhozatos vétek palástolói, minden személyválogatás nélkül büntetődjenek. Végre pedig minden Jurisdictionatus Magistratust kir. Fölségének haragja és hivataljuknak elvesztése alatt azon okból, a mondott kir. Fölség inteni akarja, hogy az ilyetén Istentől elfajult emberek iránt nemcsak szorgalmatos vigyázással lenni, hanem azokat érdemek szerint is méltó büntetéssel terhelni el se is mulaszsza. Tudja azért titulált uraságod a feljebb irt ezen kir. kegyelmes engedelmet, mindenütt a gondviselése alá bízott helyekben publikáltatni s ahoz magát mindenképen alkalmaztatni. Gyöngyös die 3-a 7-brís 1767. hivatalbeli szolgája Almási Pál rn. pr. Palatinális főkapitány. * Ezen parancsolatot illetőleg Szőnyi Beniámin, a »Gyermekek physikája* cimű s Rollin K. után franciából fordított műve 1774-dik évi kiadásának előszavában ekként buzog és hálálkodik : »A természetet kegyes érzelmek közt kell vizsgálni, mert különben széles kapu, tágas út az a veszedelemre. Ebből keletkezik a naturalismus, Spinosismus, materialismus, atheismus, libertinismus, mellyekkel e mostani utolsó időkben, Sz. Péter és Lukács apostolok jövendölése szerint (II. Pét. III: 3 — 5, és Jud. I: 18—19) a sátán sok embereknek sziveket elfoglalta; egy szóval a philosophia, a mint sz. Pál (Kol. II: 8:) nevezi, azaz philomória, azaz a mint másutt (Rom. I : 20—21) magyarázza, hiábavaló okoskodás, balgaság, szív megsetétedés, bölcsesség szine alatt való megbolondulás, a testnek halálos bölcsessége, mely az Istennek ellensége. Legyen örök áldott emlékezetben dicsőségesen uralkodó M. Terézia királyasszonynak sok kegyes cselekedetei között azért is, hogy ezen Magyar hazánkban is lappangva terjedni kezdett veszedelmes mételynek hatalmas kir. parancsolatjával a föls. nelytartótanács által ellene állott az 1767. esztendő pünkösd havának 18 napján kiadattatott kegyelmes rendeletében, mely ha a távol országokban is ily buzgósággal tétetett volna, nem kapott volna annyira lábra a ker. vallásnak csúfoltatása stb. Közli: Földváry László. IRODALOM. ** Válaszszunk alpüspököket avagy missziói szuperintendenseket cim alatt külön füzetben adta ki s a papi értekezletek figyelmébe ajánlja Krupecz István az Evang. Egyh. Iskolában hasonló cím alatt megjelent dolgozatát. A kis brosúrában szerző a mellett argumentál, hogy a mai viszonyok közt, a mikor a püspökök annyira el vannak halmozva a hivatalos adminisztrációval, szükség volna alpüspökökre vagy missziói szuperintendensekre, a kik az egyház belső valláserkölcsi, egyháztársadalmi életének, egyszóval a belső missziónak lennének vezetői és felügyelői. Kimutatja ennek szükségességét, lehetőségét; adja indítványa solida declaratióját a történelem világánál és a jelen idők szempontjából. Az alpüspök vagy missziói szuperintendens viszonya olyan volna a püspökhöz, mint az alesperesé az espereshez. — Nézetünk szerint is elérkezett már az ideje annak, hogy a belső misszió vezetésére és felügyeletére külön buzgó embereket állítsunk be, — azért Krupecz István brosúráját melegen ajánljuk a papi értekezletek figyelmébe. ** A solti ev. ref. egyházmegyei tanítóegylet f. évi, XV-ik rendes közgyűlési jegyzőkönyvét vettük. Az egylet működésére és a jegyzőkönyvben foglalt két dolgozatra legközelebb még visszatérünk. ** Alapelveink és az Isten igéje. Irta Rochat L. L.; fordította K. L., kiadta a budapesti »Kék kereszt* mértékletességi egylet. A kis, 24 oldalra terjedő füzeikében Rochat Lajos, genfi ref. lelkész, a keresztyéni irányú mértékletességi mozgalmak nagynevű megindítója meggyőzően bizonyítja be, hogy a mértékletességi egyleteknek mindenféle szeszes italról teljes lemondást kívánó követelése nemcsak hogy nem szentírás ellenes, de teljesen a keresztyéni szeretetből foly. Célja a kis művecskének az, hogy e követelmény evangéliomszerü voltáról meggyőzze azokat a komoly keresztyéneket, a kik a mértékletesség hirdetésének barátai ugyan, de a teljes önmegtartóztatásban valami evangéliom-ellenes pietizmust és külföldieskedést látnak. A cél elérésére a kis füzet fejtegetései valóban alkalmasok. A fordítás folyékony, teljesen magyaros. A kis füzetke, mit melegen ajánlunk olvasóink figyelmébe, Biberauer Tivadarnál kapható Budapesten (Városmajor-u. 48.) Ára, egyes példányban 10 fillér, 10 példányban 55 fillér. Az ár postabélyegekben is beküldhető. EGYHÁZ. A dunántúli evang. egyházkerület f. hó 8-án tartotta meg lelkészi értekezletét és 9-én közgyűlését Gyönkön, Gyurátz Ferenc püspök és Ihász Lajos főfelügyelő elnöklete alatt. A lelkészi értekezleten Gyurátz püspök úr tartott nagyobb szabású beszédet, a melyben a lelkészeknek a Krisztus evangéliumához való szüntelen visszatérést, az erős hitet és a keresztyéni egyetértést kötötte a leikökre. — A közgyűlésen, Ihász Lajos fel-