Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-12 / 32. szám

vitára adott okot a tiszai egyházkerület nyugdíjintézeti válságának elenyésztetésére, illetve az egyházkerületi gyámintézeti hitelszövetkezet létesítésére célzó javaslat. A nyugdíjintézet ügyében kimondta a gyűlés, hogy elvileg belemegy a nyugdíjigények leszállításába, azzal a megszorítással, hogy ne öt évenként, hanem évenként számíttassanak és osztassanak ki a nyugdíjak és hogy a már nyugdíjat élvező özvegyek, a leszállítás folytán szenvedett veszteségükért az egyházkerület által kárpótoltassanak. A nyugdíj intézeti hitelszövetkezet ügyében, hosszas vita után az lett a határozat, hogy a javaslat, a törvény értelmében leendő tárgyalás végett küldessék le az egyházmegyékhez, illetve az egyes gyülekezetekhez. Az esperességi törvényszék új tagjaivá dr. Mikler Károly, Husz Ármin. dr. Sclimidt Gyula, Blázy Kálmán, Bogsch Albert, ifj. Braskóczy Lajos, Just Alfréd és Homola István választattak meg. Egyházi aranykönyv. A nyitrai ref. templom alapjára herceg Odescalchy Gyuláné 300 koronát adományozott. A jókedvű adakozót szereti az Isten! Az arad-békési evang. egyházmegye esperesi állására beadott gyülekezeti szavazatokat, f. hó 5-én bontották fel Békés-Csabán. A 28 beérkezett szavazatból 14-et Csepreghy György, 12-őt Frint Lajos, 2-őt Korén Pál kapott. Miután igy általános többséget egyik jelölt sem nyert, új szavazás rendeltetett el f. hó 20-kára. Lelkészbeiktatás A nyíregyházai evang. egyház f. hó 5-én iktatta be hivatalába új lelkipásztorát, Paulik János volt budapesti vallástanárt. Az új lelkészt, ki lapunknak is munkatársa volt, a legmelegebben üdvözöljük s lelkipásztori működésében kívánunk neki kevés csalódást és annál több örömöt és megelégedést. A bánsági evang. egyházmegye gyülekezetei ismét, s immár hatodízben, egyhangúlag Kramar Bélát választották meg esperesükké és báró Ambrózy Bélát felügyelőjükké. I S KOL A. Tanítóegyleti közgyűlések. A kecskeméti ev. ref. egyházmegyei tanítóegyesület 1900. évi augusztus hó 24-én, Nagy-Körösön tartja közgyűlését. Tárgysorozat főbb pontjai : Elnöki előterjesztések. Visszapillantás népiskolai oktatásunk félszázados múltjára. Vargha Istvántól. Emlékbeszéd Oláh Károly zenetanár volt tagtárs felett. Hajdú Lászlótól. Tormássy Sándor kecskeméti községi tanító ^Szülőföld ismertetés* cimü vezérkönyvének bemutatása. Zombory Dánieltől. Emlékbeszéd Antal Gyula ókécskei tanító felett. Máté Józseftől. Egyházmegyei képviselők válaszása. A jövő évi közgyűlés helyének és idejének megállapítása. E gyűlésen üdvözli a tanítóegyesület H. Kiss Kálmán n.-kőrösi kép. igazgatót 25 éves igazgatói, valamint Varga István tanítót 50 éves tanítói jubileumaik alkalmából. — Az alsó-borsodi ev. ref. tanítóegylet XXX-ik évi rendes közgyűlését f. év augusztus 13-án tartja meg Miskolcon. A gyűlés után az egylet testületileg az ev. ref. tanítók országos gyűlésére vonul, mely az egyházkerületi leányiskola tanácstermében lesz H. Kiss Kálmán jubileuma f. hó 24-én lesz Nagykőrösön, a mikor is, az egyházmegyei tanítói gyűlés berekesztése után, a tanítóképezde helyiségében fogja átadni a jubileumi bizottság a több mint ezer koronáról szóló »H. Kis Kálmán jubileumi alap* alapító levelét a jubilánsnak. Az ünnepélyre ez úton is meghívja a végrehajtó bizottság a jubiáns minden tisztelőit. Nyugalomba vonuló tanár. Cliorán Károlyt, a szarvasi evang. főgimnázium tanárát, saját kérelmére, a kultuszminiszter, f. é. szeptember hó 1-től kezdve nyugdíjazta. Lelkészből segédtanfelügyelő. Kovács Lajos segédlelkészt a kultuszminiszter Szilágyvármegye segédtanfelügyelőjevé nevezte ki. Új tanítóképző. Wlassics Gyula közoktatási miniszter megígérte, hogy a székelyföld második tanítóképzőjét Sepsi- Szentgyörgyön állítja föl. A vármegye erre a célra fölajánlotta a ménestelep két nagy épületét a hozzátartozó melléképületekkel és udvarokkal,ami nyolcvan ezer forintnyi értéket képvisel. A város az új tanítóképző számára húszezer forintot ad. Az intézet első osztálya már a jövő iskolaévben megnyílik. Vallástanítási sérelmeket elevenített fel a mult héten a »Magyar Szó«. Felhozta a szabadkai állami tanítóképezdét, hol a r. kath. hitoktató heti 9 órát ad a felekezetéhez tartozó növendékeknek, míg a reformátusok és evangélikusok csak heti egy órán részesülnek hitoktatásban. Felhozta a pécsi hadapródiskolát, hol a mult tanévben, még a lelkész ingyen ajánlkozása mellett sem lehetett a növendékeket hitoktatásban részesíteni, — míg a r. katholikusoknak rendes, intézeti vallástanítójuk van. Felhozta a pécsi, megyei alapokból fentartott és a szürke nénék gondozására bizott árvaházat, hova sem a ref. lelkészt nem bocsátják be, sem pedig a növendékeket nem bocsátják ki hitoktatás végett. — Ehhez a sorozathoz még tízszer annyit is adhatnánk, ha sorra vennénk az állami és a r. kath. felekezeti intézeteket, a melyek mindegyikében háttérbe van szorítva a protestáns vallástanítás ügye. A r. kath. felekezeti intézetek a mi hitoktatóinkat soha se bocsátják be, az állami intézeteknél pedig a legtöbb esetben csak olyan lóggós tárgy a protestáns vallástanítás, és ha néhol megnyeri is a kellő helyet és figyelmet, az nem a meglevő és a paritást biztosító törvénynek, hanem csak az igazgatók jóindulatának köszönhető. — A »Magyar Szó« »Kiáltó Szó*-jávai együtt mi is elvárjuk legfőbb egyházi hatóságainktól, hogy emeljék fel már egyszer, de komolyan, tiltakozó szavukat ez anomáliák ellen, s követeljék meg a törvény szigorú érvényesítését, mind a felekezeti, mind az állami intézetek körében. A miskolci ref. felső-leányiskola kiegészítése tárgyában a Kun Bertalan püspök és Tóth Pál felügyelő bizottsági tagok által a kerületi közgyűléshez terjesztendő