Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-21 / 3. szám

halasztatott. A szép és tanulsagos értekezletet, a melyen körülbelül ötvenen vettünk részt, ének és ima rekesztette be. EGYESÜLET. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tagjai sorába a múltkori (2. sz.) közlésünk óta 1900 januárján kezdődő kötelezettséggel uj tagokul beléptek: 1. Alapító tagul. 200 korona alapftványnyal Gönczy Gábor ref. s. lelkész Kassa. 2. Rendes tagoltul, évenként 12 kor. tagdíjjal: Lakatos Sámuel ref. kollégiumi tanár, Marosvásárhely ; Mester János ref. lelkész Matisfalva u. p. Bögöz (Udvarhely-m.); Bíró György ref. lelkész Hévíz (Nagy-Küküllő-m.); Benedek Pál ref. lelkész Küköllő-Széplak, u. p. Dicsőszentmárton; Tólius Jenő ref. lelkész Patakfalva, u. p. Székely-Udvarhely ; Balázs Imre ref. lelkész Segesvár; Orbán József ref. lelkész Siklód, u. p. Etéd (Udvarhely-m.). 3. Pártoló tagokul, évenként 6 kor. tagdíjjal : Lörinczi Józstf ref. lelkész Farczád, u. p. Székely-Udvarhely: Fábián Márton ref. lelkész Bagy, u. p. H.-Szent-Márton (Udvarhely-m.); Forró Dénes ref. lelkész Szent-László, u p. Székely-Udvarhely ; Sessi Alcos kir. közjegyző Segesvár; Gyarmathy Dezső polgármester Székely-Udvarhely ; Téthi ev. ref. egyház Téth (Szabolcsvármegye); Encsencsi ref. egyház Encsencs (Szabolcs- m.); Papp Imre ref. lelkész Hmvásárhely ; Szakai István ref. lelkész Lacska, u. p. Nagy-Mihaly (Zemplén-m.). — E kimutatásban az erdelvi tizenegy új tagot Lajos János bögözi lelkész, társulatunk rendes tagja gyűjtötte. — Jelentkezéseket továbbra is örömmel veszek. Budapesten, 1900. január 17-én, Szöts Farkas theol. igazgató-tanár, a MPIT. titkára. A Lorántffy Zsuzsánna- és a Ref. Ifj. egyesületek által rendezett vallásos estélyek folyó hó 13-án végződtek. Pénteken (12-én) az ifjúsági- és nőegyesületek és a mértékletességi egyesületek kérdése képezte a thémát, a melyről Csűrös István püspöki tükár és Kovács László hivatalnok tartottak lelkes beszédeket. Szombaton (13-án) a zsidók, pogányok és a névleges keresztyének evangelizálása felett folyt az elmélkedés. Forgács Gyula theologus a külső misszió nagy jelentőségéről s annak felemelő eredményeiről szólott; Hamar István theol. tanár pedig, a ki épen a megelőző napon tért vissza Londonból a studensek missziói kongresszusáról, az ott nyert benyomások közvetlen hatása alatt, a müveit ifjúság e nagy jelentőségű missziói mozgalmáról mondott el néhány érdekes dolgot. Az estélyeket Gergely Antal fogházi lelkész beszéde és Makay Lajos theol. szenior imája rekesztette be. Örömmel mondhatjuk, hogy ezek az esték mind többtöbb buzgó lelket hoztak össze, s hiszszük, hogy Isten áldása fogja kisérni a végzett munkát. Hogy ez estélyekkel s az azokon elhangzott beszédekkel megtalálták egyesületeink a szivekhez és lelkekhez vezető utat, szép bizonysága annak az. hogy nem egy embernek ajkáról hallottuk felhangzani : »De kár, hogy már elvégződtek !< Ez a felsóhajtás azt mutatja, hogy a lelkek vágyódnák mar Isten igéje után; épen azért jó volna, ha egyesületeink minél gyakrabban rendeznének ilyen estélyeket. Az eperjesi ev. kollégiumi theológia összes hallgatói, mint a Mayer Endre tanár vezetése alatt álló belmissziói egyesület tagjai, tanáraikkal egyetemben jan. 13-ikan Kassán, az evang. népiskola nagy termében vallásos estélyt tartottak. A kassai állomáson a kassai virágzó egyház erdemes lelkésze Csiskó János és derék káplánja Mohr Béla fogadta egyháza vendégeit. Az estélyt megelőzőleg Csiskó János üdvözölte az egyház presbitériuma nevében a tanári kart és az ifjúságot, a melynek képviseleteben aztán dr. Szlávik Mátyás theol. dékán válaszolt. — A SzániJc Ernő ének-tanár vezetése melletti Beethoven-féle »Varázsfuvola« c. karéneket a theologiai énekkar adta elő a közönség nagy megelégedésére. Majd Mayer Endre tanár »Mire van szükségünk?* cím alatt gazdag programmját adta egész belmissziói munkásságunknak, a melyre égető szükségünk van. Megnyitotta a közönség szemeit és együttes munkásságra hívta föl a közönséget, főleg a kassai egyház női tagjait a beimisszió általa mesterileg ismertetett összes ágaiban. Nagy tanulmányra és mély gondolkodásra valló dolgozata nyomtatásban is meg fog jelenni. Váradi Antalnak »Az úr itél* c. remek költeményét Shrovina Ottó, Szabolcslca Mihály »A magyar pap* c. gyönyörű legendáját pedig Szlcalos Emil theologus szavalta el hatásosan. Az ifjúság köréből ifj. Porkoláb Gyula theologus »tudomány és hit« cím alatt gyönyörű rajzát adta elbeszélő alakban a hit viaskodásának és győzelmének a hideg és dőre tudással szemben. Végül a theol. énekkar »Erős vár a mi istenünk* c. karéneke fejezte be a valóban tanulságos és épületes első vallási estélyt Kassán. Az estélyen nagyobbára nők és a presbitérium tagjai vettek részt. A tanítói karon kivül ott láttuk Révész Kálmán esperest és Homola István lelkészt is. Úgy érezzük, hogy az estélynek meg volt a kellő hatása a jelen volt közönségre. Úgy halljuk, hogy tavaszszal Iglóra készülnek az eperjesi theológusok. Örömmel regisztráljuk e mozgolódásukat. (sz.) A Lorántffy Zsuzsánna- és a Ref. Ifjúsági egyesület kedves vendeget fogadtak körükben az elmúlt héten Vischer Saras in a berni diakonissza-intézet igazgatója, a keresztyéni szeretetmunkásság e lelkes harcosa látogatta meg őket, hogy munkálkodásukban buzdítsa, bátorítsa, tanítsa őket. A Lorántffy-cgyesü'etet hétfőn, jan. 15-én, látogatta meg s beszédében Róm. 12: 1—2 alapján az egész életnek Istennek áldását s az Isten jó, kedves és tökéletes akaratának kedvelését hangoztatta. Csak így válhatik a löldi élet Isten előtt kedvessé s csak így lehetünk a szeretetben hűséges sáfárai a mi mennyei Urunknak. — A Ref. Ifjúsági egyesületben f. hó 16-án szintén beszédet mondott a kedves vendég s a nagy számban összesereglett ifjúságot Ján. ev. 1: 35—52 alapján arra intette, hogy a Krisztus ma is szerte jár, hogy tanítványokat gyűjtsön. Ha a Krisztus szavát hallják felhangzani az igében és leikökben, ne késlekedjenek, hanem mint az első tanítványok, csatlakozzanak hozzá készséggel. — A lélekből és az evangéliumból fakadt igaz szavak bizonyára nem hangzottak el hiába s áldásos hatásuk megmarad mindkét egyesület tagjainak lelkében.