Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-05 / 31. szám

hanem az anyaszentegyháznak javára és megtiszlitasara; .le mivel a mi vitézkedésünknek fegyverei nem testiek, az egyház nem büntet, csak ily lelki fegyverekkel; a pálcát, börtönt, pénzbüntetést nem akarja kivenni a világi hatalom kezéből. A bűnösöket személyválogatás nélkül kivánja megbüntetni; de ezt nem minden időben gyakorolhatja az egyház, csak kedvező alkalmakkor. A mi a kitiltottnak a kitiltás és bevétel közötti idő alatti magatartását, penitenciáját illeti: a kitiltottnak meg kellett magát tartóztatni minden vigságtól, nyájaskodástól, menyegzői magánlakodalmaktól, táncolástól, játéktól, lant, hegedű, cimbalom stb. hallásától. Ékes öltözetet nem viselhetett, hanem »szennyes, szakadozott ruhákat* ; a férfiaknak meg kellett hajukat és szakállukat ereszteni, a nőknek arcukat befedezni s zsákhoz hasonló ruhába öltözködni. Testöket sanyargatni kellett hitvány ételekkel; hizlaló ételektől, boritaltól s egyéb részegítő italoktól tartózkodni; a házas emberek ágyasházoktól is eltiltatván. Az istentiszteletet szorgalmasan gyakorolni kellett ; de úgy az imádságot, mint a prédikációt csak templomon kivül hallgathatták. A gazdagoknak adakozásokban is ki kellett tüntetni megjobbulási szándékukat. A kitiltás fél, vagy egész esztendőre terjedt, kinek-kinek bűne nagysága szerint; de szigorúan inttettek az egyházi emberek arra is, hogy kicsi bűnökre kis büntetést, nagyra nagyot szabjanak, és mindig ügyeljenek arra, is, hogy a bűnökkel ellenkező büntetések szabassanak ki, pl. a bujáknak bőjtölés, a a fösvényeknek alamizsnálkodás, a kevélyeknek alazatosság stb. Szól Samorjai a titkos bűnökről és azt mondja, hogy az ilyenekkel szemben nem kell nyilvánosan eljárni; a gyanú alatt állókat pedig sem gyónás, sem itéiet alá nem lehet fogni, azon elv szerint: »de occultis non judicat ecclesia.* A mely bűnös pedig nem akart az egyházi törvény elé állani, azt igy javasolja megesketni : >Isten téged úgy segéljen, Atya, Fiú, Szentlélek, hogy ennekutánna a te egyházi birád előtt törvényhez állasz, az Anyaszentegyháznak engedelmes lészesz, és a mit a törvény szerint a biró tenéked parancsol, azt engedelmesen véghez viszed tehetséged szerint. Isten téged úgy segéljen«. A hopikritákat is ilyenforma esküvel kivánja megesketni. Adva lévén az előbbiekben a megoldás feltételei: ezekről szólani szükségtelennek tartjuk: csak annyit látunk célszerűnek megemlíteni, hogy a kitiltott, ha betegségbe esett, megoldoztatható volt; de oly feltétel alatt, hogy ha meggyógyul, eleget tesz kiszabott büntetésének; a halnikészülőt pedig, ha ki volt is tiltva, fel kellett oldozni. Ekkép bemutatva röviden Samorjainak, ágendájában kifejtett fegyelmi elveit, talán célszerű lesz, ha a kitiltás és bevétel ceremoniális formáját, mely az ev. ref. egyházban sokáig gyakorlatban volt, tekintettel ez ágendás ritka voltára, bemutatjuk. Lássuk tehát elsőbben is a kitiltás formáját: »Formája az excommunicatiónak, azaz a szent gyülekezetből való kitiltásnak. A templomnak közepére térdre állatván a bűnös embert valami gyászruhában, az Ecclesiának hallására, fedje meg az Egyházi ember, kinek arra hatalma vagyon (Szent Pálnak tanítása szerint, I. Timoth. 5: A bűnösöket, úgymond, mindenek előtt megfedjed, hogy a többieknek is félelmek legyen), szólván ekképen: Halljad meg te bűnös ember (vagy asszony) az én számból Istennek ítéletit és sententiáját, a mely Istennek itélő széki előtt állasz, paráznaságnak, (avagy gyilkosságnak &c.) bűnében léledzettél volt, a mint nyilván vagyon mind Isten előtt, s mind e jelen lévő szt. gyülekezet, előtt: a mely bűnnek szörnyű nagy voltat értsd meg, de nem kétségbe való esésre, (távol legyen azt csak meg is gondolnod), hanem a te szivednek nagyobb keserűségére. A paraznasag (gyilkosság, Isten káromlás &c.) oly szörnyű nagy bűn, melylyel az Istennek nagy haragjában ejtetted és örök kárhozatra méltóvá tetted magadat, mert egy gyilkosnak is, egy paráznának is nincsen része menyországban, Szent Pálnak tanítása szerint, valamíg abból a bűnből ki nem tér. Sőt az embereknek is, s kiváltképen ez szent gyülekezetnek kedvéből ki ejtetted magadat és e világi törvény szerint is rettenetes büntetés, fegyver (avagy tűz) miatt való szörnyű balalt érdemlettél volna. De az irgalmas Isten után könyölvén rajtad a kegyes ecclesia, életedet megtartotta, penitentia tartásodra, sörök üdvességednek megkeresésére. Azért halljad az Anyaszentegyháznak Jézus Urunktól adatott hatalmát, méltóságát. Igy vagyon megirva az evangélistáknál: Tenéked adom Péter a menyországnak kulcsait és valamit megkötözendesz e földön, meg lészen köttetvén mennyekben is és valamit megoldozandasz a földön, meg lészen oldoztatván menynyekben is. Ismeg Jesus Urunk mondá az ő tanítványainak: Békesség tinéktek, a mint az én Atyám bocsátott engemet, én is úgy bocsátlak titeket és rájuk lehelvén, mondá nékiek: vegyetek szt. Lelket, valakinek megbocsátjátok bűnöket, meg lesznek tartva. Ismeg: A ki az Anyaszentegyháznak szavát nem hallja, legyen az teneked mint a pogány és a publicanus, nyilván való bűnös. Azért én, Istennek méltatlan szolgája, ez egyházi hatalommal, e jelenlévő szent gyülekezetből és az Istennek szt. templomától bizonyos ideig búcsút adok mostan neked, hogy a te megnevezett bűnödért, igy megaláztatván, nagyobb penitentiát tarthass. Tiltlak azért tégedet az Ür Jesus Krisíus nevében, mától fogva esztendeig (avagy több, avagy kevesebb ideig) a templomban való bejöveteltől: tiltlak az ő hatalmával ez szt. gyülekezetnek társaságától, tiltlak az ő isteni méltóságával az oltári szentségnek vételétől és a közönséges isteni szolgálattól; tiltlak a szent Keresztségben való komaságtól és ha penitentia tartatlan halsz meg, tiltom a meghalt testedet is a tisztességes egyházi temetéstől. Ha pedig vakmerőségre veted magadat, az Istennek átka legyen rajtad. Engedek szabadságot arra, hogy a templomon kívül hallgassad Istennek szt. Evangéliumát vigasztalásodra : hallgassad a közönséges imádságokat, s magad is a templomon kivül térden állva imádjad Istenedet, magadat igen megalázván az Ő hatalmas kezei alatt. Parancsolok tenéked az Ür Jézus Krisztus nevében penitentia tartásodra való jó cselekedeteket, böjtöt, imádságot s alamizsnálkodást, hogy a megnevezett ideig, úgymint esztendő ekkorig se bort, se semmi részegítő állatot ne igyál, (hanemha betegségedben); minden héten kétszer, úgymint szerdán s pénteken böjtölj, egész estvéig semmit sem évén, akkor is csak kenyérrel megelégedvén a te testednek sanyarúságára: minden napon ennyiszer (nevezeti legyen) imádkozzál szived szerént ilyetén (nevezeti legyen) órákon. Kénszerítlek igaz hited szerént való fogadás tételedre is, hogy ezeket szinmutatás nélkül, minden tehetséged szerént megtartani igyekezel. Mondjad azért utánam: Isten téged úgy segéljen, Atya, Fiú, Szentlélek, Szentháromság egy bizony Isten, hogy a te igaz penitentia tartásodnak bizonyságára, igyekezel megtartani minden tehetséged szerént, valamelyeket a te lelki pásztorod elődben ád, úgymint, a megnevezett bőjtölést, imádkozást és alamizsnálkodást s elébbi bűnödből igazán kitérsz . . . Mond ezután az egyházi ember: Imádkozzunk érette keresztyének, hogy az Ür Isten segítse a mostani fogadásának beteljesítésére. (Folyt, köv.)