Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-21 / 3. szám

3. szám. lelkészeknek! Ez által a missziói lelkészek a jövő rideg re­ménytelenségétől meg lennének mentve s nem volnának arra kényszerítve, mint erre ma több esetet tudok, hogy 9—10 évi missziói szolgálat után újra kezdjék a kápláni pályát s kitöröljék életökböl azt az időt, a mit a legne­mesebb munkakörben töltöttek el. A ki annyi éven át lelke erejének legjavát áldozta fel, nem szabad, hogy hű­séges munkálkodásáért csak nyomorgást nyerjen jutalmul. Moor Jakab, volt missziói lelkész. KÜLFÖLD. Ujabb mozgalom az olasz r. katholikusok között. Az olaszországi reformált katholikus egyháznak már van néhány ezer híve. Ez az ókatholicismusnak a töre­déke, in sacris pedig az angol és amerikai püspöki egy­házakkal áll közeli rokonságban. A mozgalom megindítója di Campello kanonok, a ki midőn nyilvánosan odahagyta a római katholicizmust Róma methodisla püspöki templomában, nem jött át a tulajdonképeni protestantizmushoz, hanem egy új feleke­zetet alapított >olasz reformált katholikus egyház* név alatt, mely ma öt egyházközséget és három missziói állo­mást foglal magába. Di Campello működése főleg a Riviérára terjed. Piacenzában is hasonló szellemű mozgolódás van, a hol egy másik reformált katholikus egyház már számos prozelitát szerzett a lánglelkű dom Paolo Miragiia veze­tése alatt, ki magát Piacenza püspökének titulálja. Mi­ragiia elkeseredett harcban áll az igazi püspökkel, Scala­brinivel, a ki a pápánál is pápásabb, a ki Viktor Emánuel halálakor a miseszolgáltatást is megtagadta. Miragiia 1895-ben hivatott Szicíliából Piacenzába, hogy ott pré­dikáljon néhány hónapig. A tüzes szónok, ki a sablon­szerűségnek ellensége levén, szónoki magatartásában na­gyon modernnek mutatkozott, hallgatósága felett hamarosan nagy befolyásra tett szert. Az egész város özönlött hall­gatására. Május közepe táján egyszer kihirdette a szószéken, hogy nevtelen levelet kapott, fenyegetésekkel telve és alávalóknak nevezte, kik így támadtak rá. Ez volt a ver­sengés kezdete. Interdictum alá vettetvén, szót emelt a püspökök ellen; kiátkoztatván, fellázadt a pápa ellen. És midőn az istentisztelet gyakorlásától minden templomban eltiltatott, nyitott egyet, a szent Pál-oratoriumot, a hova követik bámulói. Dom Miragiia e közben is egyházi ruhát visel, kö­veti a római egyház liturgiái szertartását; de nem ismeri el a pápaság es a kűria világi hatalmát; az összes lel­készek egyenlőségét hirdeti; ellene nyilatkozik a római egyház hitvallásának; nem fogadja el a szenteknek oly értelemben vett tiszteletét, mintha ők követésre méltó példák volnának; követeli az istentiszteletben a népnyelv használatát és a polgári házasságról az egyházi házasság hátrányára kedvezően nyilatkozik.* Végre aztán dom Miragiia Rómába is elutazott elő­adások tartása végett. Az előadas helyéül az Eldorado termét tűzte ki; de az utolsó pillanatban a rendőrség közbelépett; megtiltották a terembe belépését, kénytelen volt tehát a baptista templomba menekülni, a hol végre is megtarthatta közhírré tett előadásait. Nagy tömeg töl­tötte be a templomot és frenetikus tétszészajjal fogadták a fiatal szónok utolsó szavait : »Ha nem térünk vissza Krisztushoz, elpusztul a világ, el Olaszország, el Róma!« Dom Miragiia elhatározta reformálni a katholiciz­must. Külön misét készített Savanarola tiszteletére, kinek tanait irányadókul veszi. »Nem hagytam el az egyházat — úgymond. — de nem tértem vissza a kúriához«. Vég­eredményében csatlakozik Döllinger ó-katholicizmusához és szándéka van visszatérni az első századok apostoli tanaihoz. Minden vasárnap egy lapot ad ki »Gerolamo Savanarola« cím alatt, melyben kifejti a maga eszméit, megfelel ellenségeinek és jó olasznak, jó katholikusnak nevezi magát. Vájjon fog-e terjedni ez a mozgalom? Valódi veszélyt rejt-e magában a Vatikán ellen? Meg fog-e felelni a reform szükségének, melyen Olaszországban sok lelkiismeretes ember munkálkodik s melynek létezéséről Ruggiero Bonghi oly ékesen beszél? Avagy talán az a rendeltetése, hogy elszenderedjék, miután korai virágzása fattyúgyümölcsöt hozott ? Erre a kérdésre kétes a felelet. Lehetetlen prófétának lenni, mikor a vallásos Olaszor­szágról van szó, a skepticizmus ezen országáról, a hol a római katholicizmus oly mélyre eresztette gyökereit, hogy egy lett az a történettel, a népfajjal, a földdel és fogva tartja őket. A Christianisme után Lic. Rácz Kálmán. IRODALOM. ** Alvinczi és a kassai vértanúk cím alatt Ré­vész Kálmán kassai lelkész és esperes külön füzetben is közrebocsátotta azt a történeti tanulmányát, mely a Protestáns Szemle mull évi 9-ik füzetében jelent meg. A füzet tárgya az, hogy a mikor Rákóczy György. Beth­len Gábor fejedelem fővezére 1619. szept. 5-én Kassára bevonult, a seregében volt féktelen hajdúság egy csapata Bay Zsigmond hadnagy vezetése alatt, a már elfogott Dóczy generális lakásába, az úgynevezett királyi házba rontván, az ebben levő kir. r. kath. kápolna berendezé­sét szétrombolta s az ott talált három r. k. papot kegyet­lenül felkoncolta. A római kath. történetírók a Kassán meggyilkolt három r. k. pap halálával egyenesen Alvinczi Pétert és I. Rákóczy Györgyöt vádolják s úgy tüntetik föl a három pap halálát, mint Rákóczy György és Alvin­* Olaszországban tudvalevőleg fakultatív polgári házassag van, a mi temérdek visszaélés és baj okozója.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom