Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

és Kalkutta között igen eredményesen működik, úgy hogy legutóbb 438 megkereszteltetett, s az összes kereszteltek szama meghaladja az 1100 lelket. Ezenfelül 720 pogány élvezi a keresztség tanítását. Jelenleg a misszió területét az éhség és kolera veszélyezteti, a mi a munkaerő cse­kély számát tekintve igen megnehezíti a misszió müvét. Az éhínség lecsillapítására 20,000 márka gyűlt be, mig a külmisszió céljaira szolgáló szeretetadományok összege 151.000 márkára rug. A külmisszió ügyét szolgálják továbbá Bahnsen missziói felügyelő és Bracker tanár által kiadott 250 missziói prédikáció, a havonként német nyelven 40,000 s dán nyelven 13,000 példányban meg­jelenő »Pálmalevelek«, a 4500 példányban megjelenő »Missionsblatt« és a brecklumi »missziói tudósítások« 4000 példányban. A nőknek szóló missziói folyóirat is mindig nagyobb olvasottságnak örvend a német protes­tánsok körében. Az ünnepi szónoklatokat Tonnesen lelkész és Becker kiéli prépost tartotta igen nagy számú érdeklődő közönség jelenlétében. A közönséghez a szabad ég alatt lelkes felszólalásokat intézett dr. Wallroth holsteini gene­rálsuperintendens és Wohlenberg indiai misszionárius. Máté 24. 14-ről szóló bibliamagyarázat zárta be a missziói társulat épületes ünnepi közgyűlését. Jól esik konstatál­nunk a német ev. hitbuzgóságnak ily épületes s lélek­emelő felbuzdulását! A szászországi ev. protestantizmus bitbuzgóságáról szóljanak a következő adatok: A munkások kolóniájának szász egyesülete 177 embert foglalkoztat Vogtlandban és 241-et a Lausitzban. Munka és takarékosság a jelszava, a melynek hiven is megfelelnek a munkások. Az egyesület évi bevétele 40,853, kiadása 39,898 márka. Vagyona 4-08,177, adóssága 228,408 márka. A jelentés panaszko­dik a szász királyság 3300 városainak és községeinek gyér adományairól, a melyek csak 13,000 márkára emel­kedtek. Jelentékeny állami segélyben is részesül. — Az ev. luth. férfiak és ifjak egyletének szövetsége junius 16. és 18. napjain Bautzenben tartotta 4-ik évi szövetségi ünnepét. Többen mint ezeren vettek részt az ünnepeken. Az ünnepi beszédet Rühling lelkész tartgtta, mig Hansch diakónus »Hogyan dolgozzunk céltudatosan?«, Zacharias pedig »Az ifjúsági egyletek szervezetének értékéről* című kérdésről értekezett behatóbban. A szövetség az alap­szabályok gyökeres revíziójának a kérdésével is foglal­kozott. — A népkönyvtárak szervezésére és fentartására Szászországban az állam az utolsó 25 év alatt 400,000, több egyesület pedig 600,000 márkát fordított. A szász népnevelőegyesület különösen buzgólkodott a népkönyv­tárak ügyének hathatós támogatásában, s a jelzett időben 10,000 ezer márkát fordított 500 népkönyvtár fölsegélye­zésére. Igy halad karöltve egymással az evangélium a műveltséggel a kis Szászországban! Madridban Alba hercegnek, a protestánsok hírhedt üldözőjének egykori palotájában ma a britt és külföldi bibliatársulat székel. Azok a termek, a melyekben egy­koron a véres pápás inquisitorok tartották rémületet ger­jesztő összejöveteleiket, ma telve vannak bibliákkal, uj testamentomokkal és zsoltárokkal. Innen terjesztik azokat a társulat lelkes ügynökei egész Spanyolországban. Im ez is a világtörténet egyik elmaradhatatlan ítélete! — jegyzi meg helyesen Luthardt »AIlg. Ev. Luth. K.-Ztg.«-ja. Franciaországban egyetemi kényszert akar alkal­mazni a kormány az állami líceumok emelése s a szabad pápás tanintézetek ellensúlyozása céljából, mely kérdés nemsokára a képviselőház elé is kerül. A törvényjavas­latot különféleképen fogják fel és tárgyalják a' lelkiisme­ret s az akad. tanszabadség szempontjából a prot. és pápás körök egyaránt. Főleg a pápás tudományos világ, p. o. Maignen apát >francia igazság* c. lapjában a tudo­mányos igazság megtagadásával azonosítja a törvény­javaslatot. A merev pápás dogmatizmus oka e törvény­javaslatnak, mely, mint XVI. Gergely, IX. Pius és XIII. Leó pápák példája, de főleg a hírhedt Syllabus igazolja, meg nem tűri a tudományos kutatás szabadságát. A pápás egyház önöntnagának tulajdonítja a csalhatatlan igazság immunitását, s igy a liberálizmussal s a tudományos kutatással soha meg nem békülhet. Példa rá Schell würz­burgi tanár esete. Ennek a pápás szellemnek a meg­törése célja a törvényjavaslatnak, a melynek további sorsára kíváncsiak vagyunk. A marburgi egyetem theol. fakultása Kölbing gnaden­feldi testvérgyülekezeti szemináriumi theol. igazgatót, és Meinhold bonni egyet, theol. tanárt és ismert nevű ó-szöv. tudóst és írót, s a berlini egyetem theol. fakultása Titius kiéli theol. tanart causa honoris theol. doktorokká nevezte. Érdemes férfiakat érte e legnagyobb tudományos kitünte­tés. Úgy az egyházi élet, mind az irodalom terén kitűnően szolgálja az Ur ügyét! — De gyászhirek is érkeztek Németországbői, a hol a protestantizmusnak napjainkban Sommer kőnigsbergi egyet, theol. tanár és Ilolzhauer müncheni középiskolai tanár, a »Neue kirchl. Zeitschrift« ismert nevű szerkesztője egyik legnagyobb halottja. Mind­ketten a pozitivebb felekezeties theol. taniránynak voltak lelkes hivei. Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. RÉGISÉGEK. A gömöri ágostai hitv. ev. esperesség virágzó kora. (Folytatás és vége.) A tanügy különben az esperesség szivén feküdt, az egyházlátogatás mindig a tanítóra és iskolára is kiter­jedt. Midőn 1641. ápril 17-én a Homonnay Mária által felépített sumjáczi templom az esperes Lovcsányi Kristóf, Holz Jakab, betléri Golczius Joákim, rozsnyói lelkész­alesperes és még 12 lelkész közbenjöttével roppant ünne­pélyességgel felszenteltetett, meghagyatott, hogy a felépítendő iskola költségeit a leányegyházak (Vernár, Telgárt, Pohorela) egy harmadrészben viseljék és u. o. 1643. január 30-án az egyházlátogatás alkalmával a tanító fizetése iránt is történt intézkedés. (Prot. Rimanovi 902—904. 1.). A kérdésre: mit tanítottak akkor az iskolában? az egyházlátogatás jegyzőkönyveiben találjuk a választ; így a dobsinai iskolát illetőleg 1637. február 9. kelet alatt olvassuk: »úgy az iskolában, mint az alumneumban * a grammatikából és dialectikából vizsga tartatott, mely a tanítók és az ifjúság becsületére vált (in quo honeste steterunt, Prot. Rimanovi 734. l.)« és rozsnyói iskolát illetőleg 1642. február 20. kelet alatt: »a német tanító (Peschkover Dániel) Hutter Lénárd theologiáját, Philippus grammatikáját és rhetorikáját szorgalmasan forgatta a tanuló ifjúsággal* (Prot. Rimanovi 823—824. I.). Ezen adatokból már azon törekvés is kitetszik, mely az ifjúságnak osztályokra való elkülönítésére vagyis oda irányult, hogy a magasabb tantárgyak előadása másra és az elemi oktatás is másra bizassék. mi pl. Dobsinán, hol az (elemi) iskola és az alumneum között már különb­séget tettek, életbe is volt léptetve. * Ezen »alumneum< a nagyobh deákok iskolája volt, melyben a mai középiskolák bölcsője keresendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom