Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

mivel teljesen szakítottak a világgal. A szegényekés szoron­gatottak ügye sokszor talált már bátor és elszánt szó­szólókat az áldozárokban és talál mai napság is. Voltak áldozárok, kik kitűnő szolgálatot tettek a tudománynak és a művészetnek s szóval és Írásban leikök teljes ere­jével munkálkodtak a minden felekezetiségen felül emel­kedett keresztyénség érdekében. A pápás bivő még a legjámborabb és igazán kegyes áldozárban is találhat olyan emelkedett, földöntúli méltóságra valló vonásokat, a melyek folytán önként alárendeli magát neki. Vannak egyének, a kik nem érzik az önállóság szükségességét, a kik szívesen csatlakoznak egy felszentelt egyéniséghez, kik készséggel feltárják előtte sziveiket s csak akkor tud­nak bátran és vidáman haladni életútjokon, ha azok helyeslésével találkoznak. De mind e mellett is ki kell mondanunk, hogy ha valamelyik áldozár az elébe tűzött magas célt nem közelíti meg, ha ő csak közönséges em­ber marad, nincsen-e ott közel a veszedelem, hogy az a végtelenül szent a löld sarával elegyedik össze? Nincs-e közel a veszély, hogy ha az az áldozár tényleg nem megszentelt egyéniség, ő miatta megszűnik a lélekben a tökéletes emberi élet örök célja felé törő legszentebb honvágy? (Vége köv.) Russkay Gyula. BELFÖLD. Ritka ünnepély. Hármas, ritkán előforduló ünnepélyt tartottak meg Nagy-Szalóhon jul. 5-én. Az ottani lelkész-főesperes a tátraaljai egyházmegyében Schönvizner János, félszázados papi jubileumát ünnepelte, mely alkalomból a Ferenc-Jo^se/'-lovagrendjellel feldiszíttetett és az új egyházmegyei felügyelő, Kullmann János országos képviselő és ügyvéd, hivatalába ünnepélyesen beiktattatott. A ritka ünnepély lefolyása a következő volt: Ámbár hétköznap volt, az ünneplő község Nagy-Szalók napi mun­kájától mégis szünetelt és a házakat, különösen a tem­plomot feldíszítette. Diszes bandérium fogadta Zelenka Pál püspök urat, ki Kun Bertalan ref. püspök úrral együtt a templom előtt üdvözöltetett. Későbben érkezett Kis Áron ref. püspök úr is, ki végig jelen volt az ünnepélyen. A hívektől zsúfolásig megtelt templomban a község éneke után a jubiláris lelkész, Schönvizner János főespe­res, lépett a szószékbe a teljes erőben 23. Zsoltár alapján prédikált és a vetés, a munka és az aratás idejére vissza­pillantván, hálát mondott a mindenhatónak, ki életét fen­tartotta, és a királynak, ki az ő csendes, szerény műkö­dését is méltatta és kitüntette. Az ünnep többi tényezőiről a püspökökről, a képviselt esperességekről, saját "közsé­géről és a közreműködő dalárdáról is hálásán megemlé­kezvén, Zelenka püspök áldásával ért véget az istentisztelet. A befolyt offertoriumot, 57 koronával és 32 fillérrel, a gyámintézet céljaira fogják felhasználni. Most Lersch Kornél tátra-aljai egyházmegyei ügyész megnyitotta a tátraaljai egyházmegyei közgyűlést a szá­mosan egybegyűltek üdvözletével és egy választóküldött­ség jegyzőkönyvének bemutatásával, melyből kiderült, hogy Kullmann János ügyvéd és orsz. képviselő egyház­megyei felügyelőnek egyhangúlag lett megválasztva, ki is azonnal a hivatalos esküt letette és programmbeszédjében hangsúlyozta, hogy az egyházpolitikai törvények, valamint azok kiegészítésül az 1848-ik évi XX. t.-c. foganatosítását kívánja, mert csak úgy biztosítható a lelkészség és a tanítóság megélhetése, kik azután annál odaadóbbak lesz­nek a vallásosság és hazafiság ápolásában. Zelenka püspök úr üdvözölte az új beiktatott egyházmegyei fel­ügyelőt és szivére kötötte egyházunk jólétének előmozdí­tását. Az esperességi gyűlés napirendén álló pontok tár­gyalásai következvén, Schönvizner főesperes előadta évi jelentését, melyből kitűnt, hogy dr. Szontagh Miklós egyház­megyei felügyelő mult év dec. 2-án Alsó-Tátrafüreden meghalt, hogy az egyházmegye nevében koszorút tett le koporsójára és hogy bokros érdemei a mai jegyzőkönyv­ben megörökíttetni fognak. Továbbá felemlíttetett, hogy több kisebb adakozásokon kivül Gerlachfalva 6000 frtot gyűjtött és 100 éves templomi jubileuma alkalmából épí­tési és felszerelési célokra el is költötte. Badányi Mátyás volt tótfalvi egyházfelügyelő végrendeietileg 400 forintot hagyott egyházi célokra Kallath Károly főjegyző és kör­lelkész az egyházmegyei népiskolákról szóló jelentésé­ben kiemelte, hogy egy iskola kivételével az állapotok mindenütt teljesen megfelelők, a tanítók ötödéves pótlékai mindenütt rendezve vannak és a lelkészek kongruaügve szintén elintéztetett. Az egyházmegye statisztikájáról meg felemlítjük, hogy az egyházmegye 9883 lélekből áll, kik közül még ma is sokan Amerikába vándorolnak. Az ösz­szes községekben született 300 gyermek, meghalt 277 sze­mély és eskettetett 69 pár és úrvacsorához járult 10,738 tag. Az Eperjesen tartandó kerületi gyűlésre kiküldettek az elnökségen kivül Lipták Tivadar topporci lelkész. Lersch Kornél egyházmegyei ügyész és Weber Sándor rokszi egyházfélügyelő. Az egyházmegyei gyűlés végével következett az ünnepély harmadik része, a jubiláris lelkész-esperes Scliönvizner János feldíszítése a Ferencz-József, lovag­rend díszes jelével. A király ő Felsége nevében a főispán, gróf Gsáky Jenő, maga dr. Hertelendy titkára kíséretében végezte ezen cselekményt. A feldíszített jubiláris lelkész­főesperest most legszivélyesebben üdvözölték a főispán, a püspök, a XIII városi esperesség és a tátraaljai egyház­megye kiküldöttei, valamint az izsákfalvi egyház és sajat nagyszalóki egyház küldöttségei, nemkülönben a helybeli r. kath. plébánus által. A tátraaljai egyházmegye az ün­nepeltet díszes albummal ajándékozta meg, melyben a lelkészek és a felügyelők arcképei foglaltatnak. Saját hit­községe azonban díszbibliával kedveskedett neki. Az arra következő díszebéd a Weszter-szállóban sok toaszttal fűszerezve volt és szintén mindenben si­került. Igy folyt le a ritka, lélekemelő, hármas-ünnepély Nagy-Szalókon. Wéber Samu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom