Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

létesítésére és erősítésére 50,000 frankot áldoz. Francia­országnak, Kannengiesser adatai szerint, van 200,000 szer­zetese. Az utolsó 20 év alatt a pápás Franciaország roppant nagy összegeket tudóit előteremteni templom­építésekre. A montmartrei, fourviérsi és lourdesi bazilikák milliókat nyeltek el. A szabad pápás iskolákra 100 milliót, s csakis a fővárosiakra 4—5 milliót fordított. Az 5 pápás egyetem 40 milliót volt képes előteremteni. S a mellett nem szabad feledni, hogy a Péterfillér 3 /4 -ed részét is Franciaország szolgáltatja a vatikáni pénztárnak. Valóban facta loquuntur! Az olasz ó-katholicizmusról igen érdekes és tanul­ságos cikket közöl Bönncke, volt római követségi lelkész Beyschlag tanár »Deutsch Ev. BIátter«-jeinek júniusi füze­tében, abból az alkalomból, hogy Bobertson S. velencei skót presb. lelkész megírta > Campello gróf és az olasz kath. reform« c. müvét, a melyhez épen Beyschlag irta meg a tartalmas előszót. Olaszországban a nemzeti király­ság s a pápás vatikán között áthidalhatatlan ür tátong. Ez indította Campello grófot 1881. szept. 13-ikán a pápás egyházból való kitérésre. »Mint keresztyén és mint olasz polgár nem maradhatott tovább az egyház tagja*, — a mely kijelentése oly élénken emlékeztet a vatikáni zsinat után a nagy Döllingernek ismeretes kijelentésére, a mely szerint »mint keresztyén, polgár, theologus és történettudós* hagyta el a római egyházat. Campello gróf, az ígéretekkel és fenyegetésekkel mitsem törődve, >a Szentírás alapján, a pápás egyház nyilvánvaló tévtanai­val szemben olasz népének és hazájának tisztább és jobb keresztyénséget nyújtott, mint a római kúriának világias, önző politikai célokat követő keresztyénségét*. S Cam­pello legjobb hite és lelkiismerete szerint tovább haladt a megkezdett reformok útján. Pedig sok nehézséggel kellett megküzdenie. Hisz egyik olasz államférfi szerint: »az olasz népnek kevés érzéke van a vallásos ügyek iránt*; a másik szerint: »Olaszország a skepticizmus régi hazája, a mely keveset törődik Rómával s még kevesebbet Wit­tenberggel; s végül a harmadik szerint: »mi a renais­sance, s nem a reformáció gyermekei vagyunk, azért nem hallja és követi a mi népünk a vallásos megtérésre intő szózatot«. S Robertson műve mégis azt bizonyítja, hogy Campello reformszózata s munkássága nem volt hiábavaló. Az ó-katbolicizmus Olaszországban mustármag módjára terjed és erősbödik napjainkban. Fölismerte azt, hogy Rómát csakis Rómával lehet reformálni. A jelenkori Olaszországról ma is azt tartja egyik előkelő politikusa : »A romanizmusnak Olaszországban három sajnálatos gyümölcse van : a babona az alsó népben, a közönyös­ség a többieknél s a hitetlenség az irók és gondolkodók legnagyobb részénél. A r. kath. reform elhárítandó leg­nagyobb akadálya a pápa világi uralma*. S tényleg, a pápás világi uralom elodázása nélkül Campello kilépése s ev. reformtörekvése leheletlen lett volna. 1899 s/.ept. 17-ikén Arronéban, a r. kath. reformmozgalom központ­ján zsinatoltak az ó-katholikusok, s fölvették az > Olasz­ország r. kath. reformált egyháza* nevét, s az olasz liturgiát, s két izben már Rőmábán is tartottak ó-ka!h istentiszteletet. Máig is Campello a feje és lelke az ó-kath. reformmozgalomnak. Robertson műve I. részében ismer­teti Campello életét és működését a római egyházban, majd a II. részben működését a vatikáni egyházból való kilépése után s a III-ikban a jelenkori ó-kath. egyház és pápás vatikánizmus viszonyait. A r. kath. reformmoz galomnak nagy nemzeti és vallásos feladata és jelentő­sége van Olaszországban. Igy hát ingadozik a papizmus alapja a maga ősi földén is. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A nagy-bajomi ref. egyház, az elhunyt Révész Mihály helyére Kozma Zsigmond m.-sassi lelkészt a békés-bánáti egyházmegye aljegyzőjét választotta meg lelkipásztorává. — A tisza-tarjáni ref. egyház Tóth Ferenc berzéki lelkészt választotta meg lel­készévé. Lelkészbeiktatások. A körös-nagyrév i ref. egyház június 16 án iktatta be hivatalába új lelkészét Veress Istvánt. A beiktatást az egyházmegye esperese, Szabó Károly végezte. — Folyó hó 1-én lesz a beiktatása Bél­teky Lajosnak mándoki és Juhász Sándornak győrteleki lelkészi állásába. Egyházmegyei gyűlések és értekezletek. A tatai ref. egyházmegye június 26-án tartotta meg lelkészi értekezletét Ácson, közgyűlését pedig 28-án Tatán. — A vesz­prémi ref. egyházmegye közgyűlése f. hó 2-án lesz Vesz­prémben. — A komáromi ref. egyházmegye lelkészi érte­kezletét f. hó ll-én, közgyűlését f. hó 12-én fogja meg­artani Komáromban. — Az arad-békési evang. egyház­megye f. hó 30-án Mező-Berényben, — a felsö-vasi evang. egyházmegye f. hó 4-én Szombathelyen fogja megtartatni közgyűlését. Az arad-békési evang. egyházmegye mult hó 12-én tartotta meg lelkészi értekezletét Békés-Csabán, Korén Pál esperes elnöklete alatt. Tárgyalta az egyház­megyei elnökségnek az egyházak látogatására vonatkozó szabályrendelet-tervezetét, s a szabályrendeletet felesle­gesnek Ítélte, miután az egyházi törvény eléggé körülírja az elnökség jogait és kötelességeit. Az evang. lelkészfiak segélyző-egyessületének felállítását szükségesnek mondotta ki; az erre vonatkozó alapszabály-tervezetet elfogadta, s elhatározta, hogy a felállítandó egyesületbe az egyház­megye minden lelkésze be fog lépni. A lelkészi gondozás alapelveinek kidolgozására, valamint az ultramontanizmus elleni védekezés mikéntje tárgyában bizottságokat kül­dött ki az értekezlet. A kolozsvári ref. egyház presbitériuma mult hó 17-én elhatározta, hogy az egyháznak üresedésben levő negyedik lelkészi állását még egy évig nem tölti be, hanem helyettes lelkészszel láttatja el. Helyettes lelkészül egy évre újra Németh Sándor segédlelkészt alkalmazta a presbitérium. Templomavatások. A lótli-i ref. leányegyház mult hő 17-én avatta fel szent rendeltetésére új templomát. A felavató beszédet Juhász Pal esperes tartotta, utánna pedig Patay Károly egyházmegyei főjegyző mondott egy­házi beszédet. Az úrvacsorát Bihari Kálmán pozbai és Gsekey Dávid alsó-váradi lelkészek osztották ki. — A magyar-barnag-i ref. gyülekezet ugyancsak mult hó 17-én avatta fel megújított templomát. A felavató beszédet Dem­jén Márton veszprémi lelkész tartotta, Nagy Benő péceli lelkész keresztelt, Táncos Gyula ottani lelkész konfir­mált, Barthalos Dezső tótvásonyi lelkész egyházmegyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom