Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-24 / 25. szám

EGYHÁZ. Hálanyilatkozat. Miskolci papságom ötvenedik évfordulójának emlékére, folyó évi június 10-én lefolyt egyházi ünnepély alkalmából oly sokan adták jelét irántam való rokonszenvüknek, jóindulaiaiknak, részint mint erkölcsi testületek kiküldöttei, megbízottai, részint mint rokonaim, barátaim, személyes jóakaróim: hogy legjobb akarat mellett sem vagyok képes jóságukért s megtisztelő figyelmükért hálás köszönetemet másképen kifejezni, mint e köszönőlap útján. Fogadják azért hálám kifejezését irányomban nyilvánított jóságukért, mint olyat, mely szivem lapjáról van e lapra másolva. Miskolc, 1900. június hó 12. Kan Bertalan ev. ref. püspök. A budapesti evang. egyházak szervezése ügyében kiküldött bizottság gyűlést tartott s tudomásul vette a gyülekezetek válaszát. Abban állapodott meg a bizottság, hogy egy község határán lehet több önálló anyaegyház is, azért a mostani egyházak önállásukban meghagyhatok; habár az egyesülés, mind a budapesti egyház, mind a közegyház szempontjából nagyon kívánatos volna. A kisebbség az önálló egyházakat kerüleienkint elkülönítve kivánja szerveztetni. A bizottság azt javasolja, hogy mindegyik egyház irja össze híveit, hogy a közalapot a szerint lehessen Budapestre is kivetni; minthogy pedig a magyar egyház híveinek száma azt az alkotmány szerint megköveteli: szervezzen a gyülekezet uj lelkészi állomást. (Ev. Eyyh. I*k.) A dunáninneni evang. egyházkerület folyó évi augusztus hó 14—16. napjain fogja közgyűlését megtartani Balassa-Gvarmaton. A somlyóvidéki evang. lelkész-egyesület f. hó 6-án tartotta meg értekezletét, a melynek érdekességét és fontosságát nagyban fokozta Gyurátz Ferenc püspök elnöki megnyitóbeszéde. Megelőző istentisztelet és ürvacsoraosztás után Gyurátz Ferenc püspök hosszabb megnyitó beszédet tartott, a melyben mély bölcseséggel reámutatott arra, hogy mi a magyarázata a bensejében már magát lejárt r. katholicizmus mai sikereinek és ezzel szemben az evangéliumi protestantizmus veszteségeinek. Az ember maga érzi — úgymond — gyengeségét; keresi a támaszt, keresi a feltétlen megnyugvást, a feltétlen tekintélyt, hogy ez előtt leborulva meghódoljon, de egyúttal ennek szárnya alatt teljes nyugalomban élhessen. Innen van a társadalmunkban is észlelhető anyagelvüség, másrészről pedig az emberiségnek szellemi gyámság utáni vágyódása. Innen van a r. katholikus egyháznak ujabb és ujabb diadala, az ultrainontanizmus előnyomulása. A kik megunták a harcot, a kik magukat gyengéknek érezik a a szabadság eszméjéért folytatandó küzdelemre és nyugalomra vágynak: — azokat a r. kath. egyház Ígéreteivel magához vonja. társadalom egy része hajlandó e csábító szavakra hallgatni és szívesen ismeri el az egyház gyámságának üdvözítő voltát, mely az ö feltétlen alárendelést követelő szavaival : »nezd, egyszerűen ide adod magadat — lelked üdvösségéről nem kell gondoskodnod, az az én gondom!« — sokakat von a maga gyámsága alá! — Ezzel szemben a protestantizmus az igazság kutatását, a lelki szabadságot, önállóságot, küzdelmet és az egyéni felelősséget hangoztatja, a melyektől, különösen pedig ez utóbbitól fél és irtózik a mai enervált és bűnös generáció, — s ebben van a protestantizmus sikertelenségének és veszteségeinek magyarázata. De ha ez igy van is, azért a protestáns egyháznak nem szabad s nem lehet a küzdelmet feladnia, mert a mit ő hirdet, az a Krisztus tanítása, az az igazság. A küzdelmet folytatni kell lankadatlanul, a mig a köztudatot át nem hatják az evangelium igazságai. S ebbe a küzdelembe be kell vonni a hivek seregét is, hogy legyenek támogatói a lelkészeknek. A folyó ügyek és a jelentések elintézése után Szily Lénárd gergelvi lelkész olvasta fel »Az önképzésiről irt értekezését. Az indítványok tárgyalása folyamán több aktuális kérdés került szóba. így az értekezlet, Porkoláb Gyula indítványára magáévá tette azt az eszmét, hogy gyűléseire a jövőben világiakat is meghiv, hogy ezekben érdeklődést keltsen az egyházi élet iránt. Elfogadta az értekezlet Balogh István azon indítványát is, mely a gyülekezetek anyagi jólétének biztosítása céljából ingatlanok vásárlását ajánlja. Lelkészválasztás. A gelléri ref. egyház meghívás útján Gálff'y Gyula segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. A r. kath. kongrua-bizottság f. hó 11—19. napjai közt több izben ülésezett. A 11-ki ülésen megválasztották a nagyobb egyházi javadalmak felülvizsgálatára alakított tizenötös bizottságot és meghallgatták Timon Ákos központi előadónak, a jövedelmi bevallások felülvizsgálatának eredményéről tett jelentését. E szerint az esztergomi érseki tartományban 1079, a kalocsa-bácsiban 119, az egriben 368, a gyulafehérvár-fogarasiban 1493, a zágrábiban 19 plébánia jövedelme szorul a 800 frtig való kiegészítésre. E célra összesen 2.506,6(50 korona volna szükséges. Ehhez járulna még a segédlelkészi jövedelmek 500 frtig való kiegészítése, mely célra 204-.706 korona volna szükséges. — A 13-ki ülésen elfogadták a bevallási iveknek a revízió szerinti kiigazítására vonatkozó előadói indítványokat és megválasztották a kegyúri viszony szabályozásának, a párbérszolgáltatások, a stóladíjak és alapítványok, a görög, szert. kath. lelkészségek szabályozásának kérdésével foglalkozó négy szakbizottságot. Ezeken kivül még több ülést is tartott a bizottság, azok tanácskozásairól azonban, mint bizalmas lermészetüekről, nem adtak ki semmi tudósítást. Tisza István a mai felekezeti viszonyokról. Tisza István f. hó 19-én vette át a biharmegyei szabadelvű párt elnökségét, s ez alkalommal mondott beszédében megemlékezett a mai feszült felekezeti viszonyokról is. Kárhoztatott és elitélt minden olyan törekvést, a mely a magyar nemzet fiai közé a felekezeti torzsalkodások és harcok üszkét akarná dobni; de hogy ilyen törekvések vannak, arra ő is reámutatott, a mikor íel-60*