Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-17 / 24. szám

sítő központunk? Van. Van egy ideális központunk: Isten országa. És van egy reális központunk : retbrmátos egyházunk. Beszél továbbá a hitről, mely összeköt Istennel. Ez a hit szubjectiv oldala. De van a hitnek az emberek millióit közösségbe fűző s egyszersmind ujjászülő ereje is. Ez a hit szociális oldala. Egyházi életünk fő faktora ezután is a templom marad, a hol a hitnek két oldala érvényesül. De feladataink megoldásában a másik tényező az iskola, melynek a hitéletre fontos szerepét vázolja. E két szervezeten kivül szükségünk van egyháztársadalmi életre is. Mert a társadalom hatalom. S ha a társadalmat az evangeliumi bitből folyó tevékenységek, cselekedetek és intézmények hatják át, megtörik az ultramontánizmus és a szociáldemokrácia ereje. Az ördög ugyanis erősebb lehet, mint az ember, de azért mindig gyengébb, mint az Isten. Ezen feladatok mellett ott tátongnak a mindig jobban emelkedő anyagi szükségek, melyekkel a mai törvényhozásnak körülményesebben kell foglalkoznia, mint foglalkozott az 1848-iki. E mellett azonban a hivek munkaerejét és áldozatkészségét is fokozni kell. Mert a számos feladat megoldása céljából az eddiginél több anyagi és erkölcsi eszközre van szükségünk. És szükségünk van bizonyos új intézményekre, új szervekre, melyek az egyháznak segítségül legyenek, de a melyekben és melyek által az egyház foglalkozik is híveivel és foglalkoztatja is őket. E szervekről a tárgysorozat pontja alatt következő leiolvasásában szóland részletesebben. Ezután br. Bárffy Dezső, mint legidősebb főgondnok olvasta fel a következő megnyitóbeszédét: Az 1894-ik évben Maros-Vásárhelyen megszülemlett eszme, az abban életre kelt cél megvalósítására jöttünk össze. Mit akarunk? Az egyházi ismeretek terjesztése, a református tudat és egyházi összetartozás érzésének ápolása, a református hit és egyházi élet intenzivitásának elősegítése, az egyházi és világi elemek református egyházunk isteni küldetéséből folyó föladatainak megoldhatása által követelt közös munkára tömörülése, 6z 3, mit emez alakuló közgyűlés elé terjesztendő alapszabálytervezet, mint célt tűz ki. Ez az, a mit akarunk! Mint az erdélyi egyházkerületet rangidősebb vezető világi főgondnoka, kedves kötelességemnek tartom az első megnyitóbeszéd után, mint első emelni szót és üdvözölni a megindult mozgalmat, melytől sokat várok, de melynek elodázhatatlan szükségét föltétlenül érzem. Kifejezést adtam már ennek akkor, midőn a főtiszteletű püspök, Bartók György dr. ő méltóságával együttesen az értekezlet érdekében kibocsátott, fölhívásunkban így szóltunk: Szükséges, hogy legyen minden akadályt legyőző, életerős közszellemünk, melynek egy célra siető tevékenysége áldást hoz az egyházra, javára válik a hazának s tanúbizonyságot tesz mellettünk arról, hogy mi nem ok nélkül valljuk szellemi életünk egyedüli fejének a Krisztust! Ki kell jelentenünk, hogy e törekvéshez mi magunk is egész lélekkel csatlakozunk, mert meg vagyunk győződve, hogy egyházi és társadalmi föllendülésre és munkára szükség van. És valóban, föllendülésre és munkára szükség van! Az utolsó évek alakulásai kettőzött kötelességünkké teszik komolyan és erélylyel munkálni a vallásos igazság, a szeretet, a szabadság elveinek érvényesülése érdekében. Az idegen nemzeti, nem magyar talajban gyökeret vert visszahatás kettőzött erélylyel és kíméletet nem ismerő vakmerőséggel kezd minálunk is érvényesülőleg föllépni. Romboló hatása fenyegetően jelentkezik már is. Ezzel szemben védekezni kell. Védekezni, nem ugyan a támadás fegyvereivel, nem a felekezeti egyoldalúság kizárólagosságával, de igenis, a mi prot. világelvünkkel, mely maga a jézusi igazság. Nem lehet törekvésünk, a változó politikai esetlegességeknek magunkat alávetve. bármely politikai párt keretében zsugorítani össze ama munkásságot, mely kell, hogy a jelen értekezlet által kitűzött cél szem előtt tarlásával munkálkodásunkat irányítsa és vezesse. Ezért nem is lehet, de nem is szabad akarni a jelen mozgalomnak bármely politikai jelleget vagy színezetet adni. Egyedül az egyháztársadalmi téren kell az alakulandó egyházi értekezletnek, a hivatalos egyházi szervezet keretén belül, annak fenhatósága és ellenőrzése mellett, egyházi jelleggel a protestantizmust a vallásos élet elveivel talán megteremteni. Mindenesetre azonban fejleszteni az evangéliumi protestáns közszellemet, erre van mindenek fölött szükség és sokkal több és nagyobb szükség, mint eddig. Helyes tehát ezen megindult mozgalom; jogos, mert megengedett téren, az egyházi élet belsejében mozog. És úgy hiszem, jól választott eszközökkel indul meg, midőn az egyházi, mint világi elemet bevonva keresi és meg is találja a módokat, melyekkel minden igaz reformátusnak megadja az alkalmat és tért egyháza érdekeit erejéhez mérten szolgálni, közreműködni abban, hogy megelevenedjék a vallásos élő hit, a történelmileg képződött hitbuzgalom és a hitünkhöz,vallásunkhoz való ragaszkodás szükségének erős érzete. Biztat a remény, hogy a megindult mozgalom zátonyra jutni nem fog. Erős bennem a hit, hogy a kitűzött cel érdekében, a magyar nemzet s evangélium szerint reformált egyházunk javára jól vannak választva az eszközök. Mint egyik .jeles költőnk mondja: Ha jő a cél, melyet kitűztél magadnak, akadnak arra biztos eszközök. (Dobsa). Lehet-e kédkedni, hogy célunk jogos, igaz és helyes? Csak buzgó érdeklődés, kitartás és bizalom vezessen. Küzdjünk és megerősödik az igazi közszellem, mely éltet és föntart. Az úr mondja Madáchnál : Ember, küzdj és bizva-bizzál! Szabadjon nekem, mint egyházkerületünk rangidősebb főgondnokának ezen egyházi értekezletünk alakulása alkalmával mondani: alakuljunk, mert egyháztársadalmi föllendülésre és munkára szükség van ! (Folyt, köv.) Benke István, ev. ref. főgimnáziumi tanár. EGYHÁZ. Püspöki visitatio. Baltik Frigyes püspök a mult hónap végén a nógrádi gyülekezeteket látogatta meg Beniczky Árpád esperességi felügyelő kíséretében. Meglátogatta a püspök Szirákot, Dengeleget, Beért, Vanyarezot és Gutát. A gyülekezetek mindenütt örömmel és méltó tisztelettel fogadták a püspököt, a ki általában mindenütt rendben találta az egyházakat. Egyházi aranykönyv. Dr. Darányi Ignác a révkomáromi ref. egyháznak, urasztala készítésére 400 koronát adományozott. Lelkészválasztás. A református-kovácsházai gyülekezet Csák Emilt választotta meg lelkipásztorává. A zilahi lelkészi kör legutóbbi értekezletét Szilágv-Sámsonban tartotta meg, Magyarósy István elnöklete alatt. Az értekezletet istentisztelet előzte meg, a melyen Dobay Lajos tartott egyházi beszédet. Az elnöki tartalmas megnyitó beszéd után Veress Sándor tartott felolvasást, a melyben az igaz keresztyén hit eredetéről és munkáiról szólott. Tárgyalta továbbá az értekezlet az egyházmegye négy esperességre osztására vonatkozó mun-