Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-03 / 22. szám

után Molnár Albert theol. tanár mutatta fel az értekezlet nagy jelentőségét s kérte a jelenvoltakat annak felkarolására. Nagy Károly theol. tanár, az intéző bizottság jegyzője jelentette, hogy eddig már 150-en jelentkeztek az értekezletre, de remélhető, hogy a megjelenők száma meg fogja ütni az 500-at is. Jelentette továbbá, hogy a gyülekezet előkelő asszonyai és leányai körében ez alkalomra mozgalom indult meg egy nagy női énekkar megalakítása iránt. Végül indítványozta, hogy az értekezlet bizottságokat küldjön ki az előkészítés és rendezés végett. Az értekezlet a javasolt hét bizottságot meg is választotta. A pozsonyvidéki evang. papi értekezlet mult hó 16-án tartotta meg gyűlését. Biblia-magyarázatot tartott Raffay Sándor theol. tanár, utana pedig Trsztyénszky Ferenc értekezett a gyülekezeti szellemi és erkölcsi élet alakításáról és fejlesztéséről. A bajok orvosiásat — mondá — sokan az egyházfegyelem szigorításával vélik eszközölhetni. Ez tévedés és a pápistaság utánzása. A fegyelemnek nem intézményszerünek és megtorlónak, hanem preventívnek, bensőnek, a hitéletből fakadónak kell lennie. Ehhez az alapot azonban az evangélium erőinek az életbe bevitele által kell megvetni. E végből kívánatos a gyermekek valláserkölcsi nevelésének intenzivebbé tétele; az igének a nép lelkületéhez és a szükségekhez alkalmazott hirdetése; a lelkipásztorkodás hűséges gyakorlása; egyesületek és szövetkezetek szervezése. — A belmissziói egyesületek kérdésében az a véleménye az értekezletnek, hogy a belmissziói tevékenység nem egy egyesületnek, hanem az egész egyháznak a feladata. — A hazafias és egyéb ünnepek megtartása ügyében azt határozták, hogy az új ünnepeket csak az egyház törvényhozási intézkedése alapján kell megtartani. — A szuplikáció mai formájának megváltoztatását és annak gyülekezeti megváltását szükségesnek mondották ki. — Több szó esett a Luthertársaságról is, különösen abból a szempontból, hogy miért nem tud a társaság kellő virágzásra emelkedni ? Ennek okát abban látták, hogy a társaság nem tudott a nép lelkéhez hozzá nőni. Stromp László azt indítványozta, hogy a társaság szegődjék a belmisszió szolgálatába s elevenebb szervezetet alkosson magának. Ez indítvány konkrét kidolgozására bizottságot küldtek ki. Református misszió a Felvidéken Június hó 4-ikén, pünköst másodnapján a Vágvölgyi ev. ref. hívek számára Trencsén városban, a megyeház dísztermében délelőtti 10 órakor kezdődőleg úrvacsora-osztással egybekötött istentiszteletet tart Sedivy László nyitrai missziói lelkész. Ugyanaznap d. e. 9 órakor presbiteri gyűlés lesz; az istentisztelet után pedig a trencsénmegyei református tanulók vallásvizsgája tartatik meg. Egyházi olvasókör alakulás. A szlavóniai Maradék református magyar hívei, kik csak pár éve tértek át a r. kath. egyházból, buzgón igyekeznek helyettes lelkészük, KulifTay István vezetése alatt erősödni a hitben s a magyarságban Legközelebb egyházi olvasókört szerveztek e végre. Üdvözöljük az új olvasókört s kívánjuk, hogy minél evangéliumibb és minél magyarabb szellemfolytassa működését. Egyszersmind pártoló figyelméb e ajánljuk az új olvasókört laptársainknak sa »Koszorúc-nak. A békési evang. egyházmegye lelkészei mult hó 16-án tartották meg értekezletüket Orosházán, Veress József esperes elnöklete alatt. Tárgyalta az értekezlet a kerületi segélyző-egyesület alapszabályain eszközlendő módosításokat ; az egyházmegyei elnökségnek az egyházközségek látogatására vonatkozó szabályrendeleti tervezetét; Csermák Károly a lelkipásztorkodás gyakorlásáról olvasott értekezést, hangsúlyozván az ifjúság vallásos nevelését, a hívek látogatását, a szegények gondozását és felolvasások tartását. Végül bemutatta az elnök a lelkészfiakat segélyző-egyesület alapszabály tervezetét. Az értekezlet örömmel fogadta s kijelentette, hogy minden tagja be fog lépni az egyesületbe. Lelkészfiak segélyző-egyesülete. Evangélikus testvéreink. kik az újabb időben mindenben megelőznek bennünket reformátusokat, újra egy nagy alkotáson munkalkodnak. A »Tanítók Háza* eszméjének megfelelöleg segéiyzőegyesületet akarnak alakítani a tanuló lelkészfiak anyagi támogatására és esetleg, megszilárdulása után »Otthonok* létesítésére. Az új egyesület alapszabályait a kiküldött bizottság már el is készítette. Ez alapszabály tervezet szerint az egyesület cime lenne: »A magyarországi ág. hitv. ev. lelkészek tanuló fiait segélyző egyesület*. Célja: a lelkészek tanuló fiainak tanuló éveik alatt való segélyezéze, egyelőre az által, hogy azoknak pénzbeli segítséget nyújt, vagy támogatást szerez, — később pedig, ha anyagi ereje engedi, az által, hogy Budapesten, esetleg más városokban >0tthonokat« létesít, a melyekben a tanuló lelkészfiak lakást és ellátást nyernek. Rendes tagja lehet az egyesületnek minden, a magyarországi evang. egyház kötelékébe tartozó lelkész, segédlelkész, lelkészi képesítéssel bíró hitoktató vagy vallástanár, a ki belépési díj címén egyszer s mindenkorra 5, s tagsági díj címén évenként 10 koronát fizet. A segélyezés egyelőre 60, 80 és 100 koronás évi segélyösszegekkel történnék; az egyesület megerősödése esetén azonban magasabb segélyezési osztályok is volnának szervezhetők. A segélyegyesület és annak vagyona felett a főfelügyeletet az egyetemes gyűlés gyakorolná. A segélyezendő lelkészfiak köteleztetnének arra, hogy pályavégzésük után legalább 60 korona alapítványt tesznek az egyesületnél. Melegen óhajtjuk, hogy a nemes célú egyesület megvalósulhasson. A mérki templomépítés esete, a melyből kifolyólag a néppárt »keresztyén* lelkű vezérférfia, Molnár János apát úr a minap interpellációt intézett a belügyminiszterhez, egyik beszélő bizonysága az ultramontán pápista türelmetlenségnek. Molnár apát úr igyekezett befeketíteni a mérki reformátusokat, pedig hogy a valódi feketeség ott van Molnár apát és elvtársai lelkében, világosan bizonyítja azt Ujfalussv Béla tiszántúli ref. egyházkerületi tanácsbirónak és főjegyzőnek ez ügyben a Magyar Szóban közzétett nyilatkozata. A valódi tényállás az, hogy a mérki reformátusok nem akartak telket erőszakolni ki a községtől, hanem csak azt kérték, hogy a saját telkükön építendő templom szebb és célszerűbb elhelyezése végett engedjen át a község az utcából 30—40 négyszögölet, mint a hogy ezt megtette a r. kath. templom építése alkalmával is. A pápista pap által fanatizált községi képviselőtestület azonban a kérelem teljesítését, azon indokból, hogy a reformátusok istentisztelete zavarná a r. katholikusokét, — megtagadta. A képviselőtestület e határozatát a megyei közigazgatási bizottság megvaltoz-