Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-27 / 21. szám

IRODALOM. ** Kurzes Handbuch zum Religioasunterrichte (nach der Lehre der evangelischer Kirche helv. Conf.) für die k. u. k. Militár-Erziehungs- und Bildungs-Anstalten von Maximilian Kinsele, k. u. k. ev. Militár-Seelsorger h. C. in Kaschau. Kaschau (Werfer) 1899. 69 lap. Ára ? Rövid bevezetés után 3 részben tárgyalja a ker. hittant, erkölcstant és egyháztörténetet. A bevezetésben foglalkozik a vallással általában s a keresztyén vallással különösen. A vallás, szerzőnk szerint, »das Verháltniss des Menschen zur Gottheit*, a mi csakugyan nagyon általános valami. A ker. vallástanról azt tartja, hogy az »handelt von den in den Evangelien enthaltenen Satzungen und Vorschriften«. Hol maradtak az apostoli iratok? S aztán több a keresztyén vallás, mint pusztán csak »Satzungok és Vorschriftenek* gyűjteménye. A ker. hittanban felette hibás és evangélium- és protestánsellenes a hitről adott következő meghatározása: »Glauben heisst überzeugt sein, dass etwas, was wir mit unseren eigenen Sinnen nicht begreifen können, wahr ist, weil uns die Auctoritat der Mittheilenden dafür bürgt.« Ez pápista meghatározás; a Gatechismus Romanus s az esztergomi káté hitfogalmára emlékeztet. Ugyancsak hibás a hittani részben az úrvacsoráról adott következő meghatározása : »Nach der Lehre der ev. Kirche helv. Conf. ist das heil. Abendmalil eine einfache Gedáchtnissfeier des Todes J. Ghristi, wobei körperlich nur Brod und Wein genossen wird.« Ez nem a ref. egyház, hanem Zwingli dogmatikai felfogása, a melynél az úrvacsora sakramentumi és kommuniói jellege hiányzik. Nagyon röviden tárgyalja az erkölcstani részt s csak főbb vonásaiban az egyháztörténetet. A magyar protestantizmus történetét épen csak hogy érinti. A történeti részben hibás a tárgyalás a 33. és 42. §-ban. A csalatkozhatlanságról szólva meg kellett volna említenie az ó-kath. reformmozgalmat. E »rövid kézikönyv« egyéb tekintetben is erős javítást igényel. (Sz.M.) EGYHÁZ. Egyházmegyei papi hitel-szövetkezet. Lágler Sándor kölesdi ág. ev. leik. indítványt fog tenni esperessége legközelebbi papi értekezletén papi hitel-szövetkezetek létesítése iránt. Tervét ő maga így ismerteti a Prot. Pap c. folyóiratban: Egy egyházmegye lelkészi kara képezne egy hitel-szövetkezetet. Megalakulna a szövetkezet 10 évre. Kötelezné magát minden tag évenként 10—20 stb. korona befizetésére. A befizetett összegek a tagok közt kölcsönöztetnek mérsékelt kamatra, úgy hogy a kölcsön egytizedrésze évenként okvetlen törlesztettnék. A szövetkezet, mint testület, hitelt is vehetne igénybe a kölcsönszükségletének kielégítésére, a mely hitelről az egész szövetkezet testületileg és tagjai egyenként felelősséget vállalnak. Hitel csupán gazdasági beruházásra, p. o. marhaállomány beszerzésére nyújtatnék, első sorban azoknak, a kik újonnan léptek hivatalba (és egyszersmind a szövetkezetbe). Kényes dolog az az egyénenként és testületileg való felelősség. De ha egy-egy községi hitelszövetkezetben a legkülönbözőbb társadalmi osztályokba és rétegekbe tartozó elemek' kellő vigyázat és ellenőrködés mellett meg tudják bírálni az egyes tagok hitelképességét, s ritka eset, hogy veszteség előfordulna: mennyivel inkább lehetséges ez hivatali kollégák között! Az egyesekre háramló anyagi előnyök mellett számításba jő az erkölcsi haszon. Erősödnék a testületi szellem, szorosabbra füzetnék a kollégiális, testvéri kapocs. Testesülést nyerne az apostoli szó: »Egymásnak terhét hordozzátok és így töltsétek be a Krisztus törvényét!* A Baldácsy-alapítvány kezelő bizottsága f. hó 21-én tartotta meg évi közgyűlését Budapesten. A kerületek képviseletében megjelent püspökök, főgondnokok és választmányi tagok, Tisza Kálmán elnöklete alatt meghallgatták a mult évről szóló pénztári számadást, ügyészi jelentést, és mindkettőt rendben találva, helyben hagyták. Ügyészi előterjesztés értelmében megállapították a folyó évi költségvetést és a kerületek közt kiosztandó járulékok összegét. Az alapítvány jövedelmeiből az idén is, mint már a mult évben. 44.000 frt jut a kerületeknek, s 4—4 ezer forint egyenlő összegekben fog közöttük felosztatni. — Végül a kisorsolás folytán megüresedett igazgató-tanácsi állásokat töltötte be a bizottság, megválasztva azokra újra Fabinyi Teofilt, Szilassy Aladárt és Perlaky Eleket. Az egyet, énekügyi bizottság zenei albizottsága, minta Spataki Lapokban olvassuk, f. hó 9. és 10-én tartotla meg gyűlését S.-alja-Ujhelyen. A bizottság tagjai, a beteg Lévay József kivételével mind megjelentek s bemutatták a ritmizált dallamokat. A régiek közül felvett és egységes elvek szerint ritmizált a bizottság mintegy 85 dallamot és a benyújtott újak közül elfogadott 10—12-őt. E dallamokat nem fogják kinyomatni, azonban az elnök a szövegíróknak, kívánatra másolatban szívesen megküldi. A bizottság munkálata az ősz folyamán egybegyűlendő énekügyi bizottság elé fog terjeszttetni. Püspöki látogatás. Antal Gábor dunántúli ref. püspök f. hó 12-én Istvándiba szállt ki, hogy a gyülekezet némely tagjai és a lelkész közt már régóta húzódó odiozus és perrel is bevégzett ügyet, a mi miatt az elégedetlenek az egyházból kilépéssel fenyegetőznek, — békességesen elintézze. A presbitériumhoz és az oda meghívott elégedetlenekhez a szeretet hangján szép beszédet intézett és felhívta őket a békélésre és a bírósági ítéletekben megnyugodásra. Békéltető szavai azonban, a mint a Dtúli Prot. Lapban olvassuk, nem igen találtak meghali gattatásra és az elégedetlenek kibékülés nélkül távoztak. -- Bizony szomorú jele az időknek! Egyházalakulás. A zala-egerszegi ref. hivek elhatározták, hogy egyházzá alakulnak s e szándékukat közölték is Somogyi Gyula esperessel. Az alakuló gyűlést f. hó 20-án tartották meg. Egyházmegyei egyházi értekezlet. A debreceni ref. egyházmegye f. hó 8-án tartotta meg értekezletét Berettyó-Újfaluban. Az értekezleten megjelentek Kiss Áron