Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-27 / 21. szám

ebben, a két világnézlet között tiszta fegyverekkel folyó harcban a Jézus Krisztus szeretetének szellemében ragadják meg az igét. Csak közéletünk javára fog szolgálni, ha nemcsak a mulandó dolgok feletti kérdések fogják foglalkoztatni az elméket, hanem ha valami magasabb lendületet is nyer a közgondolkozás és népünk ezreinek nézletkörébe az örökkévaió dolgok is bevonatnak. Hogy vájjon a pápa teljes mérvben csalhatatlan-e vagy sem? hogy a pápás egyházban, a szigorú megkötöttség mellett van-e a szabadságnak lehetősége ? — ezek oly kérdések, a melyek a magok egészében inkább a tudósokat és lelkészeket, mint a hivők tömegét foglalkoztatják. A nép nem várta be a pápa csalhatatlanságának zsinati meghatározását, hanem nyilvános alkalmakkor, már sokkal az előtt valami felsőbb lénynek tekintette őt. Mikor a térdeplő tömeg a pápai áldást hallotta:a tiszteletteljes félelem olyan szent borzalma ragadta meg, mintha maga Jézus mondta volna az áldást; mintha magok az égi seregek is igent és áment mondtak volna reá. Mivel az isteni nem érzékelhető, azért van az, hogy ezt a modern ember is valami távolinak kepzeli. Az áldást osztogató pápában kézzelfogható valóságként látta megjelenni az istenit. A nép ilyes benyomások után itél és nem töri fejét a felett, hogy a pápai hatalom mennyiben függ a zsinat hatalmától és hogy az egyház tekintélye mennyiben irányadó még a tudomány dolgaiban is. De másként áll a dolog a Mária tiszteletével. Elmondhatjuk, hogy a Mária tisztelete egyenesen a rótn. kath. nép szivéből fakadt, és pedig inkább, mint akármi más. A róm. kath. nép előtt Mária a legfenségesebb és legdicsőbb alak mindazok között, a miket az égen és a földön ismer, tud és érez. Még csak azt sem állíthatjuk, hogy csökkent volna tisztelete a századok folyamán. Sőt ellenkezőleg; — Mária tisztelete épen a mi kritikus századunkban, épen a nagy előhaladás eme korszakában nyert nagyobb lendületet. Néhány évtized előtt jelentetett ki az egyház nevében, egész ünnepélyességgel az a hittétel, hogy a szent szűz már születése által fölibe emeltetett a közönséges halandók egész seregének. Kevéssel az előtt lett a Pyrenék lábánál fekvő kis városka: Lourdes, nagy búcsújáró helylyé, hová a hivők százezrei tolulnak, mivel ott, az egyház hite szerint, Mária egy pásztorlánykának megjelent. Eurrer K. után (Folyt, köv.) Ruszkay Gyula. BELFÖLD. A budapesti ev. ref. egyház életéből az 1899-ik évről. Részlelek az egyház 1900-évi értesítőjéből. Midőn az egyháztanács kimutatását közli azon adományoknak, melyek a közelebb mult évben a kezelése alatt levő pénztárba az egyháztagoktól befolytak: kedves kötelességének ismeri egyszersmind a gyülekezet t. tagjait, részint az e most említett és más egyeb forrásokból befolyó jövedelmeknek miként történt felhasználása, részint egyházi életünk s főgimnáziumunk helyzete és az azok körében a lefolyt év alatt felmerült nevezetesebb mozzanatok felöl, ha csak a főbb vonásokban is, tájékoztatni. Ae egyházi élet. A szá/ad fordulása, mintha a lelki életben is fordulást idézne elő. A 19 ik század közepe felé hazánkban megindult liberális aramlat, kalvinista egyhazunk szelleméből, hazánk s egyházunk történelméből érthetőleg, legelső sorban a református egyház müveit elemét sodorta magával, s az utóbbi öt-hat évtized alatt Kálvin magyarországi hívei hiven harcoltak a politikai szabadság zászlója alatt, ha kellett szóval vagy tollal, ha kellett karddal. Ámde az ország régi intézményeinek modern intézményekkel felcserélése, a mult időkből eredő bilincseknek széttördelésére irányult hazafiúi lelkesedés hajlandó volt a vallást és egyházat is oly ódon intézménynek tekinteni, mely a modern, józan szabadelvüséggel talán nem is fér össze; az igazi evangéliumot, az örvendetes izenetet — gondolák sokan—ne a bibliában, hanem a franciák kis kátéjában keressük, A müveiteknek, kik a szabadság szobra előtt tömjéneznek, nincs szükségük az ősök altal épített templomokra. A szabadelvüséggel másfelől karonfogva járt a vallási türelem. Helyes. Csakhogy a türelem alatt nem a mások vallásos hitének tiszteletben tartását értették, hanem a saját vallásunk iránti közönyt, az egyházunk iránti meghidegülést. A közelebbi évek uj szellem lengedezéséröl tesznek tanúságot. Az az élő, munkás evangéliumi hit, mely külföldi hitrokonaink között oly nemes gyümölcsöket terem, mely kicsi népeket erősekké, előbb jelentéktelen szegény országokat anyagi, erkölcsi tekintetben hatalmas birodalmakká nevelt, nálunk is, mintha éledezne A valódi, a népeket boldogító szabadság fája az igazi vallásosság levegőjében tenyészik; minden országnak talpköve a tiszta erkölcs, ez pedig elválhatlan kapcsolatban van az erős vallásos hittel. Az utóbbi években örömmel tapasztalható a templomi istentiszteleteket látogatók számának növekedése. Ezért is az egyháztanácsnak egyik főgondját képezi az istentiszteleti helyeknek és időknek szaporítása. Azon kivül, hogy a kálvin-téri, hold-utcai, fazekas-téri, zuglói templomokban, a rózsa-utcai bérelt teremben, a rákosfalvai községi iskola-épületben, a svábhegyi iskola egyik termében, a kőbányai már készen álló paplak egyik ideiglenesen e célra berendezett helyiségében, a Bethesda kórházban minden vasár- és ünnepnapon, a lipótmezei tébolydában minden második vasárnapon, a Veres-kereszt egylet kórházában minden évnegyedben, a Bethesdában még minden szerdán délután is fölváltva, hol magyar, hol német nyelven, rendes istentiszteletek tartatnak, közelebb a székes-fővárosi tanács készséggel felajánlott engedélyével a főbb ünnepeken a német- és mester-utcai, reménylhetőleg a külső váci-úti községi iskolák tornacsarnokaiban is istentiszteletek fognak tartatni. De minthogy ily intézkedés mellett is elégtelen a hely. azért a kálvin-téri templomban, Adventtől Húsvétig minden vasárnap még harmadik istentisztelet is tartatik, estve 6—7 órakor; a sátoros ünnepek első napjain pedig délelőtt kétszer, —9 és 12 órakor kezdődőleg — fog úrvacsoraosztással egybekötötten Isten igéje hirdettetni; ó-év utolsó napján d. u. 3 és 6 órakor fog a hálaének és hálaima felhangzani. Az iskola-termek e tekintetben jó kisegítők, de önkényt értetőleg csak ideiglenesen] azért is az egyháztanács közelebb már az első lépést megtette arra nézve, hogy a székes főváros oly részeiben, melyekben hitrokonaink nagyobb számmal laknak, új templom, esetleg imaházak emeltessenek. Hogy Isten ezekre mikor segít reá. az a jövő titka. Az egyházias érzületnek még erősebb tüneteivel találkozunk németajkú leányegyházunk körében, hol a vasárnapi rendes istentiszteleten kivül, részint vasárnap, részint a hét más napján esteli vallásos összejövetelek, ima-órák. vallásos felolvasások tartatnak. E leányegyhaz, melvben a tagok száma mintegy 500-ra rúg, s mely