Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-20 / 20. szám
A »Kolozsvári Ref. Ifjúsági Egyesület* május 5-én tartotta meg alakuló közgyűlését a ref. theol. fakultás dísztermében. Mircse Ferenc elnök nyitotta meg a gyűlést. Az énekkar által elénekelt dicséret után Magyari S. imát mondott, mely után Mircse Ferenc fejtette ki az ifj. egyesület célját. Célja az egyesületi tevékenység által az egyház-társadalmi és valláserkölcsi élet ápolására befolyni, az ifjúságban a hitet fejleszteni; a tagsági díjakból, felolvasások és estélyek jövedelméből teremteni egy alapot, a mely a szegények felsegélésére szolgál. Kecskeméthy István theol. tanár biblia-magyarázata következett ezután. Végül ima és közének zárta be a gyűlést. Az egyesület második gyűlését május hó 13-án este, szintén az ev. ref. theol. fakultás dísztermében tartja meg. GYÁSZROVAT. f Idősb Szitha József, papi ref. lelkész, életének 85-ik évében, f. hó 4-én elhunyt. f Kósa Aladár, teheházai ref. lelkész, életének 52-ik, lelkipásztorságának 26-ik évében, f. hó 4-én elhunyt. Áldott legyen emlékezetük! KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Schönvieszner János nagyszalóki evang. lelkészt és tátraalji főesperest, egyházi és tanügyi téren szerzett érdemei jutalmául ő Felsége a Ferencz-József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. * Az ultramontanizmus protestáns gyűlölete hajlandó volna Franciaország történetének lapjait egy uj Bertalan éj iszonyataival szennyezi be. A francia ultramontán sajtó naponként véres tajtékot túr a protestánsok ellen és kész volna az országot tűzbe és vérbe borítani, csakhogy gyűlölete tárgyát, a protestantizmust megsemmisítse. Hogy mennyire eszeveszett ez a gyűlölet, bizonysága annak egy nimesi lapnak olvasóikoz intézett következő felhívása: »Tekintsetek a városi és a megyei hivatalokba. Mindenhol csak a protestánsokat találjátok, ezeket a csúszómászó férgeket, a melyek mindenhova betolakodnak. Ott láthatjátok utálatos pofájukat minden utca szögleten. De keljünk fel! semmisítjük meg ezeket a Luther-fattyakat! Mutassuk meg mi, hithű nimesi katholikusok, hogy nem alszunk, hanem felébredünk és kiirtjuk ezeket a gyáva, eretnek protestánsokat minden állásból, mert nem méltók egyébre, mint hogy szemökbe köpjünk. Ki velők, ezekkel a gyalázatos emberekkel. Nimesi polgárok! Oltalmazzuk meg a mi dicső hitünket minden hugonotta csalástól és hazugságtól! A protestantizmus mindet megront és megmérgez ! Tapossunk azért rá, mint egy féregre ! Legyen átkozott! A protestánsok Júdás maradékai, a világ szemete. Nem élhetünk velők egy városban, mert zsidók és erőszaktevök! Fel, fel a harcra ezek ellen a szabadkőmivesek, képmutatók és istentagadók ellen! Fel nimesiek! Mint Róma bajnokai szálljunk harcra a hazaáruló protestantizmus ellen!« — Kell-e ennél hatalmasabb cáfolata annak, hogy az ultramontán r. kath. egyház soha és sehol sem volt és lehet a Krisztus szeretetet és türelmes tanító egyháza?! * Pápai átkok. Hogy a pápaság és a vezetésealatt álló hivatalos r. kath. egyház mennyire eltért a Krisztus szeretetteljes tudományától, a mely azt tanítja, hogy úgy szeressük ellenségeinket is, mint önmagunkat,— semmi sem bizonyítja jobban, mint azok a rettenetes átkok, a melyeket a pápák, a Krisztus állítólagos helytartói szórtak ellenfeleikre. Ezekből, az igen ritkán nyilvánosságra kerülő átkokból kettőt közöl laptársunk, a Sárospataki Lapok, s az ő közlése nyomán mi is lenyomatjuk. Az első XXII. János pápa átka V. Miklós ellenpápára és híveire, s ilyen szép keresztyén stílusban és szellemben hangzik: »Kapják meg valamennyien, akár csak Dathan és Abiram s az istentelenek, a kik nem támadnak fel, a maguk részét. Isten haragja és a szent apostolok, Péter és Pál dühe érje még e földi életben, mert a szentegyházat szét akarták rombolni. Legyen a lakásuk puszta, s senki se keresse fel hajlékukat. Fiaik árvákká legyenek, feleségeik özvegyekké; hirtelen ragadja el őket és fiaikat a halál. Dobják ki őket házaikból s kellessék koldulniok menni. Az uzsorások kaparintsák el vagyonukat, s barátjailc tegyék tönkre fáradozásaikat. Az egész föld küzdjön ellenük, s az összes elemek lázadjanak fel ellenök. — De azokat, a kik nekik ellentállanak, a kik őket üldözik: védje meg az isteni kegyelem, s a szent apostolok, Péter és Pál hatalma szabadítsa meg bűneiktől*.— A másik bulla VI. Kelemen pápától származik s Lajos német-római császár ellen irányul: »Hogy Lajos maga is tudatára ébredjen annak, hogy elveszett, s hogy méltóvá lett Isten boszujára s a mi átkainkra: esdve kérjük az Ur hatalmát, hogy őrültségét megsemmisítse, büszkeségét lealázza, őt magát ellenségeinek kezeibe juttassa, s engedje, hogy ezek előtt összetörje testét. Útjaiba vermet ássanak s ő essen belé. Verje meg az Isten őrültséggel, vaksággal, veszettséggel. Az ég szórja rá villámait. Az egész föld ő ellene küzdjön. Nyiljon meg a föld s nyelje el elevenen. Egy generáció alatt veszszék ki a neve s múljék el emléke a földről. Az összes elemek legyenek ellenségei. Fiait dobják ki tulajdon házaikból s az ő szemeik előtt kerüljenek ellenségeik kezébe, a kik megsemmisítik őket.* * Egy Zichy gróf a néppártról A Bács-Topolyán megalakult Katholikus Népkör védnökéül idősb gr. Zichy Jánost kérték föl. Gróf Zichy — az országgyűlési néppárt vezérének nagybátyja — a védnökséget elfogadta, de a kör elnökéhez intézett hosszabb levelében óva intette a kör vezetőségét, nehogy a néppárt tanainak utat nyisson a nép közé. Kifejtette, hogy bármennyire tiszteli is rokonát és barátját gróf Zichy Nándort, a magyarországi néppárt megteremtőjét: politikai működését, hoszszú élete tanulságai alapján, az országra károsnak tartja. — Elég jó válasz ez mindazoknak, a kik, még a protestánsok (?) közül is, annyira tolják a néppárt szekerét. (E. E. I.)