Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-20 / 20. szám

A felső-szabolcsi ref. egyházmegye közgyűlése. A gyűlés Nyíregyházán, ápril 24 —25-ik napjain folyt le, Görömbey Péter esperes és Gencsy Albert gondnok elnöklete alatt. A megnyitás a templomban istentisztelettel kezdődött, a gyűlés maga pedig a megyeház nagytermében tartatott meg. A közgyűlés legelső sorban is azt a bölcs határozatot hozta, hogy mint most is, ezentúl is mindenkor istentisztelettel fog kezdődni. Az esperesi jelentés egyik pontja sajnálattal panaszolta fel a baptisták lélekhalászatát, a mely már a polgári hatóságok figyelmét is felkeltette. A lelkészek igyekeznek gátat vetni ellene, de kevés sikerrel. Ezután a véleményezés végett leküldött egyházi bírósági ügyviteli szabályzatot tárgyalta le és fogadta el némely megjegyzésekkel a gyűlés. Az időszaki bíróság tagjaiul és kerületi képviselőkül a régieket választották meg, kiegészítvén az utóbbiak számát még Rácz Gyula egyházmegyei tanáesbiróval és Mikecz János szabolcsvármegyei alispánnal. — A nyíregyházai leányinternátusra vonatkozó jelentéseket örömmel vette tudomásul a gyűlés és megállapította az intézeti épület tervezetét és költségvetését. Ugyancsak felkérni határozta a kerületet is az intézet támogatására.— Felír a gyűlés a kerületre a magasabb állami dotáció és az egyetemi prot. theol. fakultás szorgalmazása érdekében is. — Kisebb fontosságú ügyek elintézése mellett igen jelentékeny mozzanata volt a gyűlésnek Somlyódy István t.-löki járásbirónak s egyházmegyei jegyzőnek az egyház belső építésére, különösen pedig ref. nőegvesületek alapítására vonatkozó indítványa. Beszédében sürgette a presbitériumok nagyobb tevékenységét, a szegényügy buzgóbb felkarolását, a lelki gondozás szélesebbkörű gyakorlását, főként pedig a nőegyleteknek, minden gyülekezetben kötelező felállítását. Indítványát el is fogadta a gyűlés és a nőegyesületek alapszabályainak kidolgozására bizottságot küldött ki. Az ^Evangélikus Egyházi Szemle* protestáns testvérisége. Nevezett laptársunk, különösen pedig annak n. jegyű munkatársa már régóta bontogatja türelmetlen lutheránus orthodoxiájával a két protestáns egyház testvériségének épületét. Néhányszor már rá is mutattunk fanatizmusára; most azonban újból szólnunk kell róla, mert ha az ő testvériségi indulatai érvényesülnének, a két protestáns egyház egymást pusztító testvérharcba keverednék, ellenségei nagy örömére és a maga halálos veszedelmére. N. úrnak igen szemet szúrt, hogy az újabb időben a református híveket kezdik összegyüjtögetni a felvidéken, s ott a hol lehet, belőlük íiliákat és missziói gyülekezeteket szervezni. Szerinte ez mintegy támadás az evangélikus egyház jogai ellen, mivel »a történelmi fejlődés alapján az egész felvidek lutheránus vallásterúlet*. Rekrimináló közleményében olyan hangon szólt a református egyházról, hogy abból egyenesen azt lehetett kiolvasni, hogy azt testvér egyháznak el sem ismeri. Eme, testvéri szeretetre épen nem valló rekriminációra egy m. jegyű evang lelkész válaszolt, védelmébe véve a ref. egyház lélekmegtartó törekvését és egyenesen feltéve a kérdést, hogy n. úr vájjon testvéregyháznak tartja-e a református egyházat? Erre a nyilt kérdésre ad feleletet «. úr a nevezett lap legutóbbi számában, s válaszának a testvérségre vonatkozó része így hangzik : >Ha a református egyházról, mint testvéregyházról szólok, azt azon értelemben teszem, mint azt az m. cikkéhez fűzött megjegyzésben szerkesztőnk, nézetem szerint igen helyesen, indokolta, valamint azon meggyőződésben, hogy a három főszimbolum, különösen az apostoli hitvallás alapján az összes keresztyén egyházak tényleg testvéregyházak, melyeknek végső rendeltetése, Jézus kijelentése szerint, az »egy akolban* való egyesülés. — Ezen egyesülés azonban nem jöhet létre az igazság rovására, s mindaddig, míg a refor mátus egyház a tévtanokat fel nem adja s vissza nem tér a lutheri reformáció által vallott tiszta bibliai igazsághoz, melytől Zvingli és Kálvin elterelte: addig unióról SÍÓ sem lehet. — De azért tesvéreknek el kell egymást ismernünk*. — íme ez a »testvér« (?) nyilatkozott. A ref. egyháznak, n. úr felfogása szerint, az evang. egyház csak annyiban testvére, a mennyiben testvér a többi ker. egyházakkal, s nincs közöttük semmi közelebbi kapcsolat; sőt szerinte olyan elvi ellentét áll fenn, mint akár a róm. kath. egyház között. A ref. egyház *tévtanokat« hirdet ; a »tiszta bibliai igazságtól« Zvingli és Kálvin *elterelte«, s a testvéri közösség csak a lutheri egyházba való >visszatérés« mellett lehetséges. A lutheránus orthodoxia és ultramontanizmus oly kifakadásai ezek, a melyek tiszta világításba állítják az »Evang. Szemle* korlátot nem ismerő fanatizmusát. E szerint a ref. egyház nem egyéb, mint >szakadár«., »eretnek«, s a lutheri egyház az »egyedül üdvözítő*, s a testvér szó csak azért hangzik a n. úr és elvrokonai szájában, mert a kénytelenség úgy parancsolja. — Szomorú jelenségek ezek; csak az a vigasztaló, hogy ez a fanatikus orthodoxia csak az Evang. Szemle hasábjain tombol tehetetlen dühében, és pedig nem annyira azért, mert a ref egyház református, hanem inkább azért, mert magyar. ISKOLA. Tanítóképző tanárok gyűlése. A tanítóképző-intézeti tanárok — mint már jeleztük — pünkösdkor Kolozsvárott fogják közgyűlésüket tartani. A gyűlés sikere érdekében a kolozsvári képző-intézeti tanárok rendező bizottsággáalakultak, melynek elnökévé Iíeinrich Józsát, a kolozsvári áll. tanítóképző igazgatóját, jegyzővé pedig Felméri Albertet választották. Tanítóképesítő vizsgálat. Az eperjesi ág. hV. ev. ker. koll. tanítóképző-intézetben a nyári képesítő vizsgálat írásbelije f. évi június 20—23, szóbelije pedig június 25—26. napjain fog az arra jogosultakkal megtartatni. A jelentkezéseket, illetőleg folyamodásokat f. évi május 21-ig fogadja el az igazgatóság. Iskolatársak találkozása A budapesti református főgimnázium 1867-ben érettségizett tanuló, 33 év múlva e hó 12-én találkozóra gyűltek össze az intézel dísztér-