Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-20 / 20. szám

község egyesítésének a kérdése képezte. A lelkészi jelentés sajnálattal konstatálta, hogy a kitérések száma emelkedik és meghaladja az áttérések számát. Igen sok a vegyesházasság is a gyülekezetben, s a 193 házasságból csupán 36 volt tiszta evangélikus. Az egyházak egyesítése kérdésében bejelentették, hogy a német és tót gyülekezetek nem hajlandók a magyarral egyesülni. A gyűlés a bejelentést tudomásul vette, de az egyesülés kérdését az egyetemes gyűlés elé felebbezte meg. E két fő tárgyon kivül még néhány kisebb fontosságú ügyet intézett el a közgyűlés, s örvendetes tudomásul vette, hogy Erzsébetfalván új egyházközség van alakulóban s hogy a kispesti fllia is egyre jobban gyarapodik. Püspöki látogatás. Gyurátz Ferenc dunántuli ev. püspök, a tolna-baranya-somogyi egyházmegye meglátogatása után a napokban a vasmegyei vend egyházak közé indult el püspöki látogatásra. Kevés olyan elhagyatott része van az evangélikus egyháznak, mint a vasmegyei vendség. Mindössze kilenc anyaegyház áll fenn közötte s a csaknem 25,000 evangélikus hivők legnagyobb része olyan szétszórtságban él, hogy fizikai lehetetlenség egyházi gondozásuk. E püspöki látogatás, a mennyire lehet, összegyüjtögeti majd a híveket, s az apostoli lelkületű püspök atyai szavai mindenesetre jótékonyan fognak hatni lelkökre. A püspököt kőrútjában Kund Samu esperes és több lelkész kiséri. — Az apostoli célt szolgáló püspöki körútra Istennek áldását kérjük. Templomavatás. A bodrog-szerdahelyi (Tiszáninnen) ref. egyház f. hó 6-án avatta fel renovált templomát. A felavató ünnepélyen, mint esperesi megbízott, a templomban Ujj István ladmóci, a templomba be nem fért közönségnek pedig Kozma Gedeon szőlőskei lelkész tartott egyházi beszédet. A felavatás után közebéd volt Olchváry Gedeon tiszteletbeli főgondnok házánál. A budapesti ref. egyházban a f. hó 13-kára kitűzött algondnok és presbiterválasztást, miután az egyházközségi gyűlés és annak célja, sajnálatos tévedés miatt nem volt szabályszerint kihirdetve, a közgyűlés elhalasztotta és f. évi junius hó 10-kére tűzte ki. A budapesti református német leányegyháznak az anyaegyházhoz való jogviszonya, Gladischefsky Károly lelkész távozása alkalmából és a viszonyok változása miatt újból szerveztetett. A német ref. leányegyház a Török Pál idejében, 1863-ban keletkezett külön szerződés alapján állt, a melyet az Egyházi Törvény 11. §-a szentesített. Most ezt a jogviszonyt az anya- és a leányegyház részéről kiküldött öt-öt tagú bizottság beható tárgyalás alá vette és több ülésben folyt tanácskozás alapján újból formulázta. A közös bizottság elnöke Szilassy Aladár gondnok volt; tagjai, az anyaegyház részéről, a két első lelkészen kivül Farkas József, Kiss Károly dr., Kovdcsy Sándor dr. és Szöts Farkas egyháztanácsosok; a német leányegyház részéről Biberuucr Tivadar h. gondnok, Mayeringh Károly id. h. lelkész, dr. Buschbaum Károly, Ludvigh Tivadar és dr. Weiss Sámuel egyháztanácsosok. Az együttes bizottság május 14-én tartott zárülésében fogadta el és hitelesítette a megújított szerződést. A bizottság ülése Szász Károly püspök buzgó fohászával vette kezdetét, a mely után Szilagy Aladár gondnok üdvözölte a teljes számban megjelent tagokat, a kik előtt Farkas József egyháztanácsi jegyző olvasta föl a bizottság által külön-külön megvitatott és megállapított egyezségi szöveget. A bizottság egyhangúlag és minden változtatás nélkül elfogadta és aláírásával hitelesítette a szerződést, a melynek megújítása fölött először Biberauer Tivadar h. gondnok fejezte ki örömét, a ki 40 évvel ez előtt a német filia bölcsejénél is ott volt. Majd Kovácsy Sándor hangsúlyozta azt az óhajtását, hogy a mily békésen és simán folyt le a szerződés megújítása, az életben is oly testvéries legyen az anya- és leányegyház közötti érintkezés. A szerződés főbb pontjai a következők: A német leányegyháznak külön presbitériuma van, a mely a filia vagyonát önállólag kezeli és belső egyházi ügyeit függetlenül intézi ; de a presbitériumban mindig az anyaegyház első lelkésze vagy az ő megbízottja elnököl. Á leányegyház lelkésze az anyaegyház első lelkészének helyettese (vicarius), a kit a leányegyház presbitériumának óhajtására a dunamelléki püspök nevez, illetve rendel ki. A leányegyház a hazai polgári és egyházi hatóságokkal magyarul levelez. A leányegyház tagjai Budapest székesfőváros belső és külső területeinek azon ev. református vagy ev. uniált vallású lakosai, a kik a filiához önkényt csatlakoznak. A filiának nincs külön anyakönyve, az anyakönyvezés joga az anyaegyházat illeti; a nyilvános iskolai vallásoktatást is az anyaegyház végezteti, a filia h. lelkésze csak magán-vallásoktatást végezhet, a miről azonban magyar nyelven és a filia magyar köriratú pecsétjével bizonyítványt állíthat ki. A filia templomában a sátoros ünnepeken magyar nyelvű istentiszteletet tarthat az anyaegyház. — A szerződés legközelebb fog az anya-és a leányegyház presbitériumában bemutattatni. (F.) Témák a lelkészi értekezletek számára. Gyurátz Ferenc dunántúli evang. püspök nagy gondot fordít a belső egyházi élet fokozására és az egyházépítő lelkészi tevékenység emelésére. Kiterjeszti figyelmét a lelkészi értekezletek szervezésére, sőt maga ajánl a tanácskozásukhoz alkalmas témákat. A mint az Evang. Egyh. és Iskolában olvassuk, a folyó évre a következő témákat ajánlotta kerülete lelkészi egyletei figyelmébe: I. Miben találja a lelkészi egylet annak okát, hogy vegyes házasságok kötése alkalmával a jegyesek között a születendő gyermekek vallására vonatkozólag létrejött szerződés egyházunkra nézve több esetben jelent veszteséget, mint nyereséget? Mily utat, módot ajánl itt egyházunk érdekeinek megvédésére, az ellenfél hódításának meggátlására? II. Mikép folytathatjuk sikerrel a védekezést a felekezetnélküliség s a szekták terjedése ellen ? III. Miképen emelhető népünkben az evang. prot. öntudat? Mikép vonható bele az egyházunk vallási érdekének védelmét célzó munkába a presbitérium közreműködése s továbbá az összes evang. családok résztvevése? IV. Mily jelentőséget tulajdonít a lelkész-egylet a házi áhítatosság gyakorlásának ? Mi ennek a hivek körében ápolására nézve a lelkész feladata? V. Hogyan értelmezi az egylet a »cura pastoralist ?« Mily eljárás mellett véli ennek gyakorlását óhajtott sikerre vezetőnek? VI. Népünk a téli időszakban a munka teréről huzamosabban leszorítva, több időt fordíthat lelki szükségletei kielégítésére. Az is kétségen kivül áll, hogy a reánk bízottak valláserkölcsi élete teljes mértékben megérdemli a vele való foglalkozást. Közelebb fontos 40*