Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-13 / 19. szám

eszközöket nvujt hiterejével és morális komolyságával a modern szakadozottság, relativisztikus hisztorizmus és ma­terialista felületesség ellen. A tudományra és a vallásra vonatkozó jelentősége mellett a nevelés terén is tanító mesterünk az erős keresztyén jellemek képzésében « A perzsa nesztóriánusok — mint a »Chr. der Chr. W.« 17. számában olvasom — fájdalom fuerunt,—már csak voltak. Oroszország hatalmi állása Ázsia központjá­ban, s főleg Persiában okozta azt, hogy az orosz ortho­dox egyház valósággal felszívta Persiának önálló régi nesztóriánus egyházait. Az V. század óta laktak ott syriai, nesztóriánus keresztyének, kik egykoron, a skolasztika korában az edessai és nisibisi iskolákkal tanító-mesterei voltak a ker. nyugatnak. Elszakadtak az egyetemes egy­háztól, hogy fanatikus hódítóik zsarnoki uralma alatt védelemre és biztonságra számíthassanak. Az izlam hódító uralma a kultura egykori hordozóit legújabban 30 ezer lélekre apasztotta, s politikai önállóságuk elvesztése maga után vonta egyháziasságuk végleges kimerülését is. Egy­házi életük merev ceremoniálizmussá fajult, s ó-syriai nyelven tartott istentiszteletük a nép előtt teljesen érthe­tetlenné vált. Az északamerikai presbiteriánus misszioná­riusok próbálták ugyan új életre kelteni ez elhaló félben lévő nesztóriánus keresztyénséget, de a nép nyelvére for­dított biblia s virágzó iskolájuk sem volt képes őket halottaikból feltámasztani. Ekkor az oroszok vették kezökbe a térítési ügyét, s ez volt. a vesztük. A szomszédos örmény­mészárlás félelme által szorongattatva, nagy áron, önálló egyházias életük megszűnése s az orosz orthodox hit föl­vétele árán vásárolták meg a mindenható oroszok védel­mét. 1898. szept. 9. szűnt meg végleg a hivatalos nesz­tóriánus egyház, mely napon, Jonan nevű püspökükkel egyetemben valamennyien áttértek. Csak az ev. presbi­teriánus egyházközségek tartották meghitöket; de ők sem fognak ellentállhatni hosszú ideig az orosz abszorpciónak. Im ez az orosz vallás és politika összezavarásának termé­szetes folyománya. Ezzel is szegényebb lett egy fejezettel a ker. egyházak története. Elzász-Lotharingia mult évi egyházi statisztikájából, a »Chronik der Chr. Welt« közlései nyomán kiemeljük a következőket: Elhunyt 7 luth., s 1 ref. lelkész. Rendes lelkészi állást nyert 5 lutheránus és segédlelkészi állást 4 luth. s 1 ref. lelkész. Az első theol. vizsgálatot meg­állotta 14 luth. s 1 ref., s a másodikat 15 luth. s 1 ref. hitjelölt. A theologusok száma volt az 1899/1900 téli feléhen 53; a felsőbb iskolákat látogató evang. tanulók száma 3883. Tekintetbe véve, hogy ez a tartomány Vr,-ében róm. katholikus, — az evangélium ügye az isko­láztatás tekintetében kedvezőnek mondható. — Strassburg­ban van a lutheránus, Metzben székel a ref. konzisztó­rium. Az egyház a liberális protestantizmus híve, s ezt szol­gaija a prot. liberális egylet s az ev. társaság. Belmissziója igen élénk. Az egyház nagy súlyt fektet a templomi zenére is, a melynek egyik kiváló müvelője Spitta tanár. — A r. kath. egyház statisztikája következő képet mutat. A strassburgi püspökség területén van 790,792, a metzi püspöki területen 456,000 lélek. Előbbinek, a szerzetrendeken kivül van 1164, utóbbinak 796 papja. A metzi püspöki széket Zorn prelátussal fogják betölteni. A strassburgi egyetemen létesítendő r. kath. theol. fakultás ügye még a messze távolban van. Lelkes mozgatója Herfling tanár Bonnba helyeztetett át. A kúria nem akar fakultást, és megelégszik egy-egy r. kath. (értsd ultramontán) bölcseleti, történeti vagy jogi tanszéknek a felállításával. A strass­burgi püspökhöz a laikusok köréből intézett petíciók kelle­metlenül erintették a kúriát, s annak diplomáciai ügyvi­vőjét, Rampolla bíborost. Még a liberális prot. theologiá­val is érvelnek a tervbe vett pápás theol. fakultás ellen. Még nagyobb felháborodást idézett elő Elzász-Lotha­ringia sajtójában a lelkészi javadalom emelesének a kérdésé. Főleg a r. kath. papság igen elégedetlen a helyzetével és sürgeti a kongrua végleges rendezesét. S tényleg a r. kath. papság anyagi javadalmazásának ügye épen nem mondható irigylésre méltónak. A papok fizetése 60 éves korukig 1500, illetve szukceszive 1600, 1800 és 2000 márka; a segédeke 1200, 1300, 1444 s 1600 márka, s a s.-lelkészeké 200—540. Az állami költségvetésbe a r. kath. kultusz részére 214 ezer, az ev. részére 78 ezer, s az izraelita részére 8000 márka lett fölveve. Hogy a javaslat törvény­erőre emelkedhetik-e? — bajos megmondani. S hogy a pro­testantizmus anyagi viszonyai sem kedvezők, azt könnyen elgjndolhatjuk. így hát vannak Németországon is tarto­mányegyházak, a hol a lelkészi fizetések kérdése meg rendezésre vár. Hiszszük. hogy mielőbb meg is talalják a módot annak megoldasára. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. EGYHÁZ. A budapesti református egyház egyházi bizott­sága, Papp Károly lelkész elnöklésével és Szilassy Aladár gondnok, Vécsey Tamás, Farkas József, Vámossy Mihály, Petri Elek, Szőts Farkas, Kerékgyártó Elek, Haypál Benő jelenletében tárgyalta és némely pontjaiban való kiegészí­tésének feltétele alatt elfogadta a budapesti vallástanítók értekezlete által javasolt és a vallástanítási körök beosz­tására vonatkozó tervezetet. A tervezet egy vallástanítónak 24 tanítási órát ír elő és tíz kört állapít meg, a melyekbe a székesfőváros összes elemi, polgári és középiskolái, a helyrajzi fekvés és pedagógiai tekintetek figyelembe véte­lével, csoportonként be vannak osztva. Azok a vallástanítók, a kik pl. Kőbányán, Zuglón, Rákosfalván és Svábhegyen a lelkészi teendők végzésével rendszeresen megbízatnak, néhánynyal kevesebb vallástanítási órára köteleztettek. A bizottság utasította a vallástanító testülete1 , hogy az iskolás­gyermekek templomba járatására és a részökre taríandö gyermek-istentiszteletekre nézve is készítsen tervezetet. A bizottség örömmel vette tudomásul a közoktatási minisz­ter ama hivatalos kijelentését, hogy a népiskolai tanítói oklevéllel biró és állandósított vallástanítókat (katekheták) kész az országos tanítói nyugdíjintézetbe fölvenni, ha a fentartó egyház a tanulók után esedékes 15 kr. nyugdíj­járulékot, egy-egy tanítói után 12 frt pauzális összegben elválalja. Végül a bizottság jegyzőkönyvileg felkéri az egyháztanácsot, hogy a Kálvin-téri templom belsejét, külsejét és a parókhiális épületeket a folyó év nyarán haladékta­lanul kitisztíttatni és kijavíttatni szíveskedjék. (F.) Lelkészválasztás. A diósadi ev. ref. egyházközség hívei legutóbb tartott gyűlésük egyhangú határozatából kifolyólag Vincze Ödön kémeri lelkészt hívták meg lelki­pásztorukul. Lelkészi jubileum. Szerény körben, minden zaj nélkül ünnepelte meg Bartók Károly az elmúlt héten patóházi ev. ref. lelkészkedésének 30-ik évfordulóját. Hívei

Next

/
Oldalképek
Tartalom