Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-13 / 19. szám

Hogy elkéstünk, az tény; de az is tény, hogy módunkban és kötelességünkben áll a késedelmet rendkívüli munkával helyrehozni és kipótolni. A mostani konvent által az egyházkerületekre és egyházmegyékre bizott előmunkálatok, az őszi közgyűléseken létesíthetők s a tőlük felterjesztett előmunkálatokat egy novemberben vagy decemberben tartandó rendkívüli konventi ülés letárgyalhatja, feldolgozhatja s egyúttal az 1901. év végére összehívandó zsinatra vonatkozó feliratot is kiállíthatja. E rendkívüli konvent által létesített javaslatok és tervezetek (58. §. f) az 1901. évi tavaszi egyházmegyei és egyházkerületi gyűlésekkel már idejében közölhetők lesznek, s a szokottnál korábban tartandó egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések által reájok esetleg teendő nyilatkozatok és észrevételek, az 1901. óv tavaszán tartandó rendes, vagy később tartandó rendkívüli konventi ülésben szintén idejében tárgyalhatók ós feldolgozhatók lesznek. Ekkép, szerintem legalább, semmi elháríthatlan akadálya nem forog fenn részünkről annak, hogy egyetemes zsinatunk, egyházi törvénykönyvünk határozott rendelkezésének megfelelőleg, már 1901 végén megnyittassék. És hogy így is legyen, azt szerintem, törvényünkön kivül, a szükség is a legnagyobb mértékben parancsolja. Még akkor sem volna szabad hátrább tolni a zsinatot, ha a törvény ezt kifejezetten megengedné is. Periculum in mora! Egyházi adórendszerünk tarthatatlan; domesztikánk, mint tavaszszal a hó, szünet nélkül mind összébb zsugorodik; a lelkészi nyugdíjintézet felállítása napról-napra mindinkább kiáltó szükségként jeletkezik ; az egyetemen felállítandó református (és nem közös protestáns) theologiai fakultás ügyében is nyilatkoznunk, sőt tennünk kell végre; az egyházak osztályozására s így a lelkészek minősítésére, sőt részben a lelkészválasztásra vonatkozó törvényeinket is, nemcsak a beállott lelkészhiány, de az 1898: XIV. törvénycikk is, egyszerűen keresztül húzta ; ugyanezen törvénynél fogva clomesztikánknak is részben új célokat és rendeltetéseket kell kitűzni; de eltekintve mindezektől, temérdek sok baj van egyházunkban és egyháztársadalmunkban, alól és felül, kivül ós belül; y>mert eljött az eső, eljött az árvíz és eljöttek a szelek, megütköztek a liázba «. »A ház nem dől össze, mivelhogy kősziklán építtetett«; mindazáltal nagy szükség van rá, hogy omladozó falait megtámogassuk, a hasadékokat betömjük, a szakadozott tetőt kijavítsuk ; szóval az eső, az árviz, a szelek ellen lehetőleg védekezzünk ! Minderre pedig, úgy törvényes hatáskörénél ós hivatásánál, mint irányadó tekintélyénél fogva, legelső sorban egyetemes zsinatunk van hivatva, melynek megtartására szükség, igen nagy szükség van szerintem, és pedig nem holnap, hanem ma! Az 1881. óv után letelt 10 óv múlva egyáltalában nem volt oly sok ós nagy szükség a zsinat 1891-iki egybehívására, mint a mennyi szükség van arra most, midőn az 1891-től számított 10 óv immár erősen letelőfólen van. Videant consules, ne quid ecclesia detrimenti capiat! * Midőn e kérdéssel foglalkoztam, egy oly különös tény merült fel előttem, melyet szükségesnek látok ez alkalommal felemlíteni. Ez a különös tény abban áll, hogy Egyházi Törvénykönyvünk szép egymásutánban rendelkezik ugyan arról, hogy a presbitériumot (29. §.), az egyházmegyei (37. §.) és egyházkerületi közgyűlést (47. §.) kik hívják össze; azt is megmondja, hogy az Egyetemes Konvent rendkívüli ülését szükség esetén az elnökség hívja össze (63. §.); rendelkezik arról is, hogy a rendkívüli zsinat egybehivása tárgyában az Egyetemes Konvent intézkedik (87. §.); de arról elfelejtett törvénykönyvünk rendelkezni, hogy az évenként egyszer tartandó (rendes) Egyetemes Konvent és a 10 évenként rendszerint tartandó zsinat egybehivása kiknek és mily módozatok szerint áll jogában és kötelességében ?! Ezen a hiányon, melyet a meglevő gyakorlat teljesen pótolni nem képes, már csak a forma kedvéért is, a legközelebbi zsinaton okvetetlenül segíteni kell, annyival is inkább, mert a testvér »magyarországi ág. hitv. ev. keresztyén egyház« alkotmányában mindezekről helyes és szabatos rendelkezések vannak, a mint következik : 146. §. Az egyetemes közgyűlést az egyetemes felügyelő s a hivatalra nézve legidősebb püspök; az egyet, felügyelő akadályoztatása, vagy 'állásának megüresedóse esetében pedig a hivatalra nézve legidősebb püspök ós egyházkerületi felügyelő hívja össze. 147. §. Az egyet, közgyűlést összehívó levélben a közgyűlés fontosabb tárgyai megjelölendők, 167. §. A zsinatot az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő hívja össze. 186. §. Zsinat annyiszor tartható, a hányszor azt az egyetemes közgyűlés az egyház érdekében szükségesnek látja és ő Felségének, a királynak engedélyét kieszközli.