Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-29 / 17. szám

év végével történő lejárásáról; s a konvent utasította a kerületeket az új képviselők megválasztására. Kenessey Béla közalapi jegyző tette meg ezután jelentését a közalap helyzetéről. A közalap bevétele az elmúlt 1899. évben 473,961 kor. 57 fillér, kiadása pedig 283,156 kor. 59 fillér volt, a mely utóbbiban a tőkésítésre fordított összeg 265,567 kor. 87 fillér. Pénztármaradvány a mult évről 190,804 kor. 18 fillér. Az összes vagyon 1899. dec. 31-én volt 2.233,710 kor. 16 fillér, a melyben a Jordán-alapítvány 297,910 kor. 16 fillérrel szerepel. A folyó évi költségvetést a következőleg irányozta elő a konvent. Bevétel: 245.699 kor. 17 fillér; kiadás: tökésí tésre 58,283 kor. 39 fillér, a missziókra 47,760 kor., tőkesegélyekre 78.338 kor. 54 fillér, az orsz. lelkészi özvegy-árva gyámintézetnek 23,313 kor. 34 fillér, egyszersmindenkori segélyekre 15,382 kor. 44 fillér, egyházi adóterhek csökkentésére 14,000 kor., kiegyenlítésekre 20,256 kor. 83 fillér; összesen: 245,699 kor. 06 fillér. Sajnálattal emlékezett meg a jelentés a hátralékok nagy összegéről és a járulékok nagymérvű leapadásáról. A hátralékok összege 35,922 kor. 82 fillérre rug, s ebből Erdélyre esik 10°/0

, Tiszántúlra40%, Tiszáninnenre lVZ/o-Dunamellékre 15%, Dunántulra 7Vg'/o- a

hátralékoknál is szomorúbb azonban, hogy a gyülekezetek járulékai igen leapadtak. Mig az intézmény konszolidálása idejében 1886-ban a hivek járulékai 104.301 frt 08 krt tettek ki, addig az elmúlt évben ezek összege csak 73,494 frt 48 krra rúgott, a mi 1886 óta 30,866 frt 60 kr. csökkenést mutat; holott pedig azt vártuk, hogy a járulékok inkább emelkedni fognak. Kereste is ennek a szomorú ténynek a magyarázatát a konvent. Fejes István abban látja azt, hogy a vagyon felhasználása, a segélyezés rendszere nem volt helyes. Elforgácsoltuk a pénzt és semmi maradandó alkotást sem tudunk belőle felmutatni. E miatt mind a lelkészek, mind az egyháztagok elkedvetlenedtek, s innen a nagy csökkenés. E miatt azt indítványozta, hogy az ügyet le kellene tenni a kerületekhez, hogy gondolkozzanak az évi járulékok miként leendő fokozása, valamint a felett is, hogy a segélyezés alapelveit és módozatait nem kellene-e átalakítani, főként abból a szempontból, hogy a közalap látható maradandó alkotásokat hozhasson létre. —Bernáth Elemér a csökkenés okát nem annyira a megrosszabbodott gazdasági viszonyokban keresi, mint inkább abban, hogy a hivők buzgósága nem volt kellőleg fokozva és lanyha volt mind a kivetés, mind annak behajtása. Elfogadva Fejes indítványát, azt még azzal egészíti ki, hogy hivassanak fel a kerületek s általuk az egyházmegyék, gyülekezetek és lelkészek a buzgóság fokozására és a kivetések és azok behajtása körül a nagyobb szigorúságra. — Zsigmond Sándor esperes szerint a baj abban van, hogy a közalapot először önkéntes ajánlatok alapján akartuk megteremteni és fentartani, azután pedig valóságos adózássá változtattuk át. Ez elkedvetlenítette az egyháztagokat s épen azért helyesebb volna, ha — különösen a nagyobb gyülekezetek között — a pausális megajánlás rendszerét valósítanánk meg. így igaz, hogy a megajánlás összege kisebb volna; de legalább bizonyosan befizettetnék. Fejes indítványát különben ő is elfogadja.— György Endre a pausális megállapításoknak nem ellensége ugyan ; de oly alakban a mint most történik, mégis bizonyos visszafelé haladást lát bennök. A megállapítások ugyanis az utolsó évek, már meglehetősen megcsökkent évi járulékok arányában történt. Azok a kerületek felhivandók, hogy a megállapítások körül igen gondosak és körültekintők legyenek, nehogy a közalap érzékeny veszteségeket szenvedjen. — Határozatilag azután kimondta a konvent, hogy a kerületek tegyenek javaslatokat a kivetés és a behajtas alkalmas módozataira nézve, s hívják fel az espereseket és a lelkészeket a járulékok fokozása körüli buzgólkodásra, mit ha nem tennének, járjanak el velők szemben a törvény szigorúságával. Ugyancsak hosszabb eszmecserére adott alkalmat a végrehajtó bizottságnak az az indítványa, hogy miután a lelkészi kongrua kiegészítése folytán a közalapi felhasználható jövedelemnek jelentékeny része felszabadult, célszerű volna a zsinatra előkészíteni a felosztási kulcs módosítását, oly képen, hogy a missziókra, a tőkesegélyezésekre és *az adóterhek csökkentésére ezentúl nagyobb összeg fordíttassék. Az indítványhoz György Endre, gróf Dégenfeld József, Antal Gábor, Snlágyi Dezső és Fejes István szóltak hozzá. A határozat azután az lett, hogy a kerületek legyenek javaslatokat a percentuációra s altalában a jövedelmek miként leendő felhasználására nézve, hogy igy a konvent azokra nézve, a melyek hatáskörébe tartoznak, határozhasson, a melyek felett pedig nem határozhat, azokat előkészítve terjeszthesse fel a zsinatra. A közalapi végrehajtó bizottság jelentése után az egyházaknak egyszersmindenkorra adott segélyek összegeit állapította meg a konvent. Összesen 259 egyház 16,260 kor. összeg segélyben részesült. A segélyekről a részletes kimutatást lapunk más helyén közöljük. Az országos özvegy-árva gyámintézetről Petri Elek biz. jegyző tett jelentést. A mult évben bevétele volt az intézetnek 162,640 kor. 34 fillér. A belépési és tagdíj hátralékok megcsökkentek ugyan, de még mindig künn volt e cimen a mult év végén a Dunamelléken 1852 frt 22 kr., Dunántúl 1948 frt 75 kr., Erdélyben 4578 frt 73 kr., Tiszáninnen 1499 frt 11 kr., Tiszántúl 2144 frt 5 kr. A hátralékokra nézve javasolta is a kezelő bizottság, hogy mondja ki a konvent, hogy azokat a kongruás papok kiegészítési összegeikből vonják le az esperesek ; a hátralékosok jegyzéke a konventi jegyzőkönyvben nyomassék ki és a nem kongruás hátralékosokat is sürgessék és szorítsák az esperesek a fizetésre. A konvent a javaslatot határozattá is emelte, azzal a megtoldással, hogy a kongruás papok kiegészítéseiből már a múlt évre nézve is történjék meg a levonás. A tőkealap összes bevétele volt 232,608 korona 13 fillér; kiadása 237,998 kor. 33 fillér, a melyben benne van a 183,200 korona értékű 4%-os záloglevelek vásárlására fordított 173,926 kor. 10 fillér is. — Özvegyeknek és árváknak kifizetett az intézet a mult évben (76 özvegy és 105 árva részére) 40,923 kor. 13 fillért. Az intézet vagyona: záloglevelekben 88,600 kor., 4% koronaértékű záloglevelekben 921,200 kor., tőkeegyenlegben 9772 kor. 9 fillér; összesen 1.019,572 kor. 9 fillér. A költségvetést a folyó évre a következőleg állapította meg a konvent: Bevétel 236,078 kor. 94 fillér; kiadás 63,716 kor. 51 fillér. Összesen: 172,362 kor. 43 fillér. A gyámintézetfel kapcsolatban több elvi határozatot is hozott a konvent. így kimondotta, hogy az állandó jellegű missziói lelkészek és hitoktatók szintén felvehetők a gyámintézetbe. Ellenben megtagadta az erdélyi kerület azon kérelmét, hogy a nyugdíjazott és a félfizetéses lelkészek tagjai lehessenek az intézetnek, — miután ezáltal az intézet prosperálása kockáztattatnék. Több egyházmegye kérvényezett a lelkészi nyugdíjintézet felállítása tárgyában, s a konvent felhívta a kerületeket, hogy e tárgyban készítsenek tervezeteket és javaslatakat, a zsinatra leendő felterjesztés végett. Az első napi ülés d. u. 1 órakor véget ért. Délután