Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-15 / 15. szám

patok vonultak Róma felé !? Minden zarán­doklat a népek és nemzetek lelki szabadságának és lelki jogainak egy-egy atomját viszi kopor­sóba és helyezi el a vatikáni köztemetőbe! Ezek a zarándok utak millió vértanú borzasztó jajjaitól visszhangzanak ; ezeken az utakon szi­várognak vissza az államokba a gonoszságaik miatt kitiltott jezsuiták; ezeken az utakon jönnek szegény hazánkba azok a hazafias (?) papok, a kik a nemzet ideáljait sárba tiporják és azt tanítják a tanulatlan és hiszékeny tömeg­nek, hogy a történelem nagy és dicső alakjai csak csalók, sikkasztok és a haza legnagyobb ellenségei valának. Oh szegény hazám ! mikor látod már be, hogy a keresztyéni szeretet, a közbéke, a fel­világosodott, szabad fejlődés csak akkor veend igazi lendületet benned, ha zászlóidon nem a szeretetlen, a minden haladást elátkozó pápaság neve leend felírva, hanem a Krisztusé, az evan­geliomé és a hazaszereteté?! Szegény hazám ! pusztított téged tatár ; né­peidet rabszíjra fűzte török, de szabadon hagyta lelkedet. Vigyázz! A pápaság megmozdult, hogy rabszíjra fűzze lelkedet is ! De csak menjetek ti kozmopolita püspökök, a szegény Megváltónak gazdagságban úszó szol­gái, fejetekhez, a római pápához ! Vezessétek oda az ifjú pap-nemzedéket. Talán majd akad közöttük egy-egy lélek, ki megdöbbenve az élő bálvány láttára, kit a világból összehordott fény és ragyogás övez; kit nem apostolok, hanem díszöltözetű testőrök őriznek; ki kegyesen ki­nyújtja lábait csókolástokra, hogy aztán reá tegye az emberiség fejére : s megérti a Krisztus állítólagos földi helytartója világuralmi törek­véseit, s Lutherrel együtt megtagadja ezt a bál­ványt, a ki helytartójául tolja fel magát annak a Jézusnak, a ki azt mondá, hogy az ő országa nem e világból való ! y.—r. ISKOLAÜGY. A m. kir. vallas- és közokt. miniszter jelentése 1898. évi működéséről. (Folytatás.) A középiskolai oktatás terén ez évben is különös figyelmet fordított a miniszter a tanárképzésre. A budapesti középiskolai tanárképző-intézet újjá­szervezésére vonatkozólag megindított tárgyalások alkal­mából két egyetemi tanár kereste fel allami támogatással Német- és Franciaországot, hogy a tanárképzés intéz­ményéit tanulmányozzák. Hasonló megbízásban részesült egy főreáliskolai tanár is. A budapesti tanárképző-intézet 1000 koronás ösztöndíjainak szama 18-ról 27-re emel­tetett. A francia- és az olasz-nyelvi tanárokban érezhető hiány pótlása végett 2—2 tanárjelöltet küldött a minisz­ter állami ösztöndíjjal Francia- és Olaszországba, hogy a beállható tanárhiány azonnal pótolható legyen. Sőt nők­kel is igyekszik a miniszter segíteni a tanárhianyon. "Tekintettel — úgymond — arra, hogy immár kiváló tehetségű és szorgalmas nők is megszerezhetik főiskolai tanulmányok útján a középiskolai tanári oklevelet, két nő-tanárjelöltnek külföldi ösztöndíjat engedelyeztem: egyik a berlini és oxfordi egyetemeken folytat nyelvészeti s történelmi, a másik a zürichi egyetemen mathematikai és fizikai szaktanulmányokat«. A középiskolák tanulmányi rendje nem változott, de a középiskolai szervezet és rendszer reformja, jelesül az egységes jogosítású középiskolai, mint hosszas előkészü­letet, gondos tanulmányt, nagy anyagi erőkifejtést és lassú érlelődést feltételező végcél behatóan foglalkoztatta a kormányt. A művészeti képzés is helyet foglal a középiskolák­ban. »Székesfővárosunk összes középiskoláit felhívtam, adjanak alkalmat növendekeiknek arra, hogy tanári veze­tés mellett megtekinthessék nyilvános mügyüjteményeinket; intézkedtem, hogy négy budapesti középiskola felső osz­tályainak tanulói számára rendkívüli műtörténeti előadá­sok tartassanak, mert az ifjúság Ízlésének nemesítése és kifejlesztése csak akkor remélhető, ha a tanárok is — sőt ezek első sorban — megszeretik és megismerik a művészetet. A budapesti középiskolai tanárképző-intézet­ben műtörténeti gyakorlatokat létesítettem, s ugyanilyen gyakorlatokat szándékozom tartatni a kolozsvári tanár­képző-intézetben is.« A testi nevelésre is nagy gondot fordított a minisz­ter. Kerületi tornaversenyek tartattak Szabadkán, Szat­márit és Aradon és pedig kielégítő sikerrel. A torna- és játékügy tanulmányozása végett két középiskolai torna­tanító Német- és Franciaországba küldetett; továbbá egy iskola-orvos és egészségtan-tanár kiment Madridba, a IX. egészségügyi kongresszus tárgyalásaira, a kiknek tanul­ságos jelentését könyvalakban is közzétette a miniszter. Az iskola-orvosok és egészségtan-tanárok intézmé­nyét is fejlesztette, s a rendelkezése alatt álló 68 közép­iskola közölt az 1897/98. tanévben 42 volt olyan, me­lyekben képesített iskola-orvosok és egészségtan-tanárok működtek. Az 1898. évi szept. 1-vel uj épületeket kaptak: a budapesti VI. ker. állami főreáliskola, a nagyszebeni állami főgimnázium, az erzsébetvárosi állami főgimnázium, a lőcsei állami főreáliskola, a kaposvári állami főgimná­zium. a pápai r. kath. algimnázium, az Országos Nőképzó Egyesület által fentartott budapesti leánygimnázium; továbbá tornacsarnok épült a nagvkállói állami gimnázium és a magyaróvári r. kath. gimnázium mellett Ezeken kívül van még egész sor olyan építkezés, melyeket az egyha­zak és községek állami segélylvel óhajtanak végrehajtani. 29'

Next

/
Oldalképek
Tartalom