Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-08 / 14. szám

az így mutatkozó aránytalanság mégis kedvetlenséget és keserűséget szül. ^Protestáns Néppárt.« Néhány ultramontán izű politikai napilap, a melyeknek szerkesztőségeiben bizo­nyára van egy csomó a »Pázmány-egyesület* tagjai közül, az utóbbi időben tendenciózusan vádolja a protestánsokat a »protestáns néppárt* alakítás szándékával. Erre a vádra lapunk mult heti vezércikke megadta már a méltó fele­letet; de megadta már a »Magyar Szó« is, a melyet, a miatt, hogy a protestáns ügyeknek is rovatot mert nyitni, e protestáns néppártalakítás organumának akartak minő síteni a jezsuita ultramontanizmus és az ezzel egy hajó­ban evező napilapok. Mult vasárnapi számában kijelenté a »Magyar Szó«, hogy ő semmiféle külön protestáns po­litikát nem akar csinálni, sem pedig nem akar a »pro­testáns néppárt* organuma lenni, mert ilyen párt nincs; annak szervezése képtelenség, s ilyen dologba a protes­tánsok józan észsze! bele sem mennének. Az ő politikája, a magyar, szabadelvű politika; az egyenlőség politikája nemcsak az egyénekkel, hanem az egyházakkal szemben is. »S mert politikai álláspontunk ez — mondja — épen azért találtuk szükségesnek, hogy a protestáns ügyekkel bővebben foglalkozzunk, mint egyéb laptársaink, melyek Magyarország egyházi életének épen ezt a részét eddig erős egyoldalúsággal elhanyagolták. Egyszerűen nem csuk­tuk be erőszakosan a szemünket ama nagy kulturai és társadalmi kérdések előtt, melyek a protestáns egyházi eletből indultak ki és részben ott is jutnak megoldásra, s megnyitottuk nekik a napi-sajtó publicitását. Nem tet­tünk mást, mint — ha szabad így szólanunk — kivet­tük a véka alól az oda rejtett világosságot.* — Folyó hó 3-diki számában pedig ezt jelenti ki: »Mi nem va­gyunk felekezeti újság, nem vagyunk kálvinista lap ; mi magunk tiltakozunk a legélesebben olyan gondolat ellen, mely a protestánsokat politikailag akarná párttá tömöríteni. Kijelentjük tehát még egyszer — ha tetszik, tessék egyszer már megérteni a világos magyar beszédet, — hogy mi magyar lap vagyunk és semmi más. Mi csali azért szerveztük a protestáns hir-rovatot, mert a többi ál-szabadelvü újság kizárja őket* A »protestáns néppárt* alakítás vádját szinten hatalmas erővel utasítja vissza, a nevezett lap ugyancsak e szamában Dr. T. I. (dr. Tüdős István ?) s nagy igazán mondja, hogy az ultramontán járszalagon vezetett napisajtó a »protestáns néppárt« és a felekezeti harc rémét látja, mert akadt végre egy lap, a mely megnyi­totta hasábjait a protestáns ügyek számára; de azt egészen természetesnek tartja, hogy az ultramontanizmus egész seregét teremtette meg a legújabb időben a kizá­rólag felekezeti politikai sajtó-organumoknak. — Örülünk rajta, hogy a »Magyar Szó« maga is igazolja azt, a mit róla mult számunkban írtunk, t. i. hogy egyáltalában nem protestáns politikai sajtó-organum, hanem csak füg­getlen, szabadelvű lap, a mely csak magyar és szabad­elvű politikájából kifolyólag karolja fel a mi, eddig igen elhanyagolt ügyeinket és érdekeinket is. Némuljon el azért a csúnya inszinuáció és legyen vége a politikai rágalma­zásnak ! A nagyszalontai ref. egyházmegye mult hő 29-én tartotta meg közgyűlését Nagy-Szalontán, Széli Kálmán esperes és Tisza Kálmán gondnok akadályoztatása miatt, dr. Balogh Elek legidősebb tanácsbiró elnöklete alatt. Széli Kálmán esperesi megnyitóbeszédében sajnálattal jelen­tette, hogy Tisza Kálmán gondnok betegsége miatt meg nem jelenhetett; majd Tisza Kálmánnak a dunántuli ref. egyházkerületi 'gyűlésen mondott beszédét ajánlotta a gyűlési tagok és az egyházak vezetőinek komoly figyel­mébe, főként abból a szempontból, hogy mindenki igyekez­zék a maga körében kötelességeinek hiven megfelelni. Az esperesi jelentés részletesen számolt be az egyházmegye viszonyairólj és reá mutatott az örvendetes jelenségek mellett a nem örvendetesekre is. Beteges jelenség az, hogy a 774 házasságnál 53 esetben mellőzték a felek az egyházi esküt; a 3378 újszülött közül 46-ot nem keresz­teltettek meg a szülők és a 2375 halott közül 33-at egy­házi szertartás nélkül temettek el. Kiléptek az egyházból 92-en; az 1898-évi állapotokhoz képest azonban már javulás mutatkozik. A 6 —12 éves tankötelesek száma 9064; tényleg iskolába jár 92 58%, — nem jár 742%• A 13—15 éves tankötelesek száma 3394; tényleg iskolába jár 62'53%, — nem jár 37-47%- Építkezés és javítás történt 43 anya és 5 leányegyházban, összesen 25,034 frt 48 kr. értékben. Összes adományok és hagyományok 7350 frt. Népmozgalmi adatok: 45 egyház, 6 leányegyház, 221 fiókegyház és 3 missziói kör van az egyházmegyé­ben. Lelkek száma 81.614. Szülöttek száma 3378 (4'13 százalék). Meghaltak 2375-en (2'91 százalék). Ujházasok 774 (0'94 százalék). Lelkészek száma 46, segédlelkészek száma 5. Lelkésztanár 3. Tanítók száma 94. — Az el­intézett folyó ügyek közül nevezetesebbek a következők: A Nagyváradon tervezett tanítónőképző intézet felállítási költségeire nézve javasolja az egyházmegye, hogy kéressék fel a tiszántúli egyházkerület, hogy az internátus költségei pótlására 10 évre megszavazott 2000 korona a tanítónő­képző intézet, költségei fedezésére fordíttassék, még pedig állandóan. Ezenkívül társadalmi úton is mozgalmat fog­nak indítani. Egyházkerületi képviselőkül megválasztattak: egyházi részről rendes tagokul: Balogh Ambrus és Nagy Imre ; póttagokul: dr. Márk Ferenc és Sipos Imre. Világi részről: gróf Tisza István, Benedek László mint rendes tagok; dr. Balogh Elek és Hadházi Kálmán póttagok. A beregi ev. ref. egyházmegye tiszaháti lel­késziköre március 12-én Vásáros-Naményban Zámbory Béla badalói ref. lelkész elnöklete alatt tartotta meg tavaszi értekezletét. A tartalmas elnöki megnyitó beszéd után Körössy Fái lelkész az 1899. áprilisi konvent 76. jkvi száma értelmében az egyházi adóknak bírói, illetve köz­igazgatási uton való mikénti behajtásáról tette meg javas­latát. Az értekezlet 3-ik pontját ifj. Lánczy József csarodai lelkésznek, a ref. egyház liturgiájának kérdésével foglalkozó tanulmánya töltötte be. A kongruának minden levonások nélkül való mielőbbi utalványozása érdekében a kör a legközelebbi egyházmegyei gyűlésen állást foglal. Végül elhatározták, hogy az egyházmegye összes gyülekezeteinek a Prot. írod. Társaságba való belépését az egyházmegyei gyűlésen szóvá fogják tenni. (Debr. Pr. L.) Nagyhéti ref. istentiszteletek Budapesten. Nagy­pénteken & Kálvin-téri templomban délelőtt 9 órakor prédi­kál: Kájel József dömsödi lelkész és úrvacsoraosz.tásnál ágendázik: Kóréh Endre; 12 órakor: Török Imre tisza­roffi lelkész és úrvacsoraosztásnál ágendázik: Papp Károly ; d. u.: Hankó Gyula ; a Rózsa-utca 20. sz. a. imaház­ban prédikál: d. e. 10-kor: Székely József; az Alföldi­utca 13. sz. a.: Fábián János; a mester-utcai iskola termében: Kovács Lajos ; a külsö-váci-úti iskola nagy­termében: Hankó Gyula; — Budán a fazekastéri tem­plomban d. e.: Haypál Benő; d. u. Kovács Emil. — Húsvét vasárnap: a Kálvin-téri templomban d. e. 9 óra­kor prédikál: dr. Baltazár Dezső, úrvacsoraosztásnál ágen­dázik: Székely József; 12 órakor: Papp Károly és úr­vacsoraosztásnál ágendázik : Kóréh Endre; d. u. Könyves Tóth Sámuel a Rózsa-utca 20. sz. a. 10 órakor prédikál és úrvacsorát oszt: Könyves Tóth Sámuel; az Alföldi­utca 13. sz. a. prédikál és úrvacsorát oszt: Kóréh Endre; a mester-utcai iskola nagytermében prédikál és úrvacso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom