Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-01 / 13. szám

vall. Az átdolgozott zsoltárok elé érdekes tanulmányt csatol a héber költészetről, melyet Kinzler nyomán következőleg jellemez: »A héber költészet nem oly gazdag és nem oly sokoldalú, mint pl. a görögöké, de magasztos egyszerűségében, természetességében és kristálytiszta világosságában felülmúlja azt. Itt a tartalom magasságának ereje és érzete túlemelik a költőt a formákon, jóval felül a művészet pipereszerein. Itt a költemény nem egveb, mint az ihletnek viszhangja, válasz a magasztos jelenésre*. Azután, a héber költészet nagyon bölcsészeti jellegű. De ez a bölcsészet nem a vallással meghasonlott lelkek kétkedése. Ellenkezőleg. A héber bölcselők »a vallás-csúfolók ellen és azok ellenében állnak sorompóba, a kik szabadelvű álláspontjuk szine alatt hamis tudományt plántálnak a kijelentett igazság helyébe s vallásbeli közömbösséget oltanak a nép szellemébe. A héber bölcseletet valláserkölcstani tervszerűség, következetesség és célszerűség jellemzi*. De legjellemzőbb sajatossága a héber költészetnek a parallelizmus vagy gondolatrím, melynek Lowth és Wette nyomán három alakját különbözteti meg. A synonim parallelizmus, az ellentétes parallelizmus és a fokozatos parallelizmus. — Zsoltár átdolgozásaiban szerző azt a helyes vezérelvet tartja szem előtt, hogy az átdolgozás nem lehet oly gyökeres, hogy az átdolgozott darabok keresztyén jelleget kapjanak; elég annyi, hogy a tartalomból legalább az alapeszme átjöjjön, a forma pedig, s kivált a parallelizmus, megmaradjon; a nyelvezetben pedig rövidségre és egyszerűségre törekedett, s kerülte a hosszabb kifejezést és a modern szólamot. Átdolgozásait ket csoportban, megkülönböztetett betűkkel nyomatta ki. Jobb átdolgozásai a XXXII., XLVI.,L., LXII., XV.,LXX1X., és a XC. zsoltár. Az átdolgozások tartalmi és alaki hűség tekintetében is figyelemreméltók; a költői erő, a kifejezésbeli szinesség és bibliai kenetesség pedig jóval több bennök, mint az énekúgyi bizottság legtöbb mutatványában. Ezért a füzeinek nemcsak általános ériéke van, hanem a szőnyegen levő zsoltárrevizió szempontjából aktuális jelentősége is van. Fölhívjuk rá az érdeklődő közönség figyelmét. (F.) EGYHÁZ. Az Énekeskönyv revíziója. Felhívás. Egyetemes énekügyi bizottságunk közelebb ismételten megállapította ugyan, hogy mely dallamokat, ajánl az új Énekeskönyvbe leendő fölvelelre; mindamellett nem zárkózott el attól, hogyha valamely kiválóbb szépségű nemzeti dallamok küldetnének be, a szükséghez képest azokból is választhasson. Felhívom és fölkérem tehát mindazokat, a kik a fent említett tulajdonsággal biró dallamokkal rendelkeznek : méltóztassanak az ilyeneket, tehát nem bármely kísérletet, hozzám ápril 24-ig beküldeni, hogy a mi valóban becses, azt szakértők bírálata után fel is használhassuk Sátoralja-Ujhely, 1900. március 26. Fejes István, az egyetemes énekúgyi bizottság elnöke. Budapesti ev. ref. egyházunkban a presbitérium egy negyede április hónap folyamán megújítás alá kerül Összesen 20 presbiteri szék lesz betöltendő, melyek részint kilépés, részint elhalálozás utján jöttek üresedésbe. Az egyháztanács határozataból a választásra való előkészületre az egyháztagok, szószéki hirdetés utján, a templomokban már a mult vasárnap felhívattak. Egyszersmind figyelmeztettek arra. hogy választói joggal azok az egyháztagok bírnak, a kiknek a nevök az 1899 évi kimutatásban benne van; a kiknek a nevök nincs benne a kimutatásban, de választói jogot akarnak gyakorolni, azok április 15-ig a lelkészi hivatalban felszólamlással élhetnek. — A presbiterek választásával egyidejűleg egy negyed részben új választás alá esnek az egyházi gazdasági bizottsági tagok is, Végül betöltés alá kerül az egyik gondnoki állás is, a mely Hegedűs Sándornak főgondnokká választásakor jött üresedésbe, kt egyháztanács a kisorsolásokat egy bizottsága útján már megejtette, a mit a március hónapi tanácsúlés jóvá is hagyott. A jelölések és választások iránt az eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozik. Liszta is lesz több. A gondnoki állásra dr. l'uky Gyula ny. kir. táblai elnököt és dr. Kiss Áron pedagógiumi igazgatót emlegetik. A hevesnagykunsági ev. ref. egyházmegye március hó 2l-én Tisza-Roffon rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a következő főbb ügyek nyertek elintézést: 1. A népiskolai haladási és fegyelmi napló használatának beszüntetése jóváhagyatott. 2. A tanítói fizetések akkénti rendezése, mely szerint a jövőben megválasztandó tanító már a VI. fiz. osztályban 500 frt fizetést és 100 frt lakbért élvez s tiz év múlva 100 frt fizetésjavítással lép az V. osztályba, az egyházmegyei közgyűlés által, mint egyházunknak a népnevelés iránt tett ujabb áldozatkészségének, jele a jóváhagyatott. Ezeken kivül még több kisebb fontosságú ügy került elintézés alá. A szatmári ev. ref. egyházmegye március hó 21—22-én tartotta meg közgyűlését Szatmáron, BiJci Károly esperes és Szegedy Antal egyházmegyei tanácsbiró h. gondnok elnöklete alatt. Többek között tárgyaltatott a szatmári felső leányiskola segélykérvénye is, melyet úgy intézett el az egyházmegye, hogy az iskola javára az ősz folyamán leendő segélygyűjtés rendezését engedélyezte. Nagy izgalmat okozott az egyházmegyei gondnoki szék betöltése. Isaák Dezső még a mult gyűlés alkalmával lemondott a gondnokságról. Akkor egy bizottság küldetett ki marasztalására; de Isaák nem változtatta meg szándékát. E gyűlés tárgysorozatába lett felvéve a gondnokvalasztás kitűzése. Az egyházmegye vezető ferfiai dr. Farkas Antal úgyvedel szerették volna a gondnoki székbe helyezni; mások azonban Luby Géza orsz. képviselő jelöltsége melleit foglaltak állást. Végre is egy közvetítő javaslattal id. Szegedy Antal egyházmegyei tanácsbirót jelöltek a gondnoki állásra. Másodnap a kisebb fontosságú ügyeket tárgyalták le. A debreceni ev. ref. egyházmegye március hó 28-án tartotta meg Debrecenben közgyűlését, Dávidluíey 26'