Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-25 / 12. szám
kiküldenek. Hogy az egyházkerület e két forma közül melyiket választja, arra nézve az egyházkerületet alkotó egyházmegyek 2 /3 részének szavazata szükséges. Az évi gyűlés istentisztelettel kezdődik, a mely után, a zsinat által megállapított ügyrend szerint megkezdik a tárgyalást. Az egyházkerületi gyűlés ügyrendje a következő: 1. Bírósági ügyek. 2. Az egyházmegyéktől felterjesztett kérelmek és ajánlatok. 3. A kerülethez intézett panaszok és felebbezések. 4. Az egyházmegyék határozatai, azokhan az ügyekben, a melyek hozzájok voltak leküldve véleményezés végett. 5. Jelentés a lelkészek felvételéről, - felavatásáról, elbocsátásáról, felfüggesztéséről vagy letevéséről ; lelkészjelöltek felvétele, megvizsgálása és elbocsátása. 6. Az egyházmegyék következő évi gyűléseire nézve a helynek és időnek meghatározása; — az egyházmegyei elnök, jegyző és pénztárnok nevének a bejelentése. Az egyházkerületek jogkörébe tartozik: A lelkészjelöltek megvizsgálása és kibocsátása; panaszok, felebbezések meghallgatása és elintézése; új egyházmegyék alapítása s azok területének meghatározása; határozathozatal az egyházmegyék, a lelkészek és gyülekezetek, valamint a különböző egyházmegyék viszályaiban. Az egyházkerület ítélete ellen nincs felebbezés, kivévén a tanra, a fegyelemre, a kultuszra és szervezetre vonatkozó kérdéseket. Minden egyházkerület, akár magában, akár más kerületekKel kapcsolatban, felsőbb iskolákat tarthat fenn, a melyek felett teljes ellenőrzési hatalmat gyakorol. Úgyszintén joguk van az egyházkerületeknek ahhoz is, hogy akár magukban, akár egymással összeköttetésben, theologiai szemináriumokat tartsanak fenn, a melyek felett egy igazgató-tanács által gyakorolják a felügyeletet. A fentartó kerület vagy kerületek választják a tanárokat. Az egyházkerület is azonos a mi egyházkerületeinkkel. Elnöke azonban a díszes hivatalt csak egy évig viseli; tanácsbirák itt sincsenek; püspök és más arisztokratikus színezetű hivatalokról szó sincs. Fentartó egyházunk a konvent nevet viselő testületet nem ismeri, egyszerűen abból az okból, mert a legfőbb képviseleti és egyházi hatóság, a zsinat vagy generál synod minden három évben gyűlésezik. A zsinat képviseli az egész egyházat.Tagjait az egyházmegyék választják és pedig minden 12 lelkészt és egyházközséget képvisel egy lelkész és egy világi képviselő. Ha egy klasszisban több egyházközség van mint 12 és nem több mint 24, akkor két lelkészt és két világi képviselőt küldhet. A zsinat, mint említők, három évenként ülésezik. Rendkívüli gyűlést az elnök hívhat össze, ha a képviselők közül 21 tag kívánja; de csak abban az esetben, ha e 21 tag közöl 7 világi. A zsinat a legfőbb hatóság. Ez intézkedik a szervezet, a tan, a kultusz és az egyházfegyelem kérdéseiben. Határoz egyházkerületek, egyházmegyék és kerületek valamint a különböző egyházkerületek között felmerült vitás ügyekben. Nagy gondot fordít a kül- és belmisszióra, a melyeknek vezetésére bizottságokat választ, és ezek a zsinatnak felelősek. A vasárnapi iskolák felett külön bizottsága által gyakorolja felügyeletét, s megállapítja a különféle nyomtatványok formáit. Végzéseiről nyomtatott jelentést ad ki. A zsinat elnökét és minden hivatalnokát, — kivéve az állandó jegyzőt — három évre választja, mindjárt a tagok igazolása után. Az egyesült-államokbeli ref. egyház szervezetében tehát — kivéve a konventet — ugyanazon képviseleti és kormányzóhatóságok működnek, mint hazai egyházunkban. Nyugodtak lehetünk tehát hogy az idegenben sem kerültünk idegen kézre. Azok, a kik gondot viselnek reánk, vérünkből való vér és csontokból való csont. Mi áldhatjuk a gondviselő Istent, hogy épen azoknak a szivét indítá irántunk szeretetre, a kik velünk együtt éreznek, gondolkoznak és hisznek. Mi történt volna az Egyesült-Államokba kivetődött hitfeleinkkel, ha a hatalmas baptisták terjesztik feléjök kezeiket? Az, hogy az Amerikába szakadt magyarság egészen elveszett volna egyházunkra nézve. így pedig, ha már a jelek szerint a harmadik nemzedék: nem őrzi is meg teljesen magyarságát, meg fogja őrizni vallását. * * * A szervezetet nagyjában megismervén, illő, hogy néhány sorban megemlékezzünk fentartó egyházunk tanáról és kultuszáról is. A tant az egyházi törvények 133. és 134. §-a következőleg határozza meg: »Az ó- és új-testamentomi szentiratok, a melyek kanonikusoknak neveztetnek, eredetieknek, ihleteiteknek ismertetnek el, s mint az Istennek igaz és tulajdon kijelentései: legfőbb mértékei és szabályozói a keresztyén hitnek és tannak.* Szimbolikus könyv gyanánt a »Heidelbergi Katekizmus* van elfogadva, mint olyan könyv, a mely tekintély az irás gondolatainak magyarázásában. Az istentiszteletek rendjét s áz istentiszteleti cselekmények formáját a zsinat határozza meg, a melynek jogkörébe tartozik az énekek megállapítása is. Főbb ünnepek: karácsony, nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök, pünköst és szentháromság vasárnapja. A vasárnapot az amerikai szokásokhoz képest a legszigorúbban megtartja egyházunk is. Hétköznap, rendesen szerdán este, szintén tartanak istentiszteletet, s több helyen gyakorlatban van a házi istentisztelet is. Sakramentomot kettőt ismer egyházunk : ú. m. a keresztséget és az úri szent vacsorát. A keresztséget bármely időben és helyen ki iehet szolgáltatni; de a rendes kiszolgáltatás helye a templom. Az úri szent vaosorát legalább kétszer egy évben minden gyülekezetben ki kell szolgáltatni. A konfirmáció, az egyházi hivatalnokok felesketése,
