Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-18 / 11. szám

totta. Sőt mi több, még mint theologiai tanár is valamelyik kicsi gyülekezetbe vágyott, a melyben a világtól elvonulva, csendben dolgozgathatott volna az Úr szőllőjében. Egy falusi csendes paplakra vágyott, a melyre akácfak árnya borul s a falát folyondár futja be. Egy kis méhesre, körüle tenyérnyi kerttel, a melyben rezedák, rózsák, violák illatoznak. Talán mivel falun született, még gyermekkorából maradt meg szivében a vonzódás a faluhoz. Az a kis falu a Csallóközben, hol a paplakon bölcsője ringott s az utca porában játszadozott, és azok az egyszerű paplakok, a melyekben szuplikáns korában magyaros vendégszeretet melege fogadta: ifjú szivét feledhetetlen emlékkel töltötték el. Lehet, hogy az volt az illúziója, a mitől maga sem akarta magát megfosztani, hogy a falu évtizedeken át megmaradt régi állapotában. Pedig azóta nagyot fordult a világ. Megváltoztak a régi állapotok. Jobb volt ő neki, a plántáló Pálnak és öntöző Apollósnak egyszerű tanárnak maradnia. Jobb volt ez így. Az Úr, a kinek gondolatai nem a mi gondolataink és utai nem a mi utaink (Es. 55: 8), bölcsen rendelé, hogy ő a mienk, a dunántúli ev. ref. egyházkerületé, közelebbről a pápai főiskoláé legyen, a mely tehetségeit bimbóban, majd teljes pompájában diszleni látta, s a melynek szentelte, úgyszólván ifjúkorától fogva, a tanügy önfeláldozó szolgálatában eltöltött munkás életét és a melyet most, hogy végórája eljött, halálával oly sötét gyászba borított. Mélyen megilletődve állunk meg sirhalmánál, a mely . egy feledhetetlen nagy lélek porrészeit takarja és midőn nyugvó hamvaira áldást rebegünk, hálával az isteni gondviselés iránt, a mely őt nekünk adta és eddig, mint egyik legfőbb dicsekedésünket megtartotta: tudományban, vallásosságban, szelídségben, szerénységben és kötelességtejesítésben példányképül ragyogott közhasznú életének áldott emlékezetét átadjuk egyházkerületünk történelmének. Rév-Komárom. Ozváíd Kálmán, dunántuli ev. ref. püspöki titkár. IRODALOM. ** Theológiai Ismeretek Tára. Zoványi Jenő theologiai m. tanárnak és tiszaföldvári lelkésznek ebből a hézagpótló és gondosan szerkesztett theológiai enciklopédiájából most jelent a XlII-dik füzet (III. köt. 2 fűz.), a mely a Porretanus-Sebestyén címszók közötti anyag feldolgozását közli. Nagyobb cikkelyei: Presbiterianusok, Primátus, Próféta, Protestáns egyletek, Püspök. Quakerek, Raszkolnikok, Reformáció, Remonstránsok, Rendek (szerzetes), Révész Imre, Ritschl Albert, Római kath. egyház, Sárospataki főiskola, Schleirmacher stb. Cikkei között a bibliai, a dogmatikai és a bölcseleti tárgyak nagyon rövidek s így kevésbé értékesek. Annál jobbak és aránylag annál terjedelmesebbek azonban az egyháztörténeti cikkek, melyek között kivált a magyar egyháztörténetiek és a biográfiák nagyon pontosan és szépen vannak kidolgozva. Rizonyságul fölemlítjük Pósaházi János, Pukánszkv Béla, Rácz Kálmán, R. Károly, R. Lajos, Radácsi György, Ráday Pál, Rákóczy György és Zsigmond, Révész Bálint, R Imre, R. Kálmán, Salamon József, Samarjai M. János, Sárnbár Mátyás, Sartorius János, Sásvári Pál, Schneller István, Sebestyén István (Kocsi) egyházi férfiak- és Írókról szóló cikkeket, melyekben pontos életrajzi adatok és irodalmi műveik kimerítő jegyzéke olvashatók. — A nagyértékű és irodalmunkban egyedülálló enciklopédiái munkára ismételten fölhívjuk az egyházi irodalom kedvelőinek figyelmét. Az ilyen munkáknak egyetlenegy lelkészi és egyházi könyvtárból sem volna szabad hiányzaniok. — A szerkesztő-kiadó arra kéri az előfizetőket, hogy az esetleg meg nem kapott füzeteket szíveskedjenek rövid idő alatt reklamálni, mert nagy idő multán nem egészítheti ki a példányokat. A most megjelent füzet ára 1 kor. 20 fillér, az egész 3-dik köteté 4 kor. Megrendelések szerzőhöz Tiszaföldvárra intézendők. (F.) ** A Magyar Könyvtár márciusi füzeteiben folytatódik Petőfi költeményeinek illusztrált kiadása; ezúttal A helység kalapácsa és János vitéz van egy vaskos füzetbe foglalva. Egy másik füzet Jókai Mórnak »Ne nyúlj hozzám« c. és még más elbeszéléseit tartalmazza. A külföldi klasszikusok közül most Aischylos »Agamennon«-ját hozza Váradi Antal poétikus fordításában. A külföldi modern irodalmat Quida angol regényírónőnek »Tonia« c. olasz tárgyú elbeszélése (ford. T. Fenyvessy Sarolta asszony) és egy fűzet francia elbeszélés képviseli, melyeket Ambrus Zoltán és Hevesi Sándor fordítottak. Végül a magyar elbeszélők közül Tábori Róbert »Különös történetek* c. füzetét hozta a Magyar Könyvtár, melynek egy-egy füzete 30 fillérbe kerül. A füzetek kiadója: Wodiaqer F. és Fiai, Budapest, Andrássy-út 21. ** A hellenizmus és a philonizmus Kozmógoniája. Irta Raffay Sándor pozsonyi ev. theológiai tanár. Budapest, 1900. Hornyánszky Viktor nyomása, 48 lap ára 60 fillér. — Raffay Sándor éles gondolkozású tudós és jó iró, kinek a legelvontabb tárgyról irott dolgozatát is élvezettel lehet olvasni. Megmutatta ezt a »Logos« c., minap megjelent nagy munkájával s bizonyítja ezt mostani kis füzete is. Világos és hű képet fest a hellenizmus és a philonizmus általános jelentőségéről, s azután találóan jellemzi az elgörögösödött zsidóság kozmogóniáját, mely az alexandriai Philó müveiben nyert klasszikus kifejezést. Philo kozmogóniája tanúja és képe annak a valláskeveredésnek, a mely Jézus korában az önmagával meghasonlott egész világon, de különösen az ó-világ szellemi erőinek otthonában, Alexandriában végbe ment. A görög panteisztikus és a héber monoteisztikus világnézet ölelkezését sehol sem láthatjuk oly tisztán, mint nála s a rendszerek ellentéteinek kiegyenlítése sohasem talált oly buzgó, lelkes munkásra, mint ő volt, a kit már csak azért is méltó hála illet, mert kora egész szellemi világára csak az ő munkássága révén derül tiszta fény. Raffayban Philo és rendszere értelmes magyarázóra, hü tolmácsra talált.