Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-12 / 46. szám

kenyerüket és mindenüket ettői az egyháztól, a Kálvin egyházától vették : illő és méltányos, hogy ebből a ke­nyérből legalább egy morzsát ugyanezek a papok és ta­nárok visszaadjanak az egyházat szolgáló szeretetháznak! Sándor József a kérdés pénzügyi oldalait részletezi és mutatja ki számokban a szeretetház reális alapját, pozitiv vagyonát s kilátásba helyezett jövedelmeit. Csu­dálkozik azon, hogy a kik annak idején lelkesedéssel sza­vazták meg az árvaházat, most húzódoznak eme szere­tetháztól, — mert fizetni kell. Ez a kérdés a protestáns leánynevelés égető kérdése. Most még a református papok és tanárok is idegen felekezetű intézetekbe és zárdákba adják leányaikat, a mi által elvész a protestáns öntudat; a fiúk pedig vegyes házasságok alkalmával reverzálisokat adnak. A református leánynevelő-intézetek ügyét tegyük a református nők kezébe. Hadd alkossák ők meg! Ő egy ilyen intézetre 1000 írttal járul és benyújtja a következő határozati javaslatot: »Mondja ki a közgyűlés, hogy a határozati javaslat intézkedéseit, ideiglenes jelleggel jóváhagyja és elfogadja, s ez alapon a lelkészi és tanári árvák gondozásának ügyét helyes mederbe terelve látja ; feltétlenül szükséges­nek tartja azonban egy bennlakásos magasabb protestáns leánynevelő-intézet létrehozatalát, melynek keretében lesz a papi, tanári leányárvák intézeti nevelése s illetve elhe­lyezése is véglegesen megoldva, s mert prot. leánynevelő intézet létesítése céljából az egyházkerület, a ref. nők bele­vonásával egy nagyszabású gyűjtési akciót s esetleg köz­megadóztatási eljárást is indít meg. E végből utasíttatik az igazgatótanács, s illetve a határozati javaslat 11-ik pontja értelmében kiküldendő bizottság, hogy javaslatát az egyházmegyék stb. megkérdezésével már a legköze­lebbi rendes közgyűlésre ily értelemben dolgozza ki, meg­jelölvén a költségvetést és az intézet egész létesítése és fentartási tervezetét«. Buday Elek a kántori árvákra is kiterjeszteni kivánná a szeretetházi intézményt. Mire Bartók püspök megjegyzi, hogy a tárgyaláskor róluk ugyan volt szó; de mivel ők mint csupán csak kántorok az egyházszervezetbe beékelve nincsenek: őket még most bevenni nem lehet; ellenben a kántortanítók, részint, mint községi, részint mint állami tanítók az illető-nyugdíj-kötelékhez tartoznak. Bod Károly székelyudvarhelyi tanár elhalasztási in­dítványt ad be, melylyel szemben Váró Ferenc n.-enyedi tanár egy lendületes beszédben kifejti, hogy ő semmi­nemű halasztásnak a kerületen nem barátja, noha a fel­merült kételyeket és aggodalmakat jogosultaknak tartja, mert íme, eszmecseréket szültek. Utal a Ritoók Zsigmond cikksorozatára (Debr. fProt, Lapban), mely prot. leány­nevelő intézet alapítását sürgeti egyházunk jól felfogott érdekéből, — évekkel ezelőtt megjósolván a most bekö­vetkezett állapotokat. A kollégiumi alapítványokról külön­böző időkben különböző felfogással intézkedtek. Pl. az EMKE-nek tett kollégiumi alapítványt az Igazgatótanács nem akceptálta, mert nem esett az egyház körébe a cél. De ennél a kérdésnél épen az egyház lebeg előttünk; tehát itt az alapítvány kérdéses nem lehet. A tanár 30 évi szolgálat árán megvál az egyháztól; ő tehát a csekély áldozathozatal által az egyházhoz szeretné továbbra is fűzni a tanárt, a ki nálunk sehol másutt nem élvezhető jogokat s előnyöket gyakorol, a melyek fejében, ő szűk­keblű nem akarván lenni, — örömmel szavaz a javaslatra. Miután még Gyárfás Albert bethleni lelkész és Balogh Károly kolozsvári tanár szintén hozzájárult e javaslathoz, míg Gyulai Demeter Kálmán a Bod javas­latával együtt pártolja azt, és miután az indítványttevők zárószó-jogaikkal is éltek: az elnök által csoportosított kérdések szavazásra bocsáttatván, kitűnt, hogy az igazgató­tanács javaslata, a Sándor József-féle indítványnyal, mint kiégészítő módosítással együtt, 8—9 szavazat hiján a nagy többségtől elfogadtatott. A délután 4 órakor folytatott ülésen a tárgysoro­zat többi pontjai minden vita nélkül fogadtattak el. Ezek között legnevezetesebb az igazgató-tanács előterjesztése a theol. fakultás tanárkarának a theol. tanári nyugdíjinté­zetre vonatkozó kérése tárgyában. Idevonatkozólag elfogad­tatott Sándor József ama javaslata, hogy a jövő gyűlésen tegyen az igazgató-tanács jelentést a központi tisztviselők nyugdíjügyével együtt, — miután Pokoly József azt fejte­gette, hogy akkor lesz az egyházkerület a theol. tanári nyugdíj-ügyben illetékes, ha a Konvent egy határozott álláspontot foglal el. Elfogadtatott az igazgató-tanács amaz előterjesztése is, melylyel a közgyűlés, a kolozs-kalotai egyházmegye kérésére elhatározta, hogy a konventet megkeresi a nyugal­mazott lelkészek özvegy-árva gyámintézeti tagsági jogá­nak elismerése végett. Említésre méltó az igazgató-tanácsnak, az egyházi adózási viszonyokat feltüntető kimutatások alapján készí­tett és az egyházkerület által elfogadott amaz előterjesz­tése is, hogy a teljesen elkészítendő kimutatás felterjesz­tetik a Konventhez, hogy abból lássa meg: mely egyházak szorultak rá a sürgetőbb segélyre s illetőleg a tőke­segélyezésekre. S miután még a zsombori gazdasági számadásokról és az 1900-ik évre beterjesztett költségvetésre kiküldött bizottságok helybenhagyó és megnyugtató jelentéseit fogadta el változatlanul a közgyűlés: egy felebbezési ügy végelinté­zésével, az eredményes rendkívüli gyűlés, az elnökség éltetésével véget ért, — hogy kezdetét vegye az egyház­kerületi papi értekezlet, melyről már megemlékezni más valakinek hagytam fel e Lapok terét, azzal a végső hozzá­adással, hogy a délutáni közgyűlés elején Deák Lajos tanfelügyelő alkalmat vett, hogy a főtiszt, püspök úrnak köszönetet nyilvánítson legutóbbi főpásztori levélért s az ebben megnyilatkozott szellemért. Ézt az ovációt a köz­gyűlés is lelkesen osztotta. Benke István. Vegyesházassági statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatal f. évi augusztus havi közleménye szerint Magyarországon, Horvát-Szlavon­országok kivételével, auguszt. havában élve született: 56,236, halva: 1093; elhalt hét éven alul: 19,436; hét éven felül: 15,130; összesen: 34,566. Népszaporodás: 21,670. Házasság köttetett: 5496. Ebből vegyesházasság: 891; %-ban: 1621. Tiszta ág. h. ev. házasság: 213; tiszta ev. ref. házasság: 376. Azon 91 vegyesházasságból, hol a vőlegény római kath., a menyasszony ág. hitv. ev., megegyezés szerint 12 esetben az apa, 8 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség: 4. Megegyezés nem léte­sült 71 esetben. Azon 86 vegyesházasságból, hol a vőle­gény ág. h. ev., a menyasszony róm. kath., megegyezés szerint 6 esetben az apa, 18 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség: 12. Megegyezés nem létesült 62 esetben. Azon 51 vegyesházasságból pedig, hol az egyik fél 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom