Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-31 / 53. szám

végből azt sürgeti, hogy középiskoláinkban a többi tanárokkal teljesen egyenlő jogü, egyenlően díjazott és rátermett vallástanárokat alkalmazzunk, hogy a templombajárás, egyházias életmód példájával a többi tanár is vegyen részt a vallásos nevelésben, hogy az ifjúsági istenitiszteleteken a biblia és a vallásos könyvek olvasására való szoktatás és az egyháztörténeti szemléltető képek alkalmazása kötelezővé tétessék a középiskolákban. — Végül Bodnár Bertalan hódmezővásárhelyi tanár a természetrajzi oktatás fejlesztése érdekében emeli föl szavát és óhajtandónak tartja, hogy a természetrajzi tárgyak a középiskola felsőbb osztályaiba bevitessenek, még pedig az antropologia és az egészségtan tanítása által. — A közgyűlés, mely ebben az évben H.-M.-Vásárhelvtt tartatott, különös nyomatékkal hangsúlyozta a vallástanítás javítására célzó javaslatokat, a mi által ismételten kifejezte, hogy ez a tanáregyesület nemcsak a nevelés-oktatás ügyét, hanem a középiskola református szellemének az erősbítését is szivén viseli. (F.) EGYHÁZ. Budapesti ref. egyházunk presbitériuma e hó 21-én tartotta ez évben utolsó ülését a Lónyai-utcai főgimnázium dísztermében. Az elnöki széket Hegedűs Sándor miniszter, főgondnok és Szász Károly püspök, első lelkész foglalta el, a ki betegsége óta most először elnökölt az egyháztanácsban. Az ülésnek két főtárgya volt, u. m. az 1900. évi költségvetés megállapítása és a vallástanítási szabályrendelet elkészítése. A költségvetés, melynek főbb tételeit mai számunkban ismertetjük, az egyháznál 132,031 k., 62 f., fedezetet és 131,963 k., 74 f. szükségletet, a főgimnáziumnál 94,622 k., 26 fedezetet és 93,009 k. 58 f. szükségletet mutat föl az 1900-ik évre. A vallástanítási szabályrendelet, melyet az iskolaügyi rovatban egész terjedelmében közlünk, a vallástanítók alkalmazásáról, fizetéséről, nyugdíjügyéről, kötelességéről és testületi hatásköréről tartalmaz intézkedéseket. (F.) Budapesti ref. egyházunk költségvetése az 1900-ík évre a dec. 20-iki presbiteriális ülésben következőleg állapíttatott meg. Fedezet: 1. Egyháztagoktól (egyházi adó, perselypénz stb.) 24,940 korona; 2. Bérjövedelmekből (Kálvin-téri, fazekas-téri ház stb.) 46,215 kor.; 3. Balassa-alapítványból 9023 kor.; 4. Más \ alapítványokból 8532 kor.; 5. Segélyekből (Egyházkerület, Székes-Főváros stb.) 43,120 kor. ; 6. Vegyes bevételekből 200 kor.; 7. Gimnáziumi alapítványokból 7426 kor.; 8. Gimnáziumi más alapítványokból 8996 kor,; 9. Tandíjakból 42,000 kor.; 10. Segélyekből (Egyházkerületi-, államisegély) 36,200 kor. A fedezet főösszege 226,653 kor. — Szükséglet: 1. Személyi járandóságok (lelkészek, segédlelkészek, vallástanítók, ügyész, orgonista, egyházfi, harangozó stb. fizetése) 51,302 kor.; 2. Dologi kiadások (Adó, épületfentartás, biztosítási díjak, lakbérek, nyomtatványok stb.) 24,561 kor.; 3. Járulékok (kerületnek, budai egyházaknak,' adószedőknek stb.) 9090 kor.; 4. Balassa-alapitvány kiadása 9023 kor.; 5. Kölcsönök törlesztése és kamatjai 36,046 kor.; 6. Vegyes kiadások 2100 kor ; 7. Gimn. személyi járandóságok 61,497 kor.; 8. Gimn. dologi kiadások 18,687 kor.; 9. Gimn. kamatok 6834kor,; 10. Gimn. ösztöndíjak 3990 kor.; Tanári nyugdíjintézeti járulék 2000 korona. A szükséglet összege 225,133 korona. — A fedezeti összegből tisztán egyházi célra 132,031, gimnáziumi célra pedig 4,6229 korona, szükségletnél egyházi célra 132, 123, — gimnáziumi célra pedig 93,009 korona esik. Új egyházmegye. A folyó 1899. évi junius hó 20-án tartott bács-szerémi ág. egyházmegyei közgyűlés beleegyezését adta ahhoz, hogy a szerémmegyei egyhazak, a zsinati törvény 80. §. alapján, külön egyházmegyévé alakuljanak, a többi horvátországi egyházak belevonásával s a magyarhoni bányakerület egyházi főhatósága alatt s e végből felkérte a kerületi és egyetemes egyházi közgyűlést, hogy az elválást s a külön egyházmegyévé alakulást jóváhagyja. A bányakerület elnöksége f. é. november 25-én kelt rendeletével a szükséges utasításokat megadván, a bács-szerémi egyházmegye elnöksége a szerémmegyei egyházakat f. é. december 13-ikára rendkívüli közgyűlésre hívta egybe, mely közgyűlésen az új egyházmegye tényleg és hivatalosan megalakult és a »horvát-szlavon ág. hitv. evang. egybázmegye« nevet vette fel, egyúttal kimondatván, hogy az új egyházmegye 1900. évi január 10-én közgyűlést tart, melyen Belohorszky Gábor bácsi főesperes az akkoráig törvényszerüleg megválasztandó tisztviselőket be fogja iktatni. Igen nagy örömöt okozott nevezett főesperes abbeli kijelentése, hogy az új egyházmegye részére a horvát-szlavon országos kormánynál 10,000 frtnyi szubvenció iránti kérvényét beadta. Vallásos estély. A soproni evang. líceum két testvérintézete a theológia és a tanítóképezde a napokban vallásos estélyt rendezett Bükön az egyház meghívása folytán. Az ifjúság s a tanári kar úgy szólván teljes számmal jelent meg. A templom zsúfolásig megtelt, sőt a nagy közönség jó része kint maradt. Órák távolságából jöttek a szomszéd falvakból gyalog, szekéren. Megható szép istentisztelet volt. Ott volt Krisztus szelleme minden lélekben. Áhítatos boldogság, igaz megelégedés kifejezése látszott az arcokon. A szép estélyen volt köz-és karének, orgonajáték, szavalat és felolvasás. A megnyitó beszédet Farkas Elemér büki lelkész mondotta; felolvasást pedig »Az adventi tündöklő hajnali csillag* cim alatt Poszvék Sándor soproni theol. igazgató tanár tartott. (H.) Gondolatok a kongrua kézhez értekor — cím alatt Benevolus figyelemre méltó dolgokat mond a Sárospataki Lapok egyik utóbbi számában, a melyeket bárcsak figyelembe venne egész magyar református egyházunk papsága. Különösen két dolgot hangoztat. Az egyik az, hogy a kongrua meg ne vesztegesse a papság meggyőződését és meg ne gyengítse jellemét; — a másik pedig az, hogy ha talán eddig sokak lelkének szárnyát lekötöt-