Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-24 / 52. szám

séklettel használva — kétségkívül segítője és gyakran fejlesztője az úgynevezett irodalmi nyelvnek; azt tehát határozottan száműzni nem lehet. Viszont egyenesen erre szoktatni az elemi iskolák kis növendékeit, veszedelmes. A közoktatásügyi tanács most úgy oldotta meg a kérdést, hogy mult évi határozatát így módosította: A tanulók lehetőleg szokjanak az irodalmi nyelvhez. A tájszólás kérdését tehát egészen kihagyták a tantervből s a tanítók belátására bízták, a kiknek egyes vidékeken módjuk és kötelességük lesz minden alkalommal megtalálni a helyes mértéket: hol végződik a tájszólás és hol kezdődik az irodalmi nyelv. — A népiskolai házi dolgozatok kérdése annak következtében merült fel, hogy a fővárosi tanítók kívánták ezek gyakorlatba vételét. A tanács régi terve szerint még csak az alsó két osztályban tiltotta el az Írásbeli házi dolgozatot; mostani határozata szerint azonban már mind a négy osztályban károsnak találja s ilyen értelemben tett jelentést a miniszternek. Az iskolaszéki tag egzamináló joga. A budapesti józsefvárosi iskolaszék legutóbbi ülésén az egyik iskolaszéki tag meginterpellálta az elnököt az iránt, hogy van-e joga az iskolaszéki tagnak, látogatása alkalmával a tanulókhoz kérdést intézni ? A megindult vitában részt vett a jelenlevő királyi tanfelügyelő is. Végül az iskolaszék kimondotta, hogy a fönnálló iskolalátogatási szabályok szerint az iskolaszéki tagnak nincs joga kérdezni a tanulókat. Sőt ahhoz sincs joga, hogy az illető órában előirt studiumot valami más, neki tetsző tárgygyal felcseréltesse. Végül azt is kimondották, hogy ha az iskolaszéki tagnak valami megjegyzése van a tanító munkájára, azt csakis a tanítás órái után mondhatja meg a tanítónak. Irodalmi pályázat tanítók részére. Az ev. ref. tanítók országos egyesülete nyári nagy gyűlésén Konkoly Thege Béla törvényszéki biró úr és egyesületünk választmányi tagja 100 az az egyszáz korona jutalmat tűzött ki a következő tétel kidolgozására: A-J egységes tanterv alkalmazása hatásaiban. •— A törvények és a közélet tapasztalataiból merített okok támogatásával fejtessék ki, hogy az országosan alkalmazott egységes tanterv mily hatást gyakorol: l-ször. A normál tananyag feldolgozására, úgy elméleti, mint gyakorlati tekintetben? 2-szor. A nemzeti szellem erősítésére? 3-szor. A vallásos és erkölcsi érzület ápolására ? Ezen pályázatban részt vehet minden magyarországi elemi iskolában működő tanító és tanítónő, az iskola jellegére vaió tekintet nélkül. A pályamű négy irott ívre terjedhet. Pályazati határidő 1900 évi május hó 20. Ez időre a tisztán (idegen kéz által) ieirott és jeligés zárt levéllel ellátott pályamunkák Kecskeméthy László ev. ref. tanító és orsz. egyesületi titkárhoz (Mezőtúr) küldendők. A pályamunkák felett az ev. ref. tanítók orsz. egyesületének kiküldött bizottsága fog bírálatot, mondani s a 100 korona pályadíjat abszolút becsű munkának fogja oda ítélni. — Kelt Krassón 1899. nov. 30. Kecskeméthy László, titkár. Stnka Lajos, elnök. Történelmi képek az iskolában. A békésvármegyei közművelődési egyesület mozgalmat indított, hogy az elemi iskolákat történelmi fali képekkel lássák el. A mozgalomnak máris eredménye van. Az egyesület nevében ugyanis a minap Lukács György főispán és Oláh György alelnök föliratot intéztek a kultuszminiszterhez, a kit megismertettek tervükkel. A történelmi képek első sorozata, a mely a honfoglalást mutatja be, most készült el s ezt követi a Szent István, II. Endre és Mária Terézia uralkodásából vett képsorozat. A képekhez Ssabolcska Mihály ir szöveget, s Zichy Mihály is megígérte, hogy az iskolák képei közül néhányat elkészít. A képek ára egyenkint legföljebb huszonöt krajcár lesz. A békésmegyei közművelődési egyesület most arra kéri a minisztert,, hogy a kepek megszerzését az ország összes iskoláinak ajánlja. Műegyetem Pozsonyban. A mint hírlik, a kormány elhatározta, hogy a második műegyetemet Pozsonyban fogja felállítani s ebben az ügyben már legközelebb megkezdi a város törvényhatóságával a szükséges tárgyalásokat. Theológus diákkongresszus. A debreceni hittanszaki önképzőkör »KözIönye« újra felveti a már a mult évben hangoztatott theológus diákkongresszus eszméjét. A tavalyi cikkekhez nem szóltunk hozzá, mert nem láttuk a kongresszusnak semmi célját, azokon az alapokon, a melyeken terveztetett. Most azonban Uray Sándor olyan eszméket pendít meg cikkében, a. melyek megérdemelnék azt, hogy megvitatásukra s érlelésükre a theológus ifjak, a jövendő papjai összejőjenek. Uray cikkéből látszik, hogy theológus ifjúságunk körében már forr valami, s igen üdvös volna, ha ki is forrna és a lelkeknek vidámító italává lehetne. »Tessék — mondja — a saját hibáinkat vizsgálgatni, a közönyöseket felébreszteni, az elszéledőket egybegyűjteni, »főcélnak tekintve a valláserkölcsi motívumok kidomborítása mellett a benső, testvéries és az életbe is kiható egyesülést, a közös munkában való közös támogatást, az egyházépítésre való szövetkezést*. Sürgessük a hittanszaki körök felállítása, illetőleg megerősítése mellett bibliaolvasó órák kitűzését, vallásos egybejövetelek és theológus estélyek tartását, ledöntvén immár ama válaszfalakat, melyek az orthodoxia. pietizmus és racionalizmus múmiában, — ezekben a hatalmasan üres frázisokban — köröltünk állanak. Nekünk nem célunk, nem szabad hogy célunk legyen a polemizálás, hanem az egyesülés, sorvasztó bajoknak alkalmas eszközökkel való gyógykezelése*. — Ilyen eszmék hangoztatása és ilyen programm mellett mi is igen óhajtandónak tartjuk a theológus kongresszust és ajánljuk annak ügyét az összes prot. theológiák figyelmébe. EGYESÜLET. A M. Protestáns Irodalmi Társaság erősítésére irányzott törekvés, úgy látszik, még sem volt egészen meddő. A tagok száma az 1899. év folyamán szépen emelkedett, habár Debrecenből és környékéről távolról