Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-24 / 52. szám

kath. egyház javára. — Keresztyén és izraelita között október havában összesen 39 házasság köttetett. — Keresztyén és felekezeten kívüli között összesen 3. Izraelita és felekezeten kivüli közölt egy; megegyezés nem létesült. Horvát-Szlavonországokban, október havában öszszesen: 1461 házasság köttetett. Ebből vegyesházasság: 49, 3 35. — Tiszta róm. kath. házasság 907; gör.-keleti: 442 ; ág. h. ev. 33; ev. ref. 5 ; izrael. 18. — Öt róm. kath. vőlegény és 4 menyasszony kötött házasságot ág. h. ev. menyasszonynyal, illetve vőlegénynyel; megegyezés csak ez utóbbinál 4 esetben létesült, a római kath. egyház javára. — Veszteség: 4, Egy görög-keleti vőlegény, ág. h. ev. menyasszonynyal; megegyezés nem létesült. — Három ág. h. ev. vőlegény és 3 menyasszony kötött házasságot ev. ref. menyasszonynyal, illetve vőlegény nyel. — Nyereség-veszteség : 0. — Két ev. ref. menyasszony és 5 vőlegény kötött házasságot róm. katholikus vőlegénynyel, illetve menyasszonynyal; megegyezés csak ez utóbbinál 3 esetben a róm. kath. egyház javára létesült. Veszteség: 3. — A róm. kath. egyház 21 gör.-keleti vallásával kötött vegyesházasságból 1 esetben vesztett. 10 esetben nyert. — Nyeresége itt is 9. E szerint folyó évi október havában az ág. h. ev. egyház vesztesége, a római katholikus egyházzal szemben Magyarországon: 51; Horvát-Szlavonországokban : 4, összesen : 55. — Nyereség-vesztesége más hitfelekezetekkel szemben, Magyarországon is, Horvát-Szlavonországokban is: 0. — Összes vesztesége tehát október havában: 55.— Az ev. ref. egyház vesztesége, a róm. katholikus egyházzal szemben, Magyarországon: 63; Horvát-Szlavonországokban : 3, összesen: 66. — Vesztesége más hitfelekezetekkel szemben, Magyarországon: 6; Horvát-Szlavonországokban nyereség-vesztesége: 0. Összes vesztesége tehát október havában: 72. Kassa. Homola István, ág. hitv. evangélikus lelkész. MISSZIÓÜGY. Küzdelem a mértékletlenség ellen. Mélyen tisztelt közgyűlés!* Most, a mikor a budapesti ref. ifjúsági egyesület Istennek segedelmével átesett azokon a nehéz megpróbáltatásokon, melyeket reá, munkájának és céljainak félreismerése, illetve meg nem értése, sokaknak közönyössége és legkülönösebben a mai társadalmi helyzetnek nehéz viszonyai mértek, és ha szerény keretek között is, de állandó és meg nem szűnő jóindulattal végzi az önként vállalt nemes munkát; sőt, a mint az eredmények mutatják, néhány újabb vállalkozását (értem azon láto* Ezt az indítványt, mely a budapesti ref. ifjúsági egyesület f. hó 8-án tartott közgyűlésén tétetett s egyhangúlag elfogadtatott — melegen ajánljuk lelkészeink, tanítóink s egyházunk minden tagjának figyelmébe. bserk. gatásokat, melyeknek céljai a vidéki hasonló irányú egyesületeknek egy országos szövetségbe vonása) Isten szinte érdemeink felett jutalmazta, elérkezettnek találom az időt arra, hogy az egyesület közgyűlése előtt egy már megkezdett, de határozottabb formákat még nem öltött, fontos munkakört emeljek ki és kérjem annak a rendszeres munkaprogrammba felvételét. A tényállás ez: Épen ma egy éve jelentette főtitkárunk a közgyűlésnek, hogy a hold-utcai összejöveteleken a mértékletességi ügyekbsn is történtek lépések, több felolvasás és néhány röpirat kiadása által. — A megindított munkának 1899-ben is volt folytatása, a mennyiben két alkalommal hangzott szó felolvasás alakjában; egyszer pedig az igehirdetésben, és kiválóképen a mértékletesség ügyéről volt szó. Én az idők jeleiből ítélve úgy tartom, hogy az ifjúsági egyesületnek ezentúl határozottabban kell ezt a munkát felkarolnia. Meggyőződésem ugyan az, hogy ilyen munka érdekében történt javaslathoz alapszabályainknál bővebb indokolásra nem is volna szükség; de igen óhajtanám, hogy az ügy meleg pártolásra találna ifj. egyesületünkben. Épen azért a t. közgyűlés engedelmével néhány rövid szóban összefoglalom azon okokat, melyek indítványom megtételére késztettek. A ki azok felett a jelenségek felett, melyek a mértékletesség rendes következményeiképen feltűnnek, nem tért egyszerűen napirendre, hanem hatásukban elemezte, feljegyezte és belőlük akár az egyes emberre, akár az egész társadalomra, akár a családra vagy az egyházra a konzekvenciákat levonta: okvetlenül arra az eredményre kellett jutnia, hogy hazánk oly szédületes gyorsasággal sülyed a mértékletlenségbe, hogy még a ridegebben gondolkozót is figyelemre kényszeríti; a keresztyén embert pedig egyenesen munkára hívja fel. Nem szólok most itt oly sok ember testi és lelki üdvösségének, jólétének megsemmisüléséről; annyi feldúlt családi boldogságról; oly sok tönkrement gazdagságról, elpusztult vagyonról; annyi könnyelműen eljátszott becsületről; oly sok kinos és váratlan balálról, a melyek mind a mértékletlenség méhéből fakadtak, hogy fülünkbe zúgják az apostol intését: »A ki pedig a hitben erőtlen, azt felvegyétek« (Róm. XIV. 1, »Tartozunk pedig mi ezzel, hogy az erőtleneknek erőtlenségeket hordozzuk és ne kedveskedjünk magunknak« (Róm. XV. 1.) A jelen alkalommal csak az ifjúsági egyesület munkakörébe kiváltképen tartozó azon mértékletlenségre akarom a figyelmet felhívni, a mely a fiatal generációt pusztítja és irtja erősen. Az a rettenetes, mondhatnám sátántól sugallt nézet vert gyökeret országszerte, mely a fiatalságnak bizonyos bűnök elkövetésére privilégiumot adott. Ezek közé tartozik pl. az a sokat emlegetett szólás: hogy az ifjúságnak ki kell magát tombolnia, mert csak így lehet később megállapodottabb. Én erre a képtelen és egyenesen bűnös felfogásra nézve figyelmébe ajánlom a t. közgyűlésnek azokat az ifjaknak nevezett alakokat, a kikre a mértékletlenség az időelőtti vénség bélyegét ütötte; 104