Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-10 / 50. szám

ról kimerítő vagyon és teherleltár készíttessék; Kovács Sebestyén Endre javaslatára kimondatott, hogy ezután a presbiteri gyűlési meghívókon a tárgysorozat közöltessék s végül Hegedűs Sándor főgondnok indítványára elhatároztatott, hogy a főgimnázium igazgatója a presbitérium üléseire mindig meghívandó. (F.) Templomavatás. A dengelegi evang. gyülekezet a mult hónapban avatta fel nagy lelki örömmel díszesen renovált templomát. A felavató ünnepélyen közreműködtek Wladár Miksa nógrádi főesperes, Mihálovics Samu béri és Wallentinyi Samu helybeli lelkészek. A kis gyülekezet, mely csak nem régen lett anyaegyházzá, a legnagyobb buzgalommal hordta össze a renoválás költségeit; az e végre kivetett tetemes adó mind az utolsó krajcárig befolyt; a gyülekezet hajadonai pedig minden külön felszólítás nélkül egy értékes oltár és szószék-terítővel járultak hozzá az Úr hajlékának ékesítéséhez. Az újtestamentum revíziója a debreceni megállapodás szerint folyamatban van. A debreceni értekezletből felkért revizorok mindannyian elvállalták a rájok bízott munkarészt, kivéve Bancsó Antal soproni theologiai tanárt, a ki a megbízás alól magát fölmentetni kérte. A revízió elnöksége a Bancsónak kiosztott bibliarész revideálására Dicsőfi József debreceni lelkészt kérte föl és nyerte meg, a ki különben is tagja a superrevideáló bizottságnak és az ótestamentum revideálásában is részt vett. Isten áldása legyen a szent munkán! A pozsonyvidéki evang. lelkészi értekezlet legutóbbi gyűlésén Hollerung Károly esperes a belmisszióról értekezett s ennek hatása alatt elhatározta az értekezlet, hogy a közjó és az üdvös eszmék általános érvényesülése érdekében, minden közérdekű ügyben történt megállapodását közölni fogja a kerületbeli egyházmegyékkel. Ugyancsak elhatározták, hogy a gyűlések lefolyásáról rendesen értesítést fognak közzétenni az Evangélikus Egyház és Iskolában. — A diakonissza-ügy fejlesztése érdekében óhajtandónak tartja az értekezlet, hogy a pozsonyi diakonissza-képző intézet álljon nyitva évenként pár hétig az egyes gyülekezetek számára, a mikor a gyülekezetek vállalkozó tagjai megismerkedhetnének abban a betegápolással és a szegény-gondozás módszerével- — A magyarhoni evang. egyház történetének megírását előkészítendő, felhivandóknak tartja a lelkészeket arra, hogy igyekezzenek a gyülekezeteik történetére vonatkozó adatokat összegyűjteni. — Az értekezlet végül a tisztújítást ejtette meg. Elnök lett Trsztyénszky Ferenc esperes és theol. tanár; — alelnök Hollerung Károly esperes, jegyzők Schönwieszner Kálmán és Raffay Sándor, levéltárnok Kovács Sándor. A római katholikus autonómiai kongresszus összehivása. A róm. kath. püspöki kar tagjai közt legutóbb tárgyalások folytak az autunómiai kongresszus összehivása tárgyában. Az volt a terv, hogy a kongreszszust még a folyó év végén összehívják, de a kongreszszusi tagok egyéb elfoglaltatása ezt lehetetlenné tette. így tehát majd csak a delegációk bevégzése után fog a kongresszus összehivatni. Addig alkalmuk lesz a tagoknak a 27 es bizottság kisebbségének külön véleményét is tanulmányozni. Úgy vélekednek, hogy a január hóban újból megnyitandó kongresszus egy-két hét alatt végleg megállapítja az önkormányzat szervezeti szabályzatát, mire az legfőbb jóváhagyás céljából a kultuszminisztérium útján a király ő felségéhez föl lesz terjeszthető. A kegyúri viszonyok rendezése. A központi r. katholikus kongrua-bizottság szaosztályainak folyamatban lévő tárgyalásai alatt a felülvizsgálatra beterjesztett lelkészi jövedelmi bevallások bírálása közben kitűnt, hogy a kegyúri jogok s kötelezettségek gyakorlása körül igen sok eltérés mutatkozik Magyarország huszonnégy r. kath. egyházmegyéjében. Ennek következtében megesett azután, hogy a közigazgatási hatóságok, melyeknek elbírálása alá tartoznak a kegyúri viszonyból származó vitás ügyek, a különböző vidékek szerint egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak, melyeket a legfőbb fórum sem tudott mindig kiegyenlíteni. Ehhez járul, hogy a változott birtokviszonyok következtében a kegyúri szolgáltatások körül mind nagyobb nehézségek merülnek föl, melyek épen a legszűkebb ellátású lelkészek jövedelmének megállapítását és biztosítását akadályozzák meg. Mindezek a tekintetek arra indították a kongrua-bizottság elnökét s központi előadóját, hogy a kegyúri viszonyok szabályozására a fölhalmozódott adatokat egybegyűjtsék, melyek alapján az előadó minden idevágó körülményre kiterjedő tanulmányt készített elő, mely alapul fog szolgálni amaz előterjesztéshez, melyet a kongrua bizottság a kultuszminiszterhez intézni fog, hogy az 5317 mindkét szertartású r. katholikus plébánia kegyúri vonatkozású ügyeinek egyöntetű rendezésére a bel- s igazságügyi minisztériumokkal egyetértve, egységes szabályrendeletet bocsásson ki, mely hivatva lesz arra, hogy a kegyúri szolgáltatások körül elburjánzott bizonytalanságnak véget vessen. A szarvasi evang. egyházban, mint már említettük, meghasonlásra szolgáltatott alkalmat az a kérdés, hogy az istentiszteletek nyelve magyar legyen-e vagy tót? A tót párt felülkerekedett s olyan határozatot hozott, a mely papiroson megengedte ugyan a magyar nyelvű istentiszteletek tartását, de a gyakorlatban mégis lehetetlenné tette, a mennyiben oly időpontot jelölt ki azoknak, a mikor a hívek épen nem mehettek volna el az istentiszteletekre. A magyar párt megfelebbezte a határozatot s végre, a békésmegyei esperesség Tót-Komlóson tartott közgyűlésén elintézte a nyelvi konfliktust. A gyűlés ugyanis, a melyen Ilaviár Dániel és Veress József elnökölt, úgy döntött, hogy hetenkint fölváltva tartsanak magyar és tót nyelvű istentiszteletet és pedig először magyar nyelvűt azután tót nyelvűt. A nagybári-i ref. leányegyház öröme. Mult hó 26-án avatta fel a felső-zemplémi egyházmegyébe kebelezett bári-i kis leányegyház renovált és új, kőtoronynyal diszesített templomát. E templom renováció örvendetes bizonyságot tesz a felöl, hogy kálvinista magyar népünkben nem holt még ki mindenütt az ősök alkotó szelleme. 100*