Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-10 / 50. szám

4. Miután a lelkészi könyvtárak felállítását közegyházi érdek teszi szükségessé, abban az esetben: ha az egyes egyházak sem rendes jövedelmükből, sem a 3. §-ban emiitett más módokon nem volnának képesek a könyvtári szükségletet fedezni, az e végből szükséges összegért indokolt folyamodást nyújthatnak be az egyházmegyéhez a mely a kért összeget az e célra felhasználható segély alapjából megadni köteles; ha azonban erre az egyházmegye sem volna képes, ugyanaz a segélyezés meg nem adását indokolva, az illető kérvényeket az egyházkerülethez terjeszti fel, a midőn a kerület fog gondoskodni a hiánylatoknak közsegély útján leendő fedezéséről. Az egyházmegyei vagy egyházkerületi segély csak az egyházkerület által megszereztetni rendelt könyvek megvételére vehető igénybe. 5. A lelkészi könyvtárak állagáról egy, az egyházkerület által minden egyház részére kiadott törzskönyv vezettetik, a melybe a megszabott rovatok szerint minden megszerzett és bekötött könyv pontosan bejegyzendő. Ezen törzskönyv a könyvtárban helyeztetik el és az egyházlátogatóság által minden évben megvizsgáltatik és aláiratik. Minden könyv címlapján feljegyzendő »...i egyház lelkészi könyvtára < — s a lelkészi hivatal pecsétje ráütendő. 6. A lelkészi könyvtárak gondozása és megőrzése a lelkészeknek szigorú kötelessége, megjegyeztetvén, hogy ezekből, mint nem közkönyvtárakból, idegeneknek használat végett könyvek ki nem adhatók s azoknak esetleges használata a lelkész felelőssége mellett csupán a lelkészlakon engedhető meg.] 7. Lelkész-változás esetén a könyvtárnak megvizsgálása és az új lelkésznek átadása az egyházmegyei hatóság kötelessége; az átadás és átvétel a törzskönyvben az illetők aláírásával hitelesítendők, a midőn az esetleges hiányokról az előbbi lelkész, vagy lelkész halála esetén az ellenőrzési elmulasztók szavatolni s a hiányt pótolni kötelesek. 8. A lelkészi könyvtárak megalapítása és szervezése a következőképen rendeltetik el: a) Minden egyház presbitériuma azonnal gondoskodik egy alkalmas könyvszekrény készíttetéséről és ennek költségét legfeljebb 2 év terhére elő-irányozza. Ezen első költség, mint oly nagy fontosságú alapítás kezdete, a hívek buzgóságára és egyházi nagy érdekeinkre való hivatkozással, igen hihetőleg még a legkisebb egyházakban is a szerényebb igényekhez képest be lesz szerezhető; ha azonban valamely egyházban akár részben, akár egészben nem volna előállítható ezen első, szükséges fedezeti összeg sem, úgy az ilyen egyház a 4. §-ban említett módon a segélyezésért fog folyamodni, a minélfogva a könyvszekrények 2 év lefolyása alatt mindenesetre föl fognak állíttatni. b) 2 év múlva, azaz a könyvszekrények felállítása után, az egyházkerület által kijelölt könyvek lesznek első sorban a lelkészi könyvtárak részére megszerzendők. Ezen könyvek első alapját fogják képezni a lelkészi könyvtáraknak és a következő 3 év folyama alatt minden lelkészi könyvtár számára megszerzendők lesznek. Ezek megszerzésénél igénybe vehető az egyes vagyonosabb és lelkesebb egyháztagok ajándékozása is, a mely eset az ajándékozott könyvekben féljegyzendő; azonban ha mégis volnának egyházak, a melyek önerejükből és saját körükben nem volnának képesek az említett könyveket 3 év alatt megszerezni, ezeknek viszont a 4. §-ban jelzett módon fog megadatni a közsegély. c) A könyvtári törzskönyv az egyházkerület által ingyen adatik minden egyháznak. Ezen törzskönyvbe a szabályrendelet is beiktatandó. 9. Az alapítás és szervezés 5 évének eltelte után az egyházkerület időnként fogja megállapítani a megszerzendő könyveket oly módon, hogy egy-egy év terhére 5 írtnál nagyobb összeg ne essék s ha valamely munkának magasabb ára volna, annak megszerzési ára több év terhére osztassék fel, annál is inkább, mert minden évben úgy sem fognak megjelenni oly maradandó értékű könyvek, melyek a lelkészi könyvtárakban helyet foglalhassanak. 10. A lelkészi könytárakba fölveendő, avagy fölvehető könyvek felett a püspök elnöklete alatt kiküldött szakbizottság javaslata alapján az egyházkerületi közgyűlés határoz. MISSZIÓÜGY. A magyar evangéliumi keresztyén ifjúsághoz. Ifjú szívek szólnak ifjú szívekhez s hogy szólnának másként, mint a szeretet, a bizalom, a lelkesedés hangján. Hiszen mi mindnyájan egy haza gyermekei, egy Krisztus megváltottai vagyunk s illő, hogy szeressük egymást, hogy elmondjuk örömünket, bánatunkat. Azt mondják, mi ifjak vagyunk a jövő reményei. Nagy feladatok várnak reánk: hazánk, egyházunk virágoztatása. Szép cél. Magasztos gondolat. Nem hiszem, hogy volna ifjú a három bérc, a négy folyó földén, a ki ezen lelkesedni ne tudna, hogy keblében ne égne a vágy e hozzánk fűzött szép reményeket megvalósítani. Fennen hirdetjük s a történelem igazolja, hogy hazánk igazi életerejét a protestantizmus képezi. A hatalmas, életerős államok mind protestan-