Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1899-12-03 / 49. szám
csoportban történik (délben 1 /i I és 1. este l /é r 7 és 7 órakor). S így nem a tanórarend alkalmazkodik a konviktushoz (mint oly helyeken, a hol a konviktus miatt a tanítás reggel 7 és délután 1 órakor kezdődik !), hanem megfordítva, a konviktus alkalmazkodik az ős-hagyományos alapon célszerűnek bizonyult és modern alakjában is már régi tanórarendhez. A konviktusi tagok száma 300, kik közül gimn. tanuló 151. Ezek közül ingyenes 8, húsz frtot fizető 18, negyven frtot fizető 42, hetven frtot fizető 83. A házirendnek közvetlen felügyelője a senior és az esküdt, a kik együtt étkeznek a tápintézeti tagokkal, s mind az ebédet, mind a vacsorát imával nyílják meg és zárják be. 14. És most keressük fel az internátust. S bárha váratlanul nyitunk be a lakószobákba — melyek falain a lakók teljes névsora (nacionaléja) a diák-felügyelő élén, továbbá a Házi-rend és az együttlakásra tartozó szabályok keretek alatt ki vannak függesztve — a tanulókat illedelmes magaviselettel s illetőleg asztalaiknál dolgozva találjuk. Ez a fennebbi adatok félsorolásai után másként nem is történhetik. De míg ide fegyelmezi a tanári testület évről-évre azokat a sokféle jellemű, sokszor bárdolatlancsiszolatlan elemeket: bizony ide a türelemnek, kitartásnak, pedagógiai tapintatnak, bölcs tapasztalatnak, a százados tradíciónak nem kevés tanulsága kivántatik meg,— főleg az igazgató részéről, a ki Debrecenben a főgimnáziummal kapcsolatos internátusért is felelős hivatalánál fogva, a nélkül, hogy mellette külön díjazott internátusi elnök volna, mint sok más helyen. S ha az eddig mondottak után az igazgató tisztéhez még ide veszszük, hogy évharmadok végén ő hasonlítja össze a tananyag elvégzését az osztálykönyvek nyomán (tartott pl. a mult év folyamán 110 hospitálást, helyettesített 80 tanórát, elnökölt 26—28 tanárszéken és módszeres értekezleten; elvégzett 1500 iktató számot), hogy hivatalból felelős tagja a főiskolai igazgató-tanácsnak és a főiskolai gazdasági-tanácsnak (nem számítván, hogy a Tiszántúli Tanáregyesület elnöke, az Orsz. Tanáregyesület és a Csokonay-kör választmányi s a Philologiai Társulat rendes tagja és a debreceni ref. Egyházmegye világi jegyzője stb. stb.), akkor az igazgatónak ezt a hivatalával járó tevékenységét, munkásságát, kitartását, példaadását nem lehet eléggé méítányolni. Csakis ily vezérlet mellett fejlődhetik és virágozhatik ez a hatalmas intézet! 15. De ha valahol, itt érvényesül igazán, hogy az igazgató csak »primus inter pares«. Abból a munkából, melyet az igazgatónál jeleztem, a testület mindenik tagja egyenlő részt követel. Az egyházi, iskolai, közéleti, társadalmi és tudományos tevékenységet többé-kevésbbé sok középiskola tanárkaránál feltalálhatjuk ugyan, de a debreceni főgimnáziuménál nagyobb mértékben aligha. A ki ezen kételkedik, nézze meg a debreceni ref. főgimnázium Millenniumi Értesítőjét és nézze meg csak a mult tanévi Értesítőt. Ez a tanárkar (beleszámítván a helyettes, segéd és melléktanárokat) számra nézve csak hárommal több, mint akárhány oly állami vagy államsegélyes prot. intézet tanárkara, melyben sem párhuzamos osztály egyetlen egy sincs, sem görögpótló tanfolyam nincsen} s így a heti órák és Írásbeli dolgozatok száma is sokkal kevesebb ott. mint emitt: s mégis szintén itt nagyobb az az egyházi, iskolai humanitárius és tudományos tevékenység, mint akárhol másutt. Itt rendes tanárok 18—19 heti órával is érkeznek még 3 —4 heti órán valamely rendkívüli tantárgyat is tanítani, — lévén mindenik tanár szakmája mellett valamiben officiálista, imitt-amott egyesületi, vagy választmányi, vagy képviseleti tag, stb. nemcsak egyszeresen, hanem többszörösen. Általában véve a rendkívüli tárgyakra (francia, szabadkézi rajz, gyorsírás) nagy gondot fordítnak. S az egyik-másik ilyen tantárgy tanítását nem tekinti sem az igazgató, sem a tanári kar csupán az illető előadó tanár privát ügyének, hanem a kultúrai előhaladás egy-egy hatalmas emeltyűjének. Például; a gyorsírást, azonkívül, hogy Török Péter főgimnáziumi r. tanár tanfolyamában a III—IV. osztályból mint kezdők 14-enésmint haladók a IV. osztályból 8-an tanulták,— a főiskolai gyorsíró-körben a főgimnáziumból mint kezdő 36, mint haladó 28 és mint gyakorló 5, összesen 91-en tettek versenydíjakkal összekötött vizsgálatot eme, mai időben legpraktikusabb rendkívüli tantárgyból. 16. Még sok dolog volna a debreceni ev. ref. főgimnáziumnál, a miről írni lehetne. De, azt gondolom, ennyi is elég volt arra nézve, hogy mintegy kis tükörből megnézhessük és fogalmat szerezhessünk ezen nagynevű intézet belső életéről. Azonban »Rómába menni és pápát nem látni*, abszurdumnak tűnhetnék fel akárki előtt. Épen úgy a debreceni ref. főgimnáziumról írni és Dóczi Imréről meg nem emlékezni, részint figyelmetlenség, részint öreg hiba lenne. Ő pedig itt a megemlékezést megérdemli — bárha ismert szerénységénél fogva távolról sem kívánja. Hiszen, ha a főgimnázium mai fejlettségéről szó lehet, ez az ő nevétől és az ő tevékenységétől elválaszthatatlan. Az ő igazgatói működése mély nyomokat hagyott a főgimnázium kulturális életében. S ha nevét és ténykedését egyéb nem tenné is emlékezetessé: már csak a fennebb is említett és 36 nagy ívre terjedő Millenniumi Értesítő szerkesztésével is elegendően rászolgált volna. Igaz, hogy ezt a testes munkát, — melynél különbet az e nembeli ezredéves monográfiák létre nem hoztak, — nem egyedül ő irta, a minthogy ezt nem is akarhatta. Mert a mindent tudó bölcseséget és a minden lében kanálkodást a nálánál kisebb kaliberű embereknek szokta átengedni. Épen azért nem derogált neki, hogy ezt a monumentális értesítőt oly munkatársakkal írja meg, mint: Géresi Kálmán (A kollégium külső történetének vázlata 1848-ig; Az iskolai élet általános képe 1848. előtt; A főkönyvtár története című szakaszok irója); Sinka Sándor (A gimnáziumi oktatásügy története 1848-ig; A publikus praeceptorok); dr. Gulyás István (A kollégium tanárai és irodalmi működésük 1848. előtt; Az 1848. előltt használt tankönyvek, Kulcsár Endre és S. Szabó József segítségével); Kulcsár Endre (A gimnáziumi önképző-kör története); H. Kiss József (A physicai szertár története); Kovács János (A
