Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-26 / 48. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerillet, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadő-Iiivatal : Hornyánszkt/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. El<í fizetési Ara : Félévre : 4 frt 50 kr; egész évre : 9 frt. Ef/yes szám ára 80 kr. Egyházunk feladatai a szocializmussal szemben. (Felolvastatott a budapesti belmissziói értekezlet novemberi ülésén.) Haladásnak kell tekinteni, hogy e helyről ebben az órában ezen, remélem, áldásosnak bizonyuló belmisszió rendezőinek szívességéből erről a tárgyról nézeteimet előadhatom. A magyar protestánsok sokáig épen nem foglalkoztak a szocializmus kérdésével és mikor az idők árja rászorítja őket, hogy ezt tegyék, a legtöbben csak kedvetlenül teszik. Sem az egyházi, sem a protestáns világi férfiak körében, kénytelen vagyok ezt a kemény szót kimondani, ez ideig nem nyilvánult oly fokú érdeklődés ezek iránt a kérdések iránt, a melyet ezek a jövőre kiható jelentőségüknél fogva méltán megérdemelnek. Igazán nagy szükség van reá, hogy ez másként legyen, hogy a közvélemény felkeljen ós tettekre serkentse azokat is, a kik erre maguktól semmi módon nem hajlandók. Magyarországban, különösen pedig ebben a rohamosan fejlődő és igazán fényes fővárosban az emberek legnagyobb része meg van győződve arról, hogy nem csupán haladunk, hanem hogy jövőnk biztos alapokon nyugszik és szebb, jobb kor fog megnyílni nemzetünk történetében. Ennek a felfogásnak támogatására felhozzák az emelkedésnek bennünket kétségkívül körülfogó jeleit: az emelkedő palotákat, a családok háztartásában nem kevésbé emelkedő luxust, a szaporodó színházakat, az élvezeteknek sokszorosocló eszközeit, a fejlődő forgalmat, az élénkülő kereskedést és mindazt, a mi ezekkel összefügg. Az emberekben meg van a hajlandóság, hogy a dolgok jó oldalát kikeresve szem elől téveszszék azokat, a melyek őket ezen optimizmusukban zavarhatnák. A léleknek ez a tulajdonsága nemcsak onnan ered, hogy a jó dolgokat természetünknél fogva jobban szeretjük, mint a roszakat, hanem abból a sokszor öntudatlan, de nem egyszer tudott körülményből is, hogy konstatálva a helyzet hátrányait, abból reánk kötelességek hárulnának, a kötelességek pedig teendőket, sokszor talán kellemetlen teendőket rónak reánk. Ámde azok, a kik szeretik az igazságot, a kik a dolgok mélyére igyekeznek hatolni, nem csupán a fényt és ragyogást veszik figyelembe, hanem épen ellenkezőleg az árnyékos oldalakat is szemmel kísérik, a fénynek ós árnyéknak egybevetéséből igyekeznek a való képet megismerni. Ez a valóság pedig korántsem oly megnyugtató, korántsem oly felhőtlen, mint a milyennek hisszük. Nagyon is sok a fekete pont és haladásunk épen nem kifogástalan, sőt sok aggodalomra ad okot. Legyen szabad ebben a tekintetben egy pár adatra hivatkoznom. Magában Budapesten, e gazdaguló fővárosban, a paloták árnyékában a bűnnek ós nyomornak oly fokával találkozunk, melyet szégyenelhetne, London, s melyre nem volna büszke Páris. Sokat tudnék beszélni azokról a nyomorúságokról, a melyeket a mesterinasoknak át kell szenvedniük; arról a feneketlen erkölcsi mocsárról, melyben fővárosunk legalsóbb rétegei fetrengenek; a pálinkás boltok ós éjjeli szállások rejtelmeiről; tót napszámosokról, a kik a mi világhírű malmaink kibocsátott vizében keresik azt a meleget és éjjeli nyugodalmat, a melyet a mi társadalmunk minden erőfeszítésük dacára sem hajlandó nekik megadni. A legnagyobb önzés, a leghidegebb szivtelenség és elvakultság kell ahhoz, hogy ily dolgok nem csupán létrejöjjenek, hanem hogy társadalmunkban, a mely legalább névleg keresztyénnek vallja magát, huzamos időn keresztül fenn is állhassanak. Ha nem volnánk annyira elfoglalva saját magunkkal, élvezeteinkkel ós a vagyonnak szerzésével, eszünkbe jutna az, hogy ezek igazán megszégyenítő állapotok, hogy ezeken segíteni kell, ha nem humanizmusból, ha nem keresztyén indulatból, lagalább azért, mert ezek vesze-9ő