Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-05 / 45. szám

miniszteri javaslat módosítását kérje. A küldöttség tagjai voltak: báró Vay Béla, a főrendiház alelnöke, Fejes István a sárospataki főiskola gondnoka, Dókus Gyula algondnok, Metzner József és Béla, Lévay József, egyházmegyei gondnokok és ker. tanácsbirák, továbbá Ragályi Béla, Lakatos Miklós, Fáy István, Dókus Ernő országgyűlési képviselők, gróf Lányai Gábor, gróf Vay Tihamér egyházmegyei tanácsbirák, Szalay László, Radáesy György egyházkerületi főjegyzők. Révész Kálmán, Kérészy Barna, és dr. Zsindely István, a sárospataki főiskola igazgatója. A küldöttség nevében Fejes István főiskolai gondnok beszédet intézett a miniszterhez. Történelmi visszaemlékezésekben gazdag beszédjében kiemelte a sárospataki főiskola jelentőségét. Hangsúlyozta azt, hogy a tiszáninneni egyházkerület mindenkor nagy áldozatokat hozott főiskolája és főleg jogakadémiája érdekében, melynek fönnállását látja most veszélyeztetve azon törvényjavaslattervezet által, a mely az elméleti államvizsgálatokat csakis a táblai székhelyeken levő jogakadémiáknak akarja megadni. Hangsúlyozta, hogy a javaslattól a jogakadémia léte függ, mert annak törvényerőre emelése a hallgatók számát csökkentené és a protestáns jogakadémiák lassú hanyatlására vezetne. Fölkérte a minisztert, hogy a javaslattervezet e sérelmes pontját változtassa meg a vizsgáló bizottságoknak oly szervezése által, mely a vidéki jogakadémiáknak is biztosítja a fönnállás lehetőségét és a budapesti egyetem túlságos létszámának leszállítására szolgáljon. — Wlassics miniszter válaszában kijelentette, hogy az egész javaslatot csupán előadói tervezetnek tekinti, mely által a jogi oktatás reformjának kérdésében akart tájékozást szerezni. A vizsgáló bizottságnak a táblai székhelyekkel való kapcsolata által nem akarta a felekezet érdekeit sérteni. Az ügyet bővebb megfontolás tárgyává teszi és a módosított, javaslatot nyilvánosságra fogja hozni, hogy az érdekelt tényezők megbírálhassák. Szükség esetén az illetőket ebben az ügyben ankétre is meg fogja hívni. A küldöttség megköszönte a miniszter válaszát. A minisztertől Zsilinszky Mihály államtitkárhoz ment a küldöttség, a ki szintén megígérte támogatását ez ügyben. A fővárosi óvó-iskolák. A főváros 30 óvó-iskolát tart fenn, s az idén ezekbe 3219 gyermeket írattak be. A főváros népességéhez s a gondozásra szorult gyermekek arányához képest bizony mind az óvó-iskolák, mind a beírt gyermekek száma roppant kevés. Ha valahol szükség van a gyermekek védelmére, úgy e tekintetben bizonyosan Budapest áll a legelső sorban, a hol annyi szegény gyermek pusztul el a nyomor és a szülők gondatlansága miatt. Itt kellene forszírozni az óvó-iskolákra vonatkozó törvény alkalmazását. Nagysád-e vagy néni ? Érdekes és a mai kor címkórságát jellemző kérdés tartja izgalomban a szolnoki polgári leányiskola tanítónőit, a melynek eldőlését azonban érdeklődéssel várják a többi, tanítással foglalkozó asszonyok is. A szolnoki polgári leányiskola tanítónői ugyanis nem tudtak egyöntetű megállapodásra jutni arra nézve, hogy növendékeik nagysád-nak vagy néni-nek szólítsák-e őket. A címkérdés megoldásával foglalkozott már a községi iskolaszék is, és kimondta, hogy szólítsák a polgári iskolában nagysádnak a tanítónőket. A néni-párt azonban megfelebbezte az iskolaszék határozatát a megyei közigazgatási bizottsághoz, a mely a minap kimondotta, hogy mivel a nagysád szó: először rosz képzésű szó; másodszor gyermekek szájába egyáltalán nem való és teljesen szokatlan ; harmadszor bizalmat épen nem ébreszt; negyedszer első sorban a nevelőhatás fejlesztésére hivatott polgári iskolai oktatásnak és nevelésnek családias színét teljesen elveszi: a tanítónéni, illetőleg a keresztnév után következő néni cím illeti meg hivatalosan a tanítónőt. A közigazgatási bizottság eme határozatába azonban a nagysád-párt nem nyugodott bele, hanem megfelebbezte a kultuszmininiszferhez. EGYESÜLET. A Budapesti Belmissziói Értekezlet november 13-án, este félhét órakor a Lónyay-utcai főgimnázium nagytermében tartja november havi ülését, melyen dr. Bernáth István lapszerkesztő és egyháztanácsos tart előadást. Az előadás tárgya: a keresztyénség és a szocialzmus. Az ülés nyilvános, vendégek szívesen láttatnak. A budapesti ref. ifjúsági egyesület választmánya f. hó 9-én, este 8 órakor a ref. theol. nagytermében ülést fog tartani, a melynek tárgya a közgyűlés előkészítése lesz. A választmány tagjait ez úton is felhívjuk a megjelenésre. A Lorántffy Zsuzsánna egyesület legutóbb tartott választmányi ülésén fontos határozatokat hozott. Elhatározta, hogy az egyesületnek ajándékozott és az egyesület tagjai által készített dísztárgyakat sorsjegyek útján értékesíti. Még fontosabb határozata az, hogy diakonisszát állít be, a ki fölkeresi a szegényeket s fölkeresi a gazdagokat is, hogy az egyesületnek és a Krisztusnak megnyerje. Egyik előkészítő órán pedig a vasárnapi iskolák vezetői határozták el, hogy ezentúl bizonyos terv szerint haladnak, mely lehetővé tegye, hogy a vasárnapi iskolások 4—5 év alatt az egész bibliát megismerjék. Egyúttal a kijelölt részekre vonatkozó magyarázatoknak a »Keresztyén Hiradó«-ban való közlése elhatároztatott. Az egyesület munkája különben halad előre. A legújabban tartott szeretet vendégség szépen ment végbe. Szilassy Aladár érdekes dolgokat mondott el a svájci keresztyénekről s buzdította a jelenvoltakat, hogy hitüket igyekezzenek a gyakorlati életben is érvényesíteni. Révay Jolán szépen énekelt. Vargha Ilona igen kedvesen szavalt, dr. Bálint Ernő, Frenreisz Pál és ifj. Ábrányi Emil urak pedig gyönyörű trió-t adtak elő. Végül Gergely Antal lelkész fejtette ki, hogy nem szabad büszkélkedni és tétlenül maradni azoknak, a kik igazán Krisztus bívei akarnak lenni. A legközelebbi szeretetvendégség november 18-án, este 6 órakor lesz a ref. főgimnázium dísztermében (Lónyaiutca 4/c. II. emelet), nagyon érdekes programmal. — Jegyek ára 1 frt. A protestáns országos árvaegylet Blahunka Ferencnek és nejének, kik az egyesület céljaira a mult évben végrendeletiieg 80 ezer frtot hagyományoztak s e