Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-29 / 44. szám

ISKOLA. A sárospataki jogakadémia ügyében folyó hó 31-ikén fogadja a vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyházkerületi közgyűlés által kiküldött bizottságot. A meghívók a bizottsági tagokhoz már szétküldettek. A felső-lövői hat osztályú evang. gimnázium rövid idő alatt 8 osztályú főgimnáziummá fog fejlesztetni. Az egyet. ev. theol. tanári vizsgáló bizottság október hó 20-ikán Budapesten a Deák-téri ev. főgimnázium üléstermében br. Prónay Dezső egyet, felügyelő elnöklete alatt ülést tartott, a melynek egyedüli tárgyát Raffay Sándor pozsonyi ev. theol. akad. tanár vizsgálata képezte. E vizsgán jelen voltak : dr. Baltik Frigyes, Sárkány Sámuel, és Gyurátz Ferenc püspökök és dr. Masznyik Endre, Poszvék Sándor, dr. Szlávik Mátyás, Bancsó Antal, Stroinp László és Jausz Vilmos theol. tanárok. A jelölt Írásbeli kérdései a következők voltak: Schleiermacher jelentősége a főiskolai, különösen a theol. oktatás terén; A logos eredete, tartalma és jelentősége a jánosi iratokban és a megigazulás tanának bibliai, theológiai és történeti alapon való kifejtése s ethikai jelentősége. Az előbbi kérdéstől készített dolgozatot Jausz Vilmos, utóbbi kettőt Bancsó Antal birálta meg. A főbb szóbeli kérdéseket Jausz és Bancsó soproni tanárok, a továbbiakat Baltik, Gyurátz püspökök és dr. Szlávik Mátyás eperjesi tanár intézték a jelölthöz, ki azokra mély és beható tanulmányozásra és alapos tájékozottságra valló feleleteket adott. Maga az egyet, felügyelő is tett kérdést a theol. internátusról s a mellette és az ellene szóló nézetekről. Az eredményt, mely szerint Raffay Sándor jelesen theol. tanárnak képesít)etett, meleg üdvkivánatok kíséretében maga az egyet, felügyelő jelentette ki, s a jelölt nyomban letette az esküt is. Ez után is a legmelegebben üdvözöljük az irodalmi munkásságáról szélesebb körökben is előnyösen ismert fiatal pozsonyi tanár urat. Egy régi tanító ünnepeltetése Az eperjesi ág. hitv. ev. egyház oktober 22-kén, a kollégium nagytermében Csink János kiérdemült igazgató leánytanító nyugalomba lépése alkalmából egyházi közgyűlést tartott, a melyen az elnöki megnyitót az egyház érdemes veterán felügyelője : Kubinyi Albert tartotta. Majd a régebbi tanítványok nevében Balpataky Imréné melegen üdvözölte az ősz tanférfiút, s nagyszámú tanítványainak kegyeletes adományaként átnyújtotta neki az 500 koronás aranyjáradékpapirost. A lelkes ünnepi beszédet dr. Sztehlo János iskolaszéki elnök tartotta s melegen emlékezett meg a jubilánsnak londoni, kassai és 27 éves eperjesi tanítói munkásságáról. A polgári leányiskola növendékeinek meleg érzéssel előadott alkalmi éneke után Őschger Adél igazgatótanítónő búcsúzott el a jubilánstól a kartársak nevében, a melyre és az iskolaszéki elnök ünnepi beszédére a jubiláns meghatottan válaszolt. Könyekig meghatva kiemelte, hogy neki a tanítványok körében öröm és áldás volt a munka. Csengey Gusztáv gyönyörű alkalmi költeményéi Üsz Irén IV. oszt. tanuló adta elő, sok melegséggel és érzéssel. Az elnöki zárószót ifj. Draskóczy Lajos foglalta össze egy valóban kegyeletes imába. A polgári iskola hymnusával az ünnepély véget ért. A nagyterem zsúfolásig megtelt a közönséggel, mely ezzel jelét adta annak, hogy meg tudja becsülni a tanító áldásos működését. A jubilánst egy meleg hangú átirattal a kassai tanítói kar is üdvözölte. (sz.) A művészeti érzék fejlesztése a népiskolában. Wlassics miniszter mindenképen szeretné felkelteni s kinevelni az ujabb magyar generációban a szép érzéket s a művészeti érdeklődést. Csak nem régen folyt le az eszmecsere a művészeti oktatásnak a középiskolákba bevitele felett, s a miniszter már is egy ujabb és pedig nagy lépéssel készül előre haladni kitűzött célja felé. A szépérzék fejlesztését be akarja vinni a népiskolába is, ha nem is művészeti oktatás alakjában, de legalább a művészi kivitelű szemléltető képek által. Folyó hó 16-ra egy értekezletet is hívott össze e tárgyban. A meghívottak egy része pedagógus, egy része pedig művész és művészet pártoló volt. Az értekezletet maga a miniszter nyitotta meg s vázolta tervét, a mely arra irányul, hogy ujabb genenációnk lelkébe, már a gyermekkorban belevigye a szép szeretését, becsülését, a szép idealizmusának kultuszát s kifejtse a magyar fajban lakó művészeti erőket és tehetségeket. Ez által — mint mondá — nemesebb és emelkedettebb lesz a magyar társadalom egész világnézlete is; mert nemesebb lesz az a szív, szárnyalóbb az a gondolat, humánusabb az az érzés, mely lelke szálaival van összekötve az esztetikai izlés finomabb légkörével. — Az éljenzéssel fogadott bevezető beszéd után a miniszter Halász Ferencz osztálytanácsost, az értekezlet előadóját szólította föl, hogy ismertesse az értekezlet tárgyát. — Halász mindenekelőtt ismertette a dolog históriáját. Wlassics miniszter a képviselőházban kijelentette egy izben, hogy a népiskoláknak oly szemléltető képekkel való ellátátását tervezi, melyek egyfelől a gyermekben a szép iránt való érzéket fölkeltsék, másfelől a hazafias érzést emeljék. E kijelentés hatása alatt a magyarországi tanítók országos bizottsága azt javasolta, hogy meglevő történeti képeinket sokszorosítsák a népiskolák számára. A miniszter azonban nem tartja-célravezetőnek a meglevő képek sokszorosítását, hanem kizárólag a népiskola céljaira, tehát 6—12 éves gyermekek lelki világához alkalmazott művészeti kivitelű szemléltető képeket akar legjelesebb hazai művészeinkkel készíttetni. Előadó e képeket, melyek száma 80 lenne, két csoportra javasolja osztani: negyven az I—III. osztály és negyven a IV—VI. osztály számára szolgálna. Az első csoportban a beszéd-értelemgyakorlatok tárgyköréből (szülei ház, iskola, templom, község stb.) és főleg a magyar népmese világából; a másik csoportban főleg a hazai történelem, a hazai földrajz és a népismeret, továbbá legjelesebb költőink müveiből választhatnék a képek tárgyát, nagy figyelemmel arra, hogy a népiskolai tanítás keretébe illeszkedjenek és azokra a célokra, melyeket az uj tanításterv a történelem és földrajz tanításánál kitűz. A kivitelre nézve Halász azt javasolta, hogy a szemléltető képek tárgyát külön szűkebb bizottság állapítsa meg, melynek tagjai fele részben pedagógusok, fele részben művészek legyenek. Mikor a bizottság munkáját a miniszter jóváhagyja, hirdessenek nyilt pályázatot a képek elkészítésére. A képek tiszteletdíja egyenkint ötszáz korona lehetne; a nyolcvan kép művészi díja tehát összesen negyvenezer korona lenne, a mit több évre fölosztva, a közoktatási tárca népnevelési közös szükséglete címéből lehetne födözni. A képek bírálatát az országos képzőművészeti társulat művészeti, az említetett szűkebb bizottság pedig pedagó-