Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-29 / 44. szám

BELFÖLD. Az ágostai evangélikusok egyetemes közgyűlése. (Folytatás és vége.) Folytatólagos közgyűlésüket az ágostai evangéliku­sok, október 19. és 20. napjain br. Prónay Dezső egyet, felügyelő és dr. Boltik Frigyes legidősebb püspök elnök­lete alatt tartották. Glauf Pál kis-honti tőesperes előadó jelentését a lehotai iskola államosítása ügyében, a tiszai kerülettel együtt az egyházegyetem is jóváhagyólag tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vette Góbi Imre igazgatónak, mint egyetemes főlevéltárosnak évi jelentését. — Bandi Henrik pénztáros jelentéséből kitűnik, hogy az egyházegyetem közalapjának hevétele 117,819 frtra, kiadása 68,286 frtra, az egyházegyetem tartalék alapjának tőkéje 3,805 frtra rúgott. Az összes tőke főösszege : 448,510 frt volt. Úgy a pénztáros, mint a pénzügyi bizottságnak a jövő évi költségvetést megállapító jelentését az egyházegyetem jó­váhagyólag tudomásul vette. Majd a bizottságok kiegészítésére került a sor. Név­szeri nt : A theológiai akadémiai nagybizottság új tagjai let­tek : Nádosy Kálmán és Raab Károly ; az ág. hitv. ev. egyházat és az ev. ref. egyházat közösen érdeklő ügyekre kiküldött bizottságot Nádosy Kálmánnal és Kubinyi Gézá­val egészítették ki; az egyetemes tanügyi bizottságba be­választották Gombocz Miklóst és Markusovszky Sámuelt; az egyetemes lelkészvizsgáló bizottság új tagjai: Bereczky Sándor (rendes tag) és Paulik János (póttag); a pénzügyi bizottság új tagjai: Kubinyi Géza és Földváry Elemér; az egyetemes törvényszék tagjai lettek: Hevessy Bertalan (világi) és Hendel Vilmos (egyházi), a kik azonnal le is tették az egyetemes ülés előtt a bírói esküt. Tárgyaltatott az eperjesi ev. jogakadémia abbeli kérvénye, hogy az egyházegyetem vállalja el állandóan egy tanszék fentartását, a mely ügyben a tiszai ev. egyház­kerület egy meleghangú memorandumot terjesztett fel.— Kubinyi Géza lelkes felszólalása után dr. Horváth Ödön kir. tanácsos s eperjesi jogkari dékán szólalt behatóbban az egyházkerület felterjesztéséhez, hivatkozva arra, hogy az eperjesi jogakadémia a hazai evangélikusok egyetlen ily intézete, kiemelve a hallgatók létszámának és a pro­testánsok arányszámának örvendetes fejlődését, s külö­nösen utalva arra, hogy mindazok fölött az egyházkerü­let és Zelenka püspök jóindulata folytán a legelső jog­akadémiák sorába emelkedett. Osztatlan figyelem és meleg érdeklődés kisérte a dékán alapos és lelkes felszóla­lását; — ezt következőleg dr. Baltik Frigyes püspök a legmelegebb elismeréssel szólott az eperjesi jogakadémia munkásságáról és annak fennmaradását sőt fejlesztését eminens egyetemes egyházi érdeknek mondotta. E lelkes felszólalások behatása alatt az egyetemes gyűlés a kérel­met a közalap bizottsághoz tette át, azzal az utasítással, hogy tegyen a jövő évben előterjesztést a kérelem tel­jesítése dolgában. — Van tehát kilátás arra, hogy az eperjesi jogakadémia további virágzása az egyházegyetem részéről is előmozdíttassék a közel jövőben. Az egyetemes gyűlés harmadik napján Lehóczky Antal egyetemes aljegyző felolvasta a Selmecbányái ev. lyceum mult tanévi jelentését. — Tudomásul vette a dunáninneni és tiszai egyházkerületnek szabályrendeleteit s az alkotmány- s jogügyi bizottság javaslatait. — így az eperjesi kollégium képviselete tekintetében, a melyről a zsinati törvény nem intézkedik, kimondatott, hogy az egyházkerületnek hivatalból tagjai a koll. fölügyelő s az egyes szaktanintézetek dékánjai és igazgatói. Nagyobb vitát keltett a liptói esperességnek beje­lentett igénye a Beisehl-féle alapítványban való részesítte­tése tárgyában. A bizottság a rendes egyházi bíróság elé akarta utalni az ügyet, de Szentiványi Árpád, Győry Elek, Zsigmondy Jenő és mások hozzászólása után az egyházegyetem a választott bíróság elé utalta az ügyet. Ezután a püspökök terjesztették elő évi jelentésüket. így Baltik Frigyes jelenti, hogy az egyházpolitikai törvényeknek, olyan községekben, melyekben tisztán csak evangélikusok, vagy túlnyomó részben evangélikusok lak­nak, káros hatása nem volt; de igenis volt különösen a városokban, és konstatálja, hogy az országos statisztikai kimutatások a vegyesházasságokból született gyermekek vallása tekintetében nagyon kedvezőtlenek az evangé­likusokra nézve. 383 esetben kárunkra történt egyezség a gyermek vallására nézve, és pedig úgy a róm. kath., mint más egyházakkal szemben is vesztesek vagyunk. Sárkány Sámuel jelentette, hogy kerületében néhány, az evangélikus egyházra nézve hátrányos áttérés történt, különösen a fővárosban. Ha veszélyről van szó, az nem oly nagy mérvű, hogy a híveket veszélyeztetné. Zelenka Pál püspök e tekintetben örvendetesebb jelentést tett az uj rend hatásairól. Végül Gyurátz Ferencz püspök jelen­tésében fölemlíti, hogy az egyházpolitikai törvények hatása nem bizonyult oly vészhozónak, mint hinni lehetett volna; 41 esetben az evangélikus egyház javára, 28 esetben pedig hátrányára történt intézkedés a gyermekek vallá­sára nézve. 291-gyei több az ev. egyházba áttérők száma, mint tavaly. Végül az indítványok tárgyalására került a sor. így a bányai egyházkerület azt indítványozza, hogy a püspökök pontos statisztikai adatokat készítsenek a hívek létszámáról és változásairól. — Ezzel kapcsolatban Veress József kéri a püspököket, hogy a jövőben jelentéseiknél az országos statisztikai kimutatásokat is vegyék figyelembe. S bár Baltik Frigyes püspök magára vállalta e kimuta­tások elkészítését, mégis a közgyűlés az indítványt, mint gyakorlatilag kivihetetlent, mellőzni határozta. — Ugyan­csak mellőzte az egyházegyetem a bányakerület indítvá­nyát az áttéréseknek az anyakönyvbe való bejegyzé­séről s az egyházi áldás megtagadásáról, olyan pároknál, a kik ígéretet tettek, hogy gyermekeiket a római kath. vallásban nevelik. — Szerintünk is az utóbbi indítvány előbb a lelkészi szűkebb értekezleteken, az egyházfegyelem­mel kapcsolatban volna tárgyalandó. Gyurátz Ferenc püspök jelentést tett arról, hogy az 1896-ban kiirt 2000 forintos pályadíjra egy pályamunka érkezett be. — A protestántizmus hatását a magyar állami életre tárgyaló terjedelmes munka, a melynek ügyében Prónay felügyelő elnöklete alatt szűkebb körű bizottság is ülésezett, jelenleg bírálat alatt van. Végül Prónay Dezső indítványára az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére kiküldettek: az egye­temes elnök felügyelete alatt: Szentiványi Árpád, Fabinyi Teofil, Laszkáry Gyula, Sárkány Sámuel, báró Podma­niczky Géza, Győry Elek. Láng Lajos, Zelenka Lajos, Góbi Imre, Bachat Dániel, Kubinyi Géza, Kubinyi Andor, Scholtz Gusztáv, Horváth Sándor, Laukó Károly és a jegyzői kar. Miután az egyetemes felügyelő megköszönte a gyű­lés tagjainak fáradozását, és Baltik Frigyes a gyűlés há­láját és köszönetét fejezte ki a felügyelőnek buzgó fára­dozásáért : az egész évi egyetemes gyűlés Baltik püspök imájával véget ért. Gömöri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom