Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-22 / 43. szám

gus jelentkezett és adott be dolgozatot. A szóbeli vizsgálat és az írásbeli dolgozatok alapján közülök 4 jelesen, 2 jól és egy elégségesen képesittetett. — A második lelkészképesítő vizsgálatra 6 segédlelkész adott be dolgozatot. Kettőnek a dolgozata azonban elkésve, csak a vizsgálat előtt pár nappal adatván be. a vizsgáló bizottság által nem fogadtatott el s iróik a szóbeli vizsgálatra nem bocsáttattak, hanem egy évre visszavettettek és új Írásbeli dolgozatok készítésére utasíttattak. A szóbeli vizsgálatra jelentkezettek közül egy a vizsgálattól visszalépvén, csak három vizsgázó maradt, a kik küzül egy jelesen, kettő elégségesen képesittetett. Ballagi emlékünnepély. A pesti reform, főiskola (theológia és gimnáziumi elöljárósága) október hó 7-ik napját az intézetek szellemi és anyagi jóltevői emlékezetének felújítására rendelte, hogy megemlékezvén az intézetek életében magoknak érdemeket szerzett férfiakról, emlékezetük elevenen tartása mellett, életük nemes példája által szeretetet, ragaszkodást, áldozatkészséget támaszszon mind a nagy közönség, mind különösen az intézetek vezetése alatt álló tanuló ifjúság lelkében. Két évvel ezelőtt Török Pálról, a mult évben Gönczy Pálról történt kegyeletes megemlékezés; ez évben pedig a nagynevű triumvinátus harmadik tagjának, dr. Ballagi Mórnak az emlékezetét újították fel, szép ünnepély alakjában. A gimnázium nagytermét, a tanári testületekkel élükön a két intézet növendékei töltötték meg; az első széksorokat néhai Ballagi Mór családjának tagjai foglalták el, míg az elnöki emelvényen Szász Károly püspök úr és a két intézet igazgatói : Szőts Farkas és Molnár Sándor foglaltak helyet. Az ünnepélyt a főgimnáziumi ifjúság énekkara nyitotta meg egy gvászdal eléneklésével, a melynek elhangzása után Molnár Sándor főgimn. igazgató mondott buzgó imát. Ballagi Mór emlékezetét Szőts Farkas theol. akad. igazgató újította fel, lapunk mult számában egész terjedelmében közölt s a nagynevű férfiú életét, küzdelmeit híven feltüntető szép felolvasásában. A felolvasás mély benyomást gyakorolt mindenkire, s hallva Ballagi ifjúkorának küzdelmeit, szenvedéseit, sok szembe szökött fel a részvétnek igaz könye; majd meg, a mikor láttuk őt felidézve előttünk a munka nemes mezején: lelkünk bámulattal telt el a nagy férfiú kitartása, soha nem lankadó lelkesedése, igaz küzdelmei felett. A felolvasás után Szász Károly püspök szólalt fel s igen érdekesen és melegen emlékezett meg Ballagival való első találkozásáról s arról a benső viszonyról, a melyben a boldogulttal állott, mind élete végéig. A szép és kegyeletes emlékünnepélyt a gimnáziumi énekkar gyászdala rekesztette be. A vallás- és közoktatásügyi költségvetés. A pénzügyminiszter f. hó 10-én terjesztette be az 1900. évi költségvetést a képviselőházhoz. E szerint az 1900. évi közoktatási költségvetés sotnmázata szerint a rendes kiadások összege 33.267,176 korona ; a rendkívüli kiadások összege 7.503,412 korona; a kiadások főösszege40.780,588 korona. A rendes bevételek összege 4.610,996 korona; a rendkívüli bevételek összege 5.169,756 korona; a bevételek főösszege 9.780,752 korona. A vallás- és közoktatásügyi költségvetés a tavalyival szemben 5 333,000 korona emelkedésttüntet fel. A felsőbb tanintézetek szükséglete'729,000, a középiskoláké 131,000, a felekezeti, községi és egyéb, nem állami intézetek segélyezése 111,000, a szakiskolák szükséglete 108,000 koronával emelkedik. A lelkészi jövedelmek kiegészítésére 200,000, a vidéki muzeumok és könyvtárak gyarapítására 88.000, beruházásokra 1.932,000 korona van felvéve. Az elemi népiskolák tétele 461.816 koronával nagyobb a tavalyinál, s az 1895-ik esztendővel összehasonlítva 2.561,282 koronával emelkedtek a népoktatás költségei. A 461,816 korona több költségből 160 ezer koronát irányzott elő a miniszter a tervezett ezer új állami népiskola második sorozatának, vagyis 200új állami iskolának költségeire, oly módon, hogy amennyiben ezen iskolák csak az 1900-ik év szeptember havában nyílnak meg, az egész évi 480 ezer korona költség egyharmadát, vagyis 160 ezer koronát vett fel az 1900-ik évi költségvetésbe átalányként. Az uj iskoláknál 300 tanítói állást terveznek. 301,816 korona több költség a már létező állami iskolák szükségleteire, fejlesztésére jut. A létező állami elemi iskolák személyi kiadásaira előirányoztatott 3.661,282 korona. Minthogy legégetőbb a baj azon állami tanítóknál, a kik csak 800 korona fizetést és azon állami tanítóknál, a kik nagyobb községekben csak 200 korona lakpénzt élveznek, a miniszter a jövő évben ezek sorsán akar első sorban segíteni, s módot nyújt arra, hogy a jövő évben 300 tanító léphessen elő — a szolgálati évek arányában — 800 korona fizetésből 1000 korona fizetésbe és 413 tanító lakpénze emelhető legyen 200 koronáról 300, illetve 260 korona lakpénzre. Személyi, igazgatói és évötödös pótlékokra előirányoztak 182,340 koronát; hitoktatói tiszteletdíjakra 64,736 koronát; tüzifaváltságra 3856 kor., végre szolgatartásra 3650 koronát. A siketnémák iskolája. A kultuszminiszter a siketnémáknak iskolát akar építeni s a főváiostól kért telket. A pénzügyi bizottság ülése azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a Zuglóban 300 öl területet adjon az iskola céljaira. A tanítók háza, melynek célja a tanítók fiai részére egy főiskolai internátus felállítása a fővárosban, a megvalósulás felé közelget. A nagyfontosságú és nemes célú terv keresztülviteléhez most már a kormány is hozzájárul, a mennyiben az >Eötvös-alap« és a »Tanítók Országos Bizottsága* igazgató tanácsának a mult héten tartott ülésén örömmel jelentette be a tanítókházának vezetősége, hogy Wlassics Gyula kultuszminiszter kezdésére a kormány egy millió koronát szán a Tanítók Házának megvételére és ujabb építkezéssel való kibővítésére. A minisztertanács határozata szerint az országgyűléstől kérni fogják, hogy az egymillió koronának egyötödét már az 1900-diki költségvetésbe fölvegyék. Az igazgatótanács hálásan vette tudomásul a kultuszminiszter kezdését és a magyar kormány szép elhatározását. Szóba került a főiskolai internátus föntartási költségeinek beszerzése is. Az Eötvös-alapegyesületnek közel százezer forintos vagyona egyéb célokat is kell, hogy szolgáljon. A vidéki tanító-egyesületeknek